A rendelet a kínai kormány magas szintjéről érkezett a Financial Times híradása szerint, még az év elején. A cél nem csupán az amerikai és az európai szoftverek és operációs rendszerek lecserélése a kínai megfelelőikre, de a hardvernek is mennie kell, amelyen futnak.

Kína már korábban is elrendelte a nyugati szoftverek eltávolítását, ám ezek korlátozottabb intézkedések voltak, vagy csak bizonyos biztonsági kérdésekkel kapcsolatosak; öt évvel ezelőtt erőfeszítést tettek arra, hogy leválasszák az országot az Android és a Windows ökoszisztémákról, de végül elálltak a szándéktól.

Ezúttal minden másképp fest. Az Egyesült Államok és Kína közötti helyzet feszültté vált,  különösen a technológia világában, ahol komoly riválisokból valódi ellenfelekké váltak.

Az Egyesült Államok nemrégiben megtiltotta néhány nagy kínai hardvergyártónak, például a ZTE és a Huawei számára, az amerikai infrastruktúra használatát, (a Huawei a tilalmat alkotmányellenesnek nevezte). Az egyéb irányelveket érintő döntések csak tovább szélesítették a szakadékot.

A rendelkezés látszólagos keménysége tehát nem szabad, hogy meglepetést okozzon. A jelentések szerint 2020 végéig a számítógépek és a szoftverek 30 százalékát lecserélik, további 20 százalékot 2021-ben, a fennmaradó 20 százalékot pedig 2022-ben.

A hároméves „3-5-2” terv enyhén szólva is ambiciózus. Több tízmillió eszközt kell cserélni, de ez nem csak annyiból áll, hogy a HP gépeket kihúzzuk, a kínai gyártásúakat pedig bedugjuk. Az összetevőknek és a szoftvereknek is kínainak kell lenniük, tehát az Intel és az AMD processzorok, az Nvidia GPU, ARM architektúrák, a Sony képfeldolgozók és hosszan sorolhatnánk, mind nem lesznek megfelelőek.

A kínai gyártóknak ugyanakkor valószínűleg nem lesz olyan sokkoló az intézkedés, mint amilyennek hangzik, hiszen sok kínai vállalat évek óta készül erre az eshetőségre. Kína különösen egyértelművé tette az amerikai társaságoktól való függetlenség iránti vágyát, és sok államilag támogatott vállalkozás már egy ideje nem tud üzletelni az amerikai beszállítókkal.

Ennek ellenére maguk a termékek, például a Windows és az Android kínai megfelelői, meg sem közelítik azt a fejlettségi szintet és fejlesztői támogatást, amely a komoly következmények nélküli cseréhez szükséges lenne.

A tilalom hátráltathatja az ország olyan egyéb erőfeszítéseit is, mint például az MI ökoszisztéma dominanciájának megszerzése, melyet fennen hangoztatnak.

Ha a kínai kormány által támogatott kutatók nem képesek ugyanazokat az eszközöket használni, mint a világ más részein a tudományos és magánszektorban működő partnereik, az eredményeik szinte biztosan elmaradnak majd az előbbiek eredményei mögött.

A terv részletei továbbra is bizalmasak, de ezek valószínűleg kiderülnek majd, amikor a végrehajtásuk megkezdődik. Érdekes pozitív hatás lehet, hogy a változtatás évekre előre biztosíthatja a belső ipari dinamika lendületét, mozgatóerejét, (éa természetesen a keresletet) mivel a szállítók, fejlesztők és gyártók mind meg kell tanuljanak navigálni a bonyolult piacokon.

(Forrás: Techcrunch Képek: )