Magyarország PISA-mérésen elért eredménye körülbelül 2009 óta romlik, pedig már akkor is elmaradtunk a világ színvonaltól. A mélypontot eddig az előző mérésen, 2015-ben értük el. Ezen sikerült most hangyányit javítanunk, de értelmezés kérdése, hogy nem beszélhetünk-e inkább egy helyben toporgásról.

Az OECD által kiemelt problémák

Az OECD a részletes elemzésben három főbb területet tart a hazai oktatásban problémásnak: a tanulók vagyoni hátterének meghatározó szerepe, a szegregáció és a nemek szerinti megkülönböztetés. Ebből az első két probléma össze is függ egymással. Vagyis a felmérés készítői szerint Magyarországon a társadalmi háttér rendkívül meghatározó a teljesítmény mérésekor, a szövegértés tekintetében például a legjobb és a legrosszabb szociális hátterű diákok teljesítménye közt 170 pont a különbség.

Ezt a kedvezőtlen szituációt pedig konzerválja, hogy a legrosszabb anyagi helyzetben levő diákok földrajzilag egy-egy helyre csoportosulnak, így ki is záródnak a jobb oktatási lehetőségekből. (Ez egyébként nem csak nálunk van így, a jelentés szerint ugyanez a baj a német, a holland, a szlovák és a török oktatási rendszerekkel.)

Probléma még, hogy az eredmények azt tükrözik, az iskola a nemek szerint is megkülönbözteti egymástól a gyerekeket. A matematikai és a természettudományos tanulmányok szempontjából a lányokat kevésbé motiválják, szövegértésben pedig a fiúk kullognak a lányok mögött, igaz, ez utóbbival kapcsolatban záródott az olló valamicskét, de nem azért, mert a fiúk ebbéli teljesítménye javult, hanem mert a lányoké romlott le hozzájuk.

A pluszfeladat felejtős

Az utóbbi három PISA teszten különböző, az említett tudásterületeken átívelő kompetenciákat is mértek. 2012-ben ez a komplex problémamegoldási készség volt, 2015-ben az együttműködési készséget vizsgálták, a tavalyi, de idén kiértékelt tesztben pedig a globális folyamatok átlátása került előtérbe. Magyarország ezeknek a kitöltésére nem vállalkozott. Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese a következőkkel indokolta a döntést:

„Ez a vizsgálati terület ugyanis egy olyan tanulói gondolkodást és a műveleti képességek azon csoportját vizsgálta, amelyek földrajzi, térségi és társadalmi helyzettől, illetve az adott ország kulturális viszonyaitól jelentősen függenek. Más a viszonya egy tanulónak egy társadalmi-gazdasági szempontól is a globális jelenségektől távolabb álló kistelepülésen a globalizáció kérdésköréhez és az abból következő kihívásokhoz, mint egy metropoliszban élőnek. A PISA-vizsgálatban részt vevő államok többsége úgy látta, hogy nem lenne problémamentes e kompetenciák körét összehasonlító jelleggel mérni, és az egyes országok eredményeit egymással összevetni.”

Ázsia most is tarol, szinte a teljes szomszédság megelőzött minket

Az élen mint eddig is, most a délkelet-ázsiai országok végeztek. Az első tízbe a térségből viszont nem csak Észtország, de Lengyelország is bejutott. Ám a szomszédaink közül összességében előttünk végzett még Lettország, Szlovénia, Horvátország és Csehország is.

(Kép: Pixabay, a rangsorok forrása: OECD)