Itt vannak a legújabb PISA-felmérés eredményei

2019 / 12 / 03 / Felkai Ádám
Itt vannak a legújabb PISA-felmérés eredményei
Általánosságban elmondható, hogy történt némi javulás a legutóbbi, három évvel ezelőtti méréshez képest. Matematikából és az alkalmazott természettudományos műveltségből egyaránt 481 pontot értek el a hazai 15 évesek, ami minimális előrelépés a három évvel ezelőtti 471 ponthoz képest. Szövegértésnél ugyanez a marginális előrelépés történt: 470 helyett 476 pontot zsebeltek be diákjaink. Sajnos még így is az OECD átlag alatt vagyunk.

Magyarország PISA-mérésen elért eredménye körülbelül 2009 óta romlik, pedig már akkor is elmaradtunk a világ színvonaltól. A mélypontot eddig az előző mérésen, 2015-ben értük el. Ezen sikerült most hangyányit javítanunk, de értelmezés kérdése, hogy nem beszélhetünk-e inkább egy helyben toporgásról.

Az OECD által kiemelt problémák

Az OECD a részletes elemzésben három főbb területet tart a hazai oktatásban problémásnak: a tanulók vagyoni hátterének meghatározó szerepe, a szegregáció és a nemek szerinti megkülönböztetés. Ebből az első két probléma össze is függ egymással. Vagyis a felmérés készítői szerint Magyarországon a társadalmi háttér rendkívül meghatározó a teljesítmény mérésekor, a szövegértés tekintetében például a legjobb és a legrosszabb szociális hátterű diákok teljesítménye közt 170 pont a különbség.


Magyarország szövegértési eredménye

Ezt a kedvezőtlen szituációt pedig konzerválja, hogy a legrosszabb anyagi helyzetben levő diákok földrajzilag egy-egy helyre csoportosulnak, így ki is záródnak a jobb oktatási lehetőségekből. (Ez egyébként nem csak nálunk van így, a jelentés szerint ugyanez a baj a német, a holland, a szlovák és a török oktatási rendszerekkel.)

Mi az a PISA-mérés?

A Programme for International Student Assessment (PISA) elnevezésű teljesítménymérést a kilencvenes években alkalmazta először az OECD. A felmérés háromévente történik, és az OECD országokon más, a programhoz csatlakozott országok is részt vesznek. Az első mérést 2000-ben végezték, az azt követőt 2003-ban és így tovább. A teszten 15 éves diákok vesznek részt, akik tudását 3 területen mérik: alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományos műveltség, végül pedig szövegértés. Évenként hangsúlyosabban szerepelhet egy-egy terület, idén ez a szövegértés volt.

Probléma még, hogy az eredmények azt tükrözik, az iskola a nemek szerint is megkülönbözteti egymástól a gyerekeket. A matematikai és a természettudományos tanulmányok szempontjából a lányokat kevésbé motiválják, szövegértésben pedig a fiúk kullognak a lányok mögött, igaz, ez utóbbival kapcsolatban záródott az olló valamicskét, de nem azért, mert a fiúk ebbéli teljesítménye javult, hanem mert a lányoké romlott le hozzájuk.

A pluszfeladat felejtős

Az utóbbi három PISA teszten különböző, az említett tudásterületeken átívelő kompetenciákat is mértek. 2012-ben ez a komplex problémamegoldási készség volt, 2015-ben az együttműködési készséget vizsgálták, a tavalyi, de idén kiértékelt tesztben pedig a globális folyamatok átlátása került előtérbe. Magyarország ezeknek a kitöltésére nem vállalkozott. Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese a következőkkel indokolta a döntést:


Magyarország matematikában elért eredménye

„Ez a vizsgálati terület ugyanis egy olyan tanulói gondolkodást és a műveleti képességek azon csoportját vizsgálta, amelyek földrajzi, térségi és társadalmi helyzettől, illetve az adott ország kulturális viszonyaitól jelentősen függenek. Más a viszonya egy tanulónak egy társadalmi-gazdasági szempontól is a globális jelenségektől távolabb álló kistelepülésen a globalizáció kérdésköréhez és az abból következő kihívásokhoz, mint egy metropoliszban élőnek. A PISA-vizsgálatban részt vevő államok többsége úgy látta, hogy nem lenne problémamentes e kompetenciák körét összehasonlító jelleggel mérni, és az egyes országok eredményeit egymással összevetni.”

Ázsia most is tarol, szinte a teljes szomszédság megelőzött minket

Az élen mint eddig is, most a délkelet-ázsiai országok végeztek. Az első tízbe a térségből viszont nem csak Észtország, de Lengyelország is bejutott. Ám a szomszédaink közül összességében előttünk végzett még Lettország, Szlovénia, Horvátország és Csehország is.

(Kép: Pixabay, a rangsorok forrása: OECD)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.