A jövő ujjlenyomat-olvasója azt is felfedi, mikor került a lenyomat a felületre

2020 / 02 / 26 / Perei Dóra
A jövő ujjlenyomat-olvasója azt is felfedi, mikor került a lenyomat a felületre
Kutatók számítógéppel végzett elemzéseken tanulmányozták az ujjlenyomat barázdáinak változásait, vagyis hogy mennyi idő elteltével mosódnak el a vonalak: vizsgálataik közben azonban egészen más információra bukkantak.

A tudomány egyre közelebb ér a megoldáshoz, miszerint hogyan állapítható meg az ujjlenyomatot hagyó személy neme, etnikuma, valamint egyéb életmóddal kapcsolatos jellemzői. Ellenben az mostanáig nem derült ki, pontosan mikor került a felületre az adott ujjnyom, pedig a bűntény feltárásának szempontjából ez fontos információ lehet, hiszen akár bebizonyíthatja a gyanúsított ártatlanságát. Úgy tűnik, a problémára elsőként az Iowa Állami Egyetem kutatói adhatnak választ.

Véletlen tett felfedezés

Paige Hinners és kollégái számítógépen végzett elemzéseket az ujjlenyomat barázdáinak változásain: eredetileg azt vizsgálták, mennyi idő után mosódnak el a vonalak, azonban időközben felfigyeltek a zsírsavak eltűnésére. De hova tűnhettek ezek a zsírsavak? Számos teszt és próbálkozás után kiderült, hogy a levegőben lévő ózon hatására bomlottak le, ugyanez a folyamat pedig azt is elárulhatja, mióta van az adott felületen az ujjlenyomat. A vizsgálatokat speciális lézeres tömegspektrométerrel végezték; ez a műszer felméri a felületeken hagyott ujjnyomok összetételét, így általa a benne lévő zsírszerű anyagok aránya is kimutatható. A kutatásokat az USA Nemzeti Igazságszolgáltatási Intézete támogatja, Hinners pedig az Analytical Chemistry szakfolyóiratban ismerteti eddigi eredményeiket.

„Most ott tartunk, hogy képesek vagyunk megállapítani az eltelt napok számát, egy friss ujjnyom ugyanis nagyon könnyen megkülönböztethető mondjuk egy egynapostól.”

A kutatók ezen felül megvizsgálták, hogy az ujjnyomok megjelenítéséhez használt por befolyásolja-e a mérés eredményét, de nemleges megállapításra jutottak. A vizsgálatokat három különböző személy ujjlenyomatán végezték, vagyis egyelőre nem beszélhetünk azonnali gyakorlati alkalmazásról. Az azonban már világossá vált számukra, hogy a módszer működhet, és további vizsgálatokkal lehet, és kell is finomítani a méréseket, illetve a levonható következtetéseket. Mindemellett azt is szükséges felmérni, hogyan hatnak a különböző környezeti tényezők az ujjnyomok zsírsavaira, így például azt, hogy mennyiben változik a lebomlás párás vagy száraz környezetben.

Ha hiányzik az ujjlenyomat

Valószínűtlennek tűnik, hogy valaki az egyedi ismertetőjegy nélkül jön a világra, de 2007 óta tudjuk, bizony akár ez is megtörténhet. Akkor egy fiatal svájci nő esete bejárta a világot, mert ugyan a határőrök minden dokumentumát rendben találták az USA-ba történő belépésénél, ám amikor a kezét szkennelték, ujjlenyomatnak se híre, se hamva nem volt.

Vizsgálatok során kiderült, hogy a nő egy rendkívül ritka bőrbetegség, adermatoglífia vagy ADG hordozója.

Peter Itin, a bázeli egyetemi kórház bőrgyógyásza nemes egyszerűséggel a „beutazási késedelem betegségének” nevezi a jelenséget, az adermatoglífiások ugyanis csak nagyon nehezen tudnak belépni azokba az országokba, ahol előírás a biológiai azonosítás. Az érintettek ujjbegyei teljesen simák, sőt kezük is kevésbé izzad másokénál. Az orvosok eleinte mindössze ennyit tudtak az ADG-ről. A történetnek aztán adott egy csavart, hogy a nő családjának kilenc másik nő tagja szintén rendelkezik a ritka tulajdonsággal, ezért Itin és csapata a génkutatás irányába indultak tovább, és egyesével DNS-mintát vettek a hozzátartozóktól. Az ADG-s családtagok génjeit összevetették a normál ujjlenyomattal rendelkező családtagokéval, és a vizsgálat során tizenhét területen különbséget azonosítottak. Ezután külön-külön kielemezték a genetikai területeket, hogy ráleljenek a "tettesre", de nem jutottak messzire.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Finnország leggyorsabb személyliftje egy radioaktívhulladék-tárolóba vezet
Finnország leggyorsabb személyliftje egy radioaktívhulladék-tárolóba vezet
Épül az Onkalo radioaktívhulladék-tároló, ahol legalább százezer évig pihennek a kiégett fűtőelemek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.