Tuvalu egy kis óceániai szigetország, ami Ausztráliától nem messze helyezkedik el Kiribati, Szamoa és a Salamon-szigetek szomszédságában és amelyet a Csendes-óceán vesz körbe - de az óceán hamarosan már nem csak határolja, hanem el is fogja lepni az aprócska államot. Az összesