Jó eséllyel egy holland diákok által épített hatlábú holdjáró lesz az első európai fejlesztésű rover a Holdon

2022 / 08 / 14 / Palotai Nándor
Jó eséllyel egy holland diákok által épített hatlábú holdjáró lesz az első európai fejlesztésű rover a Holdon
Az Európai Űrügynökség támogatását is élvező Lunar Zebro projekt roverét teljes mértékben diákok tervezték. A jármű jó eséllyel 2023-ban már indulhat a Holdra.

Az eddigi legkisebb holdjáró lehet majd a holland TU Delft egyetem diákjainak rovere, melyet az Európai Űrügynökség (ESA) által is támogatott Lunar Zebro projekt keretében fejlesztettek ki. A projekt résztvevőinek elmondása szerint a rover lehet az első teljesen holland, sőt, egyben az első teljesen európai építésű rover, ami a Holdra mehet. A 2017 óta tartó projektben eddig már több mint 120 diák vett részt.

A TU Delft diákjainak holdjárója közel sem egy gigantikus szerkezet: a rover mindössze 2,5 kg-ot nyom, és nem nagyobb egy A4-es lapnál. Ez saját bevallásuk szerint egy külön kihívást jelentett a tervező diákok számára, akik így kénytelenek voltak komolyabban elmélyedni a miniatürizálás doktrínájában. Többek között ennek eredményeképpen az eszközön található két kamerát is a diákok fejlesztették, ezek súlya egyenként mindössze 2 gramm.

A rover különlegessége azonban a meghajtásában rejlik: a napelemek által energiával ellátott holdjáró az elektromos motorjaival lényegében egy-egy olyan, C-alakú lábat forgat, mely átmenetet képez egy kerék, és egy „sima láb” között. A megoldást a diákok a Pennsylvaniai Egyetem RHex projektjéből kölcsönözték. A holdjáró közlekedését megkönnyítendő, a járműhöz saját szoftvert is írtak, mely segít eldönteni a rovernek, hogy mely akadályokon tud még keresztülmenni, és melyeket kellene inkább megkerülnie. A holdjárót ezen felül egy félautomata navigációs rendszerrel, illetve sugárzásmérővel is felszerelték.

A Lunar Zebro projekt célja, hogy a rover végül a Holdon landoljon egy leszállóegység fedélzetén, majd túléljen egy holdbéli napot, mely összesen 14 földi napnak felel meg. Ezt követően a holdjáró egy hibernélt üzemmódba kapcsol, hogy így élje túl a -233°C-os holdbéli éjszakát, melyet követően remélhetőleg majd újra működésbe lép. A rover a Holdon különböző vizsgálatokat – többek között sugárzásmérést is – fog végezni az ott töltött idő alatt.

A TU Delft szakemberei már több földi helyszínen is tesztelte a holdjárót, például Izlandon, vulkanikus aktivitás által formált terepen, de a jármű svájci hegycsúcsokat is megjárt már, sőt, az ESA ESTEC központjában egy szimulált marsi terepen is elboldogult. A szakemberek szerint a rover akár már 2023-ban is elindulhat a Holdra. A holdjáró megalkotói szerint ez még csak a kezdet: a tervezői szerint az eszköz arra is alkalmas lehet, hogy rajokban alkalmazzák, különböző kutatási feladatokra, nemcsak a Holdon, de a Földön is.

(Fotó: Zebro Space)

Magyar találmánnyal találhatnak rá az űrhajósok számára létfontosságú alapanyagra a Holdon A Puli Space Technologies vízszimatolója, ami segít feltérképezni a holdi vízjég készleteket, második helyen végzett a NASA versenyében, és egy misszió keretében a Hold déli sarkvidékére indulhat.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.