Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Puli Space Technologies Puli Holdi Vízszimatolója 2020-ban megnyerte a NASA Honey, I Shrunk the NASA Payload (Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét) versenyét, és ennek folytatásaként az űrügynökség támogatásával megépítette azt a három prototípust az eszközből, amelyeket a Jet Propulsion Laboratory mérnökei teszteltek le. A kihívás teljesítésének legfontosabb feltételét az jelentette, hogy a létrehozott berendezésnek nem csak rendkívül könnyűnek és kisméretűnek kellett lennie, hanem bizonyítani kellett azt is, hogy a legyártását egy éven belül kivitelezni tudja a cég. A Puli Space eszköze megfelelt az összes elvárásnak, így a verseny második szakaszában is jól teljesített és az utolsó fordulóban második helyezést ért el, csak a miniatűr röntgenspektrométert fejlesztő Team SunSlicernek sikerült megelőznie.
A vízszimatoló egy, a hidrogén detektálására alkalmas műszer, amely három, nagy felületű, professzionális CMOS képalkotó szenzorból áll. A felületükön található speciális bevonat segítségével észlelik a hidrogén jelenlétét, mivel a rajtuk átrepülő, a kozmikus sugárzás hatására a holdi talajból érkező neutronok mennyiségének mérésével az adott területen található hidrogéneloszlásra is következtetni lehet.
"A Hold felszínét folyamatosan bombázza a kozmikus sugárzás, és annak hatására a holdkőzetből (regolitból) különböző energiájú, semleges töltésű neutronsugárzás lép ki.
Ezt a másodlagos neutronsugárzást remekül lehet a regolit felszín alatti összetételének meghatározására használni (kb. 1 méter mélységig), különös tekintettel annak hidrogén (és így vízjég) tartalmára." - írja a Puli Space Technologies.
A hidrogéntartalmú vegyületek, például a vízjég rendkívül fontos szerepet játszanak majd a leendő holdi küldetések résztvevőinek mindennapi életében, a vízjég ugyanis amellett, hogy a szükséges vízellátást biztosítja az űrhajósok számára, üzemanyaggá is alakítható a hazafelé tartó úthoz. A helyi források felfedezése és kiaknázása teszi majd lehetővé, hogy az egyre távolabbra szóló missziók (a Hold után következik a Mars a NASA tervei szerint a 2030-as, vagy 2040-es években) során ne jelentsen megoldhatatlan problémát az utánpótlásról való gondoskodás, hanem az asztronauták a robotikus előörsök által előre elhelyezett szállítmányokból és a saját maguk által kibányászott alapanyagokból létre tudják hozni és fenn tudják tartani az életben maradáshoz szükséges feltételeket a messzi égitesteken.
A Puli eszközének egyik legnagyobb előnye, hogy rendkívül kicsi: nagyjából egy szappan méreteivel rendelkezik: 10x10x5 centiméteres és mindössze 400 grammot nyom. A miniatürizálás lényeges szempont ezeknél a berendezéseknél, ezért is adta a NASA a Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét címet a versenynek, mivel minél könnyebb egy eszköz, annál egyszerűbben szállítható a Holdra és annál kisebb holdjárókkal is tudják majd fuvarozni a Hold felszínén, ahol ezáltal nagyobb területeket lehet majd feltérképezni a segítségével. A Puli Space tervei szerint a jövőben nagyfelbontású holdi vízjég-lelőhely térképeket készíthetnek majd a vízszimatolóval, amely egy holdjáró hasára csatolva nagyobb kiterjedésű régiókat is bejárhat.
A NASA a második helyezettet 25 000 dollárral jutalmazta és a Puli Space közleménye szerint jelenleg várják, hogy a NASA jóváhagyást adjon a Puli Holdi Vízszimatoló elindulására egy következő misszió keretében.
"Ezzel egyidejűleg jelenleg is zajlik a műszaki egyeztetés egy másik küldetésen való részvételről,
itt a cél, hogy már egy éven belül elérjük a Hold déli sarkvidékét, és egy úgynevezett „állandóan árnyékos területen”, mínusz 200 fokos hidegben is végezzünk méréseket.” – mondta el dr. Pacher Tibor, a Puli Space Technologies alapítója és vezetője.
Arról, hogy milyen kihívást tartogatott a versenyen való részvétel és az eszközök fejlesztése, egy webinárium keretében számolnak be a csapatok, köztük a Puli Space Technologies szakemberei is, amelyet holnap, május 25-én tartanak meg magyar idő szerint este 8 órakor.
(Fotó: Puli Space Technologies, NASA)