Japán szerint nincs gond azzal, hogy nukleáris szennyvizet enged a Csendes-óceánba

2023 / 08 / 26 / Bodnár Barna
Japán szerint nincs gond azzal, hogy nukleáris szennyvizet enged a Csendes-óceánba
A 2011-ben megsérült Fukusimai atomerőmű hűtésére használt, több mint egymillió tonnányi tisztított vizet fokozatosan engedik az óceánba. Japán azt állítja, hogy a trícium nevű radioaktív izotópot tartalmazó szennyvíz biztonságos, akár meg is lehetne inni, ezzel azonban nem mindenki ért egyet.

A 2011. március 11-én Japán keleti partjainál bekövetkezett 9.1-es erősségű földrengést követően két cunami hullám okozott jelentős károkat a Fukusimai Daiicsi atomerőműben. Mivel három reaktorban teljes zónaolvadás történt, az üzemeltetők tengervizet kezdtek szivattyúzni az erőműbe, hogy lehűtsék az olvadt fűtőelemeket. A folyamat során keletkező, hatalmas mennyiségű vizet megtisztították és az üzem területén lévő tartályokban tárolták, azonban a japán kormány szerint a hely elfogyott, így nincs más választásuk, mint a víz óceánba bocsátása.

A japán tisztviselők azt állítják, a tisztított víz tökéletesen biztonságos, ennek alátámasztására egyikük, Jaszuhiro Szonoda, a kabinetiroda parlamenti államtitkára meg is ivott egy pohárral abból a folyadékból, amely eredetileg az erőmű 5. és 6. számú reaktorának otthont adó épületből származott.


Jaszuhiro Szonoda, a japán kabinetiroda parlamenti államtitkára iszik egy pohár tisztított vizet, amelyet a fukusimai 1-es erőmű 5-ös és 6-os reaktorainak otthont adó épületek belsejében lévő tárolóból nyertek. (Fotó: Jiji Press/AFP/Getty Images)

Annak ellenére, hogy az ENSZ nukleáris felügyelő szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) többször is alapos felülvizsgálatnak vetette alá a tervet, és a szervezet szakértői is jelen vannak, hogy biztosítsák az előreláthatóan több évtizeden át tartó művelet biztonságos végrehajtását, a Japánnal szomszédos országok aggodalmukat fejezték ki az üggyel kapcsolatban. Egy kínai tisztviselő például az egész emberiség számára nagy kockázatot jelentő eljárásnak nevezte a japánok megoldását, akik szerinte „szennyvízcsatornának” használják a Csendes-óceánt. Május 15-én Dél-Korea ellenzéki vezetője gúnyosan megjegyezte, hogyha a japánok szerint emberi fogyasztásra alkalmas a nukleáris szennyvíz, akkor ivóvízként kellene felhasználniuk ahelyett, hogy az óceánba engedik. Az ügy miatt tiltakozásokra került sor Japánban és a Koreai Köztársaságban is, Kína pedig bejelentette, hogy betiltja a Japánból importált, étkezésre szánt tengeri herkentyűket.

Nem csak a környéken élő nemzetek kritikusak, de az amerikai kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy a káros radioaktív izotópokat - más néven radionuklidokat – a tengeri élővilág és az áramlatok az egész Csendes-óceánban elterjeszthetik. Robert Richmond, a Hawaii Egyetem Kewalo Tengeri Laboratóriumának igazgatója, a Csendes-óceáni Szigetek Fórumának tudományos tanácsadója azt mondta, hiba lenne azt hinni, hogy ami Fukusima partjainál az óceánba kerül, az ott is marad. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a fukusimai baleset során felszabadult radionuklidok és törmelék rendkívül gyorsan eljutott Kalifornia partjaihoz, amely több mint 8.800 kilométerre van a japán atomkatasztrófa helyszínétől.


A 2023. augusztus 22-én készült felvételen a tartályok láthatóak, amelyekben az erőműből származó kezelt radioaktív vizet tárolják. (Fotó: Getty Images/Kyodo News)

Tavaly decemberben az egyesült államokbeli Tengeri Laboratóriumok Nemzeti Szövetsége, - amelynek több mint száz taglaboratóriuma van - nyilatkozatot adott ki, amelyben ellenezte a japán szennyvízkibocsátási tervet. A szervezet "a megfelelő és pontos tudományos adatok hiányára" hivatkozott, amelyek "alátámasztják Japán biztonságra vonatkozó állítását". A nyilatkozat szerint a kibocsátások veszélyeztethetik "a bolygó legnagyobb összefüggő víztestét, és a benne lévő élővilágot, ezzel pedig érinti a világ halászatának mintegy 70 százalékát is".

Más kutatók szerint nem ilyen komoly a baj, azonban ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem ad okot az aggodalomra a japánok terve. Ken Buesseler, tengeri radiokémikus, a Csendes-óceáni Szigetek Fórumának tanácsadója szerint a távolság és az idő is csökkenti a radioaktivitás szintjét, ami mostanra jóval kisebb, mint a katasztrófa idején volt. A kutató szerint a kibocsátások nem okoznak helyrehozhatatlan károkat a Csendes-óceánban, azonban azt megkérdőjelezi, hogy a szennyvízszűrő rendszer mennyire hatékony a tartályokban lévő összes radioaktív elem eltávolításában. A Tokyo Electric Power Company (TEPCO), az atomerőmű tulajdonosa és üzemeltetője olyan rendszert használ, amely a NAÜ szerint 62 különböző típusú radionuklid izotópot távolít el, kivéve a tríciumot, a hidrogén radioaktív formáját.

Buesseler azt mondta, a szűrőrendszer még "nem bizonyítottan hatékony, és vannak olyan elemek, amelyektől nem tudja megtisztítani a vizet, ilyen például a cézium és a stroncium-90, amely növeli a csontrák és a leukémia kockázatát".

(Borítókép: Getty Images/Kyodo News)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Az MIT kutatóinak interaktív grafikonjai megmutatják, hány napot tudunk évente a szabadban tölteni számunkra kényelmes hőmérsékleti körülmények között most és néhány év/évtized múlva a világ különböző országaiban.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.