Az Arizonai Egyetem kutatói nemrég közzétett tanulmánya fényt derített egy titokzatos, frissen keletkezett kettős kráterre a Hold túlsó oldalán – számol be róla a Science Alert. Mivel sokáig nem tudták, pontosabban csak találgatások léteztek azzal kapcsolatban, hogy mi okozhatta a friss becsapódási helyeket (a SpaceX gyorsítórakétája is felmerült “bűnösként”), így mondhatjuk, hogy a rejtély végre kiderült. Vagy legalábbis többé-kevésbé kiderült. A kettőből az egyik krátert ugyanis egy ismeretlen teherszállítmány okozta, amely a Hosszú Meneteléssel együtt csapódott be.

A Csang-o–5 a Kínai Népköztársaság ötödik holdszondája, amely része a Csang-o-programnak. Az űreszköz fő feladata a Hold felszínére való leszállás, kőzetminták begyűjtése, majd ezek visszaszállítása a Föld körüli pályára. A szonda eredetileg 2017-re tervezett indítása a CZ-5 (Hosszú Menetelés–5) rakéta problémái miatt először 2019-re, majd 2020 novemberére tolódott.

A program előzetes tesztjei viszont már 2014-ben megkezdődtek a Csang-o–5-T1 űreszközzel, amit 2014. október 23-án bocsátottak fel – a Holdba csapódott rakéta az ismeretlen szállítmányával együtt tehát ebből a programból származott. A szonda egyébként a Hold körül keringett, de nem szállt le, és végül sikeresen visszatért a Földre: a leszállóegysége sikeresen ért földet Belső-Mongóliában 2014. október 31-én.

Az orbitális egység eközben az L2 Lagrange-pontba állt át, majd a Hold körüli keringési pályára került. Itt tesztelte a Csang-o–5 program különböző elemeit és készített képeket a tervezett leszállási helyről.

A Tanner Campbell repülőgép-mérnök által vezetett vizsgálat során derült ki, hogy a Holdba tehát ezen programból származó Hosszú Menetelés–3 csapódott be. Ekkor derült fény a rejtélyes hasznos teherre, mint a második krátert okozó objektumra. A kutatók a WE0913A kódnevű objektumot a Catalina Sky Survey 2015. márciusi felfedezésétől a Holddal való tavalyi ütközésig követték nyomon. Az egyedülálló kettős kráter viszont sok kérdést vet fel az említett hasznos teherrel kapcsolatban: a kráterek alapján ugyanis a két objektum – tehát a rakéta és a szállítmánya – becsapódása közel függőleges volt, a tömegük pedig nagyjából megegyezett.

A tanulmány az objektumnak a közvetlenül az ütközés előtt megfigyelt mozgását és az általa visszavert fény változását vizsgálta. Ez alapján a rakéta forgása bukdácsoló mozgásra utal, míg az egyik oldalon az ismeretlen objektum tömege afféle ellensúlyként működött.

A Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) nem nyilatkozik az említett hasznos teherről, sőt azt is tagadják, hogy a krátert az ő eszközük hozta volna létre. Campbell szerint igencsak kérdéses ezek után, hogy valaha is megtudjuk, a rakétával együtt pontosan mi csapódhatott a Holdba.

(Kép: NASA/GSFC/Arizona State University)