Bár a zoológusok rendszerint 1832-re teszik Jonathan születési idejét, azt gyorsan meg kell jegyeznünk, hogy ez egy erősen hozzávetőlege szám, amit indirekt módon vezettek le. Ami biztos, hogy a seychelle-szigeteki óriásteknős (Aldabrachelys gigantea hololissa) 1882-ben érkezett meg a brit gyarmatra, 122 centiméteres hosszával ekkor pedig már "teljesen kifejlettnek" számított, ami azt jelenti, hogy minimum ötven évesnek kellett lennie. A sziget hivatalos honlapja a teknős életkora körüli bizonytalanságot így zárja rövidre: "a teknősök nem viselnek gyártási számot, a sziget kormányának pedig fontosabb dolgai is vannak, mint a teknősök miatt aggódni, így a valódi életkorát egyedül ő tudja. Ő viszont nem mondja meg".

Vannak ugyanakkor arra utaló jelek, hogy Jonathan akár sokkal idősebb is lehet a becsült koránál. Henry Lionel Gallwey (későbbi nevén Henry Galway), aki 1910-ig látta el a sziget kormányzói tisztségét, 1941-es visszaemlékezésében arról számolt be, hogy amikor megbízatása véget ért, a szigeten két teknős élt, akiket egy hajóskapitány vitt Szent Ilonára még 1776-ban. "Az egyik meghalt néhány éve, de azt hiszem, hogy a másik még minidg él" - írja Galway, márpedig ha hinni lehet a brit királyi hadsereg alezredesének, akkor Jonathan mostanra akár 246 évnél is idősebb lehet. A honlap készítői szerint ugyanakkor ez elég valószínűtlen, és a kormányzó minden bizonnyal vagy rosszul emlékezett, vagy félretájékoztatták.

Hogy egyáltalán élhet-e egy teknős ilyen hosszú ideig, arról szintén nem állnak rendelkezésre megbízható infromációk. A seychelle-szigeteki óriásteknős várható élettartama a sziget állatorvosa, Joe Hollins szerint nagyjából 150 év, ugyanakkor nem ritka, hogy bizonyos teknősök ennél hosszabb életkort is megérjenek. A Gunniess Rekordok Könyve eddig az 1966-ban elpusztult sugarasteknőst, Tu'i Malilát tartotta számon a leghosszabb kort megért teknősként, amit állítólag még maga James Cook ajándékozott a tongai királyi családnak. Az ő rekordját éppen idén döntötte meg Jonathan, ugyanakkor nem megerősített forrásokból lehet hallani ennél jóval idősebb kort megért teknősökről is: az Adwaita névre hallgató aldabrai óriásteknős például állítólag 255 éves korában pusztult el az indiai Alipore vadasprakban 2006-ban, ám az állat korát sohasem sikerült igazolni.

Nem meglepő, hogy Jonathannal kapcsolatban még olyan legendák is keringenek, hogy találkozott Napóleonnal is, aki utolsó éveit éppen Szent Ilona szigetén töltötte száműzetésben. Ez a pletyka viszont szinte biztosan nem igaz, hiszen az egykori francia uralkodó már 1821-ben, Jonathan születése előtt jó 11 évvel elhunyt, miközben a teknős csak évtizedekkel később érkezett meg a szigetre.

Jonathan rendkívüli életkora a tudóstársadalom figyelmét is felkeltette. A Vanderbilt Egyetem Egészségügyi Központja néhány éve még DNS-mintákat is kért a helyi állatorvostól abban a reményben, hogy Jonathan génjeinek a tanulmányozása közelebb viheti az orvostudományt a rák ellenszerének a megtalálásához. Ahogy azt a vizsgálatok kimutatták, a teknősök sejtjei nem mutálódnak úgy, mint az emberé vagy más állatoké, éppen emiatt nem képesek roncsolódni sem, ami a rák kialakulásához vezethene. Jonathan rendkívüli korát egyes természettudósok az ázsiai gázlónak tudják be, amit több országban népi életelixírként tartanak számon, és Szent Ilona szigetén is megtalálható, ugyanakkor ezeknek a feltevéseknek nincs tudományos alapja.

Bármi is legyen hosszú életének titka, a rekorder teknős a legfrissebb információk szerint remek formában van - legalábbis a korához képest. Bár Jonathan a szükrehályog miatt már nem lát és évekkel ezelőtt a szaglását is elvesztette, így kézből kell etetni, de a sziget állatorvosa szerint amikor ételről van szó, még ma is egészen robbanékony tud lenni: a sebessége akár az egy-másfél kilométer/órát is elérheti. Jonathan jelenleg három másik teknőssel osztozik a kormányzói birtokon, akik közül kettő, Emma és David még 1969-ben kerültek a szigetre, hogy enyhítsék az egyre elviselhetetlenebb szokásokat kialakító Jonathan magányát (egy korabeli cikk szerint a teknős ezekben az időkben kifejezetten zavarta a krokettjátékosokat, mivel szeretett ráülni a labdákra).

A negyedik teknőst, Frederik(a)-t 1991-ben hozták a szigetre kifejezetten Jonathan párjának, azonban az állatról később kiderült, hogy hímnemű. A hírek szerint Jonathannak ez nem okozott gondot, aki általános vélekedés szerint amúgy is steril, ugyanis hosszú élete során még sosem nemzett utódokat. A teknősnek egyébként az életkorához képest a neve is újdonság, ugyanis az állatot csak jó száz évvel a születése után, az 1930-as években nevezte el Szent Ilona akkori kormányzója, Sir Spencer Davis, akiről a sziget honlapja csak annyit ír, hogy "nagyjából ez volt az egyetlen hozzájárulása a sziget fejlődéséhez".

Jonathan mára kisebb turistaszenzációvá vált az Atlanti-óceán közepén fekvő szigeten, a speciális diétás étrendjének köszönhetően pedig jó esélye van rá, hogy még hosszú évekig fogja öregbíteni a hírnevét. Aki a Szent Ilona-sziget felé jár, az Ültetvényes Ház környékén elkaphatja egy fotóra, azonban a helyi hatóságok kifejezetten kérik a látogatókat, hogy óvatosan közelítsék meg Jonathant, mert elég ijedős.

(A cikk elkészítéséhez felhasznált fontosabb források: Saint Helena Island, Snopes.com, Wikipedia, Fotó: Governor Lisa Phillips, Saint Helene Island Info)

Fekete vagy fehér csíkosak a zebrák? Az útburkolati jelek esetében ez nem kérdés, viszont annál nehezebb dió, ha az Afrikában őshonos, jellegzetes csíkokkal ellátott állatra gondolunk.