Jönnek a 200 méter magas szélturbinák
2020 / 06 / 29 / Rácz Tamás
Jönnek a 200 méter magas szélturbinák
A szélerőművek eddig azért nem nőttek nagyobbakra, mert az előregyártott alkatrészeket a beruházási helyszínre kell szállítani, ami nem menne szélesebb torony-elemekkel. De mi lenne, ha a helyszínen építenénk meg a tornyot?

A nálunk látható szélerőművek legtöbbjének oszlopa 100 méter magas, ehhez jön még a turbinalapát kb. 50 méteres hossza: amikor a lapát 12 óránál jár, úgy 150 méter magas az egész szerkezet. Az oszlop jellemzően előre gyártott vas- esetleg betongyűrűkből készül, a turbinalapátok pedig üvegszál-erősítéses műanyagból.

Egy ipari konzorcium, a General Electric, a LafargeHolcim és a COBOD arra készül, hogy alapjaiban változtatja meg a szélerőmű-tornyok építésének technológiáját. A GE-t sokan ismerik, mindenféle energetikával kapcsolatos dolgot gyárt, repülőgép-motortól villanykörtéig.  A második vállalat is ismerős lehet a cementgyártásból, a Holcim band nálunk is jelen van. A harmadik vállalatról viszont alighanem kevesen hallottak. A COBOD egy ipari 3D-nyomtatási technológiában élenjáró cég. Ipari nyomtatás alatt ez esetben nem kis műanyagbigyók, hanem épületelemek, sőt: komplett épületek 3D-nyomtatására kell gondolni!

A három vállalat néhány napja jelentette be, hogy 200 méter magas tornyok építését tervezik. A tornyok méretének növelése logikus módon javítja az erőművek gazdaságosságát: ha egy beruházás fix költségelemei (területigény, adminisztráció, a logisztika nagy része) egy nagyobb teljesítményű erőmű működésére vetül, a beruházás gyorsabban megtérül, a termelt energia olcsóbb lesz. Érdekes, hogy a lapátoknak nem is kell feltétlenül nagyobb méretűnek, a generátornak nagyobb teljesítményűnek lennie a szélből kinyerhető többletenergiához. A GE adatai szerint egy 5 MW-os generátor 80 méteres magasságon évente átlagosan 15,1 GWh mennyiségű elektromos energiát termel. Ha ugyanezt a turbinát 160 méter magasba helyeznénk, meteorológiai okokból a stabilabb szélben 20,2 GWh, 33%-kal több energia termelhető egy évben.

És hogy miért nem készültek eddig is magasabb szélerőművek? Leginkább azért, mert ezeknek az óriási gépeknek az elemeit valahogy az összeállítás helyszínére kell szállítani. A százméteres oszlopok legalsó eleme viszont 4,5 méter átmérőjű körüli és ez nagyjából a legszélesebb tárgy, amit többé-kevésbé egyszerűen. közúton, reális költségek mellett szállítani lehet. És itt jön a képbe a COBOD.

Az első 3D-nyomtatott torony-prototípus építése (a COBOD videója)

A hatalmas új erőművek tartóoszlopait ugyanis a helyszínen, 3D-nyomtatással elkészítve nincs többé logisztikai gátja a méretnek. A három cég együttműködésében tehát a GE készíti majd az erőművek elektromos berendezéseit, a Holcim felel a tartóoszlopok anyagáért, a betonért - amit a COBOD technológiájával, helyszíni 3D-nyomtatással formáznak majd, szép lassan, rétegenként felépítve a 200 méter magas tornyokat. A 3D-nyomtatott oszlopra épült erőmű első, 10 méter magas prototípusa tavaly készült el, Koppenhágában. Az első 200 méteres torony megépítésének határidejéről a cégek még nem nyilatkoztak, de ha elkészül az első, az lesz a legmagasabb szélerőmű-torony a Földön.


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.