Járványtérkép Google keresési adatok alapján és nyomozás egy új koronavírus tünet után
2020 / 04 / 10 / Justin Viktor
Járványtérkép Google keresési adatok alapján és nyomozás egy új koronavírus tünet után
Egy új kutatás szerint a Google keresési statisztikái alapján talán azonosíthatóak a koronavírus által leginkább érintett területek, és az adatok olyan új koronavírus-tünetekre is felhívhatják a figyelmet, amelyekről még nem tudnak az egészségügyben dolgozók. A New-York Times talán máris talált egy újat.

Árulkodó keresések

Szerte a világon minden nap emberek millió írják be egészségügyi tüneteiket a Google keresőbe.

Ezek a keresések felhasználhatók az egyéb eszközökkel nem vizsgált, vagy nem észlelt Covid-19 kitörések felderítésére, különösen a világnak azon részein, ahol elégtelen a tesztelési infrastruktúra, vagy a hivatalos eljárásrend nem preferálja az intenzív teszteléssel történő megelőzést illetve járvány-kezelést

- írta meg a New York Times. Hogy kinyerhessék a Google adataiban rejlő információt, az USA-ban megvizsgálták a “Nem érzek szagokat” Google keresést. Jelenleg szilárd bizonyítékok vannak arra, hogy az anosmia vagyis a szaglás elvesztése a Covid-19 egyik tünete, néhány becslés szerint a betegségben szenvedő emberek 30–60 százaléka tapasztalja meg ezt.

Az Egyesült Államokban az eredmények szerint a „nem érzek szagokat” kifejezésre leggyakrabban New Yorkban, New Jersey-ben, Louisiana-ban és Michigan-ben kerestek rá - négy olyan államban, ahol a legtöbb Covid-19 beteg található. Valójában a szaglásvesztéssel kapcsolatos Google keresések a vizsgált időszakban szinte tökéletesen megfeleltek a betegség előfordulási arányának a tagállamokban, amint azt a grafikon mutatja.


A Google „nem érzek szagokat” kereső-kifejezése szoros korrelációt mutat a koronavírus pozitív eseteinek számával. A szaglás hiánya korai figyelmeztető jele lehet annak, hogy valaki fertőzött.

Sok tünetre keresés = sok pozitív eset

Vasileios Lampos, a University College London informatika-tudósa más kutatókkal közösen azt találta, hogy egy seregnyi tünetekkel kapcsolatos keresés - a szaglás elvesztése, valamint a láz és a légszomj - jelezte a vírus kitöréseit a világ minden táján. Mivel ezek a keresések ilyen szorosan összefüggenek a betegségek előfordulási arányával, a világ azon részein, ahol már felismerték a megfelelően folytatott tesztelés fontosságát, felhasználhatóak olyan helyek megkeresésére, ahol valószínűleg sok pozitív eset nem került felismerésre. 

Mindeközben Ecuadorban 

Bár a hivatalos adatok szerint Dél-Amerikában Ecuadorban a legmagasabb az egy főre jutó Covid-19 esetek száma, eset-számaik alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Iránban és Európa legnagyobb részében.

Ugyanakkor az Ecuadoriak most már több keresést indítanak a Google-ben a szaglás elvesztésről, mint a világ bármely más országa.

A „no puedo oler” (nem érzek szagokat) keresések körülbelül tízszer gyakoribbak Ecuadorban, mint Spanyolországban, bár Ecuadorban hivatalosan több mint tízszer kevesebb egy főre eső Covid-19 esetet tartanak nyilván, mint Spanyolországban.

Az Ecuadoriak a láz, hidegrázás és hasmenés keresőszavak tekintetében is az élbolyban vannak. Más szóval, a keresési adatok azt sugallják, hogy Ecuador talán sokkal inkább a Covid-19 epicentruma, mint ahogyan azt a hivatalos adatok állítják. Ez segíthet megmagyarázni a közelmúltban látott videókat is, amelyeket a közösségi médiában osztottak meg Guayaquil ecuadori kikötővárosban, az utcán letakart holttestekről.

Csodaszer vagy bóvli?

Noha úgy tűnik, hogy a keresési adatok fontos információt rejtenek a Covid-19 gyakoriságáról, nagyon óvatosan kell eljárni az ezen adatok alapján készített modellekkel, és érdemes tanulni a korábbi kísérletekből, amelyek ezeket az adatokat próbálták felhasználni a különböző betegségek földrajzi kiterjedésének mérésére.

Egy Nature magazinban 2009-ben megjelent híres tanulmányban a kutatók bebizonyították, hogy az influenzával kapcsolatos Google-keresések szorosan követik a Betegség-Ellenőrzési és Megelőzési Központok heti adatait az influenza terjedéséről. A kutatók olyan modell létrehozására használták a kereső-kifejezéseket, mellyel megkísérelhető a járványok felderítése a hivatalos adatok összegyűjtése előtt. 

Noha a modell eredetileg jól működött, a 2009-es H1N1 influenzajárvány idején már nem annyira. A probléma az volt, hogy az influenza oly gyakran szerepelt a hírekben, hogy sokan nem azért kerestek rá az  influenza szóra, mert tüneteik voltak, hanem azért, mert kíváncsiságot vagy félelmet éreztek.

