Az MTI beszámolója szerint a Space19+ konferencián a magyar külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a magyar állam a Roszkozmosszal, vagyis az orosz űrügynökséggel fog együttműködni ennek megvalósításában.

"Az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben. Magyarország számárára ez egy újabb fejlődési, kitörési lehetőség, fókuszában a második magyar űrhajós kiképzése és a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) történő felküldése szerepel, amelyet 2024-re reálisan megvalósíthatónak látunk az orosz Roszkoszmosz együttműködésben"

- fogalmazott a magyar külügyminiszter.

Szijjártó Péter emellett arról is beszélt, hogy a héten felbocsátják a magyar űripar második és harmadik műholdját, amelyek a mesterséges elektromágneses szmogot mérik a világűrben. A tervek szerint csütörtökön, Új-Zélandról induló két műholdról, a SMOG-P-ről és az ATL-1-ről korábban mi is írtunk.

Magyarország 2015 óta a 22 országot számláló ESA teljes jogú tagja, az utóbbi években pedig egyre nagyobb hangsúlyt fektet az űrkutatásra. Tavaly októberben Ferencz Orsolya Ildikó személyében külön űrkutatásért felelős miniszteri biztost neveztek ki, január 1-től pedig egy nemzeti űrkutatási alapot is létrehoznak.

Szijjártó Péter bejelentése persze számtalan kérdést felvet, például hogy hogyan fogják kiválasztani és kiképezni a következő asztronautát, milyen megállapodás keretében mehet fel a Nemzetközi Űrállomásra, ott milyen feladatot fog végezni, és mindez mennyibe kerül az államnak? Ezekkel a kérdéseinkkel megkerestük a Külgazdasági és külügyminisztériumot is, amint válaszolnak, frissítjük a cikket. (UPDATE: válaszoltak).

Tényleg a második?

Magyarország eddig egyszer küldött embert az űrbe: Farkas Bertalan 1980. május 20-án, az Interkozmosz-program keretében jutott fel a világűrbe, ahol 7 nap 20 óra 45 perc töltött. Ezzel Magyarország lett a hetedik ország a világon, aminek sikerült embert küldenie az űrbe. Rajta kívül viszont a magyar űrhajósok közé számolhatjuk még a magyar származású Charles Simonyit is, aki két alkalommal, 2006-ban és 2009-ben összesen 26 napot töltött el a Nemzetközi Űrállomáson űrturistaként.

Rajtuk kívül még egy ember, Magyari Béla kapott űrhajós kiképzést Farkas Bertalannal együtt, a szovjet Gagarin Űrhajóskiképző Központban, de ő végül soha nem mehetett fel a világűrbe.

A Roszkozmosz rendszeresen juttat el külföldi asztronautákat az űrbe a "space flight participant" (űrhajózási résztvevő) program keretében, ami az Interkozmosz program utódjának is tekinthető. Ennek a programnak a keretében jutott el az űrállomásra Charles Simonyi is, legutóbb pedig Hazza Al Mansouri, az Egyesült Arab Emírségek első űrhajósa is ennek a programnak a keretében tölthetett el néhány napot az ISS-en szeptember 25-e és október 3-a között.

(Forrás: MTI, Index, Fotó: Roszkozmosz/Flickr)