A robotot a Jet Propulsion Laboratory-ban, a NASA egyik űrközpontjában fejlesztik. A kezdeti stádiumban lévő gép (inkább elképzelés egyelőre) neve SPARROW (Steam-Propelled Autonomous Retrieval Robot for Ocean Worlds). A SPARROW-t az olyan jeges égitestekre szánják, mint a Jupiter Európa nevű holdja, vagy a Szaturnuszt kísérő Enceladus.

A holdakon ugyanis alacsony a gravitáció, ritkás a légkör, magyarán egy-egy ugrással akár kilométereket is képes lesz az eszköz megtenni.

Gareth Meirion-Griffith, a kutás vezetője úgy nyilatkozott, hogy az Európa felszíne például meglehetősen összetett, ám egy SPARROW-hoz hasonló robot teljes mozgásszabadságot élvez az egyébként meglehetősen barátságtalan talajviszonyok közepette. Ez érthető is, hiszen egy hagyományos, kereken guruló eszköz nehezen boldogulna ilyen felszínen, ám a SPARROW a hatalmas ugrásaival átmenetet képez a repülő eszközök és a klasszikusabb felszínjárók közt.

A SPARROW egyébként már elnyerte a fejlesztés első fázisához (Phase I) szükséges költségtámogatást a NASA Innovative Advanced Concepts programjától 2018-ban. Ez utóbbi célja kifejezetten olyan projektek támogatása, amelyek kitolják a hagyományos dizájn-elképzelések határait. Az első fázisban a csapat megvizsgál több elképzelést, és a koncepcióval megpróbál az űrutazáshoz szükséges technológiai szintre lépni a véglegeshez közelítő tervvel. Ennek sikere esetén ajánlhatják meg a második fázisba történő átlépést.

A csapat eddig különböző vízmeghajtású rendszereket vizsgált, amelyek hatékonyan képesek gőzt előállítani. A számítógépes szimulációkban azt is lemodellezték, hogy miként közlekedhet az eszköz a jeges felszínen. A kalkulációk alapján egyébként úgy tűnik, hatékonyabb, ha az eszköz kevesebb, de hosszabb ugrással közlekedik, mintha többször, de apróbbat pattanna.

Az elképzelések szerint egy rajnyi SPARROW egység egy leszállóegység segítségével jutna el az adott égitestre. A leszállóegység belefúrná magát a jégbe, egyben fel is olvasztaná azt, és innen származna a SPARROW droidok meghajtásához szükséges víz. Ezután minden egyes kis labdadroid felforralná a vizet, és a kicsapó gőz segítségével hajtaná végre az ugrásokat. A tervek szerint a robotok a leszállóegység közelében tevékenykednének, így vissza tudnának térni, ha újra kellene tölteniük a vízkészletük, illetve visszajuttatnák ekkor az esetleg talált mintákat is.

Persze a SPARROW-küldetésekig évek vagy évtizedek lehetnek hátra. Sőt az is kiderülhet a fejlesztés során, hogy csak egy zsákutca az egész. Mindenesetre elképesztő látvány lenne a leszállóegységből gőzölögve szerteugráló labdadroid-sereg egy idegen égitest jeges felszínén.

(Kép: NASA)