Az influenzával kapcsolatos aggodalom és a Google influenzával kapcsolatos keresései gyakoribb jelenséggé váltak, mint a tényleges influenza. 

Finomodó módszerek

A közelmúltban a tudósok új módszereket dolgoztak ki a Google-alapú betegség-előfordulás modellezésének javítására, és ezzel segítették az influenza-követési projekt újjáélesztését.

Megállapították, hogy elengedhetetlen azokra a keresési típusokra fókuszálni, amelyek legvalószínűbben a tünetekről szólnak, nem pedig a hírekkel kapcsolatos keresésekről.

Ezeket az eszközöket jelenleg már használják a kutatók, akik azt vizsgálják, hogy a Google keresések hogyan követhetik a Covid-19 nyomát. Az olyan keresések, mint a „nem érzek szagokat”, különösen hasznosak, mivel a kérdés formája arra utal, hogy valaki elkapta a betegséget, míg a szaglásvesztéssel kapcsolatos egyéb kérdések inkább a téma iránti kíváncsiságot jelezhetik.

Korai előrejelző rendszer

Van egy másik terület is, ahol felhasználhatjuk a keresési adatokat világjárvány idején, és ez a betegség tünetmintáinak jobb megértése. A betegség tüneteinek fejlődésével kapcsolatos tudásunk folyamatosan bővül. Március 20-ig tartott, amíg a Covid-19 és a szaglás képességének elvesztése közötti kapcsolat széles körben felmerült, annak ellenére, hogy ma ezt a leggyakoribb tünetek között említjük. Már vannak bizonyítékok arra is, hogy ennek a tünetnek a nyomai korábban is nyilvánvalóak voltak a keresési adatokban. 

Joshua Gans, a torontói egyetem Rotman Menedzsment Iskolájának professzora úgy találta, hogy Olaszországban a „non sento odori” („nem érzek szagokat”) Google keresés már néhány nappal azelőtt fokozottan megjelent, hogy a tünet a hírekben is felbukkant volna.

Iránban is óriási növekedést tapasztaltak a szaglásvesztéssel kapcsolatos keresésekben,  hetekkel azelőtt, hogy a tünetet a média bejelentette volna.

„Non Sento Odori”

A „non sento odori” („nem érzek szagokat”) keresések csúcsra kerültek Olaszországban, ahogy a koronavírus kitörése elterjedt, ám ez még azelőtt történt, hogy kiadták volna a jelentést a lehetséges tünet azonosításáról. Nem ez lett volna az első alkalom, hogy a tünetminták már nyilvánvalóak voltak a Google keresések adta mintákban, még mielőtt az orvosok teljesen felismerték volna őket. 

Kutatók 2016-ban számoltak be arról, hogy a tünetek keresésének finom mintái képesek előre jelezni a jövőbeli hasnyálmirigyrákos betegeket. Ha valaki emésztési rendellenességekre és későbbi hasi fájdalmakra keresett rá, akkor fennállt a kockázata annak, hogy ezt követően a „most diagnosztizáltak hasnyálmirigy-rákkal” keresés következzen. 

A hasnyálmirigyrák diagnózisához vezető tünetek pontos időzítési mintázatai itt, a Google keresési adatokból váltak nyilvánvalóvá, azokat korábban még csak nem is ismerték az orvosok.

Egy nyomozás története

A kutatás során, a New York Times újságírója megvizsgálta, hogy vajon a Google-keresések tartalmazhatnak-e olyan jeleket a Covid-19 tüneteivel kapcsolatban, amelyekről hivatalosan még nem számoltak be. Ennek eredményeképp találtak is egy olyan tünetet, amely a betegséggel együtt járhat, legalábbis a betegek kis részénél.

Először is letöltöttek egy heti állami szintű Google keresési adatot, több tucat, a Medicinenetről összegyűjtött általános betegség-tünetre vonatkozóan. Ezután megmérték, hogy mely keresések kapcsolódnak leginkább az adott állam betegség-előfordulási arányához.

Más szavakkal, megvizsgálták azt, hogy mely tüneteket keresik szokatlanul magas számban azokban az államokban, ahol a Covid-19 elterjedtsége is szokatlanul magas.

A Covid-19 betegséghez legszorosabban kapcsolódó három tünet feltűnése a keresésekben nem okozott meglepetést: a szaglás elvesztése, láz és hidegrázás. Az ötödik és a hatodik legszorosabban kapcsolódó kereső kifejezés sem volt meglepő: orrdugulás és hasmenés, amelyekre a Covid-19 tüneteiként eddig is komoly figyelmet fordítottak.

Szemet szúrt a negyedik

A negyedik helyen végzett keresőkifejezés azonban meglepetés volt: "szemfájdalom", amelyre a betegség lehetséges tüneteként eddig nem sok figyelmet fordítottak. A kutatást megelőző héten a „fáj a szemem” keresőkifejezés New York-ban, New Jersey-ben, Connecticutban, Louisiana-ban és Michigan-ben volt a leggyakoribb.

Ennek a speciális keresőkifejezésnek a gyakorisága úgy tűnik, hogy a megelőző két hétben szinte kizárólag az USA olyan részein emelkedett ki a többi közül, ahol már elérték a nagyon magas Covid-19 esetszámot (bár az adatsor meglehetősen zajos volt, és a gyakoriság növekedése nem volt olyan nagy, mint más tünetek esetén).

Volt persze már néhány korábbi jelentés a Covid-19-el kapcsolatos, szemet érintő szövődményről. Kínában, egy március 31-i, 38 beteg esetén alapuló tanulmány szerint, a betegek egyharmadánál később szemészeti rendellenességeket észleltek. A közelmúltban a Covid-19 betegek 1-3 százalékánál jelentettek kötőhártya-gyulladást, mindazonáltal a “kötőhártya-gyulladás” Google keresések nem mutattak olyan szoros földrajzi kapcsolatot a Covid-19 elterjedési arányával, mint a “szemfájdalom.”

Valójában bármilyen, a szemmel kapcsolatos panasz amelyet csak megvizsgáltak, - kivéve a “szemfájdalom” kifejezést, - csak kevéssé vagy egyáltalán nem mutatott kapcsolatot a Covid-19 elterjedési arányával.

A Google keresési adatai tehát valóban azt jelentik, hogy a szemfájdalom a Covid-19 tünete? Nem feltétlenül.

Más okok is állhatnak a mögött, hogy az ország adott területein, az emberek éppen a szemfájdalom kifejezésre keresnek rá többször. A NYT kutatója kipróbált más, mások által javasolt alternatív magyarázatokat is, amelyek azonban rendre nem feleltek meg az adatoknak.

  • Úgy tűnik, hogy a Google keresések mögött nem allergia áll, mivel nem kapcsolódnak a pollenkoncentrációhoz.
  • Úgy tűnik, hogy azzal sem függenek össze, hogy esetleg az otthon tartózkodó emberek, túl sokat bámulják a képernyőket, mivel a “szemfájdalom” kifejezés keresési aránya nem korrelál a mobiltelefonok adataival, amelyek a személyek mozgásában bekövetkezett közelmúltbeli csökkenést híven mérték.
  • Nehéz azt is elképzelni, hogy önmagában a betegség iránti kíváncsiság vezérelte volna a “szemfájdalom” és a Covid-19 elterjedtségének kapcsolatát. Az egyéb potenciális tünetek, amelyek a médiában nagy figyelmet kaptak, ugyanis nem mutattak olyan szoros kapcsolatot országosan a Covid-19 elterjedésével.

Ráadásul vannak bizonyítékok a szemfájdalomra, mint a Covid-19 tünetére, a világ más részein végzett kutatásokból is. Nevezetesen, a "szemfájdalom" kifejezés Google kereséseinek száma Spanyolországban február közepe és március közepe között négyszeresére nőtt, márciusban pedig 50 százalékkal emelkedett Iránban is. 

Olaszországban a „bruciore occhi” („égő szem”) keresés gyakorisága ötszörösére emelkedett márciusban a szokásos szinthez képest.

Summa summarum

A keresési adatok arra utaló bizonyítékokat kínálnak, hogy a szemfájdalom a betegség tünete lehet. Ez ugyanakkor csak a Covid-19 betegek kis részét érinti. A “szemfájdalom” kifejezés teljes keresési volumene, - annak ellenére, hogy a Covid-19 csomópontokban jelentősen megnövekedett, - jóval a többi tünet keresési mennyisége alatt maradt. New York-ban az erre történő rákeresések száma például ma mintegy egyhatoda annak, mint amit a szaglás elvesztésével kapcsolatos kereséseknél lehet mérni.

Ennek ellenére az orvosoknak és a közegészségügyi tisztviselőknek valószínűleg érdemes lesz alaposan megvizsgálniuk a Covid-19 és a szemfájdalom kapcsolatát.

Ha semmi mást, azt érdemes lenne megérteni, hogy miért váltak gyakorivá a szemfájdalmukkal a Google keresőhöz forduló emberek épp akkor, amikor ismert földrajzi helyükön a Covid-19 betegek száma rendkívül magas szintre emelkedett.

Az sem árthat, ha több ember tanulmányozhatja a keresési trendeket szerte a világon, hogy segítsen megismerni a Covid-19-et. 2006-ban a Google elindította a Google Trends eszközt, ami nyilvános, és amit a kutató-közösség is felhasználhat a névtelen és összesített keresési adatok tanulmányozására.

Az így beszerezhető adatokra épülve született ez a cikk is. A big data korában valószínű, hogy a Covid-19 betegséggel kapcsolatos fontos tények itt és más nagy adatkészletekben is megtalálhatóak, adattudósoknál, orvosi szakértőknél vagy akár amatőr adatgyűjtők adatbázisaiban.

A cikk Seth Stephens Davidowitz (@SethS_D) kutatásai alapján született, aki közgazdász, és az “Everybody Lies: Big Data, New Data, and What the Internet Can Tell Us About Who We Really Are” című könyv szerzője.

(Forrás: TheNewYorkTimes Képek: GoogleTrends)


 


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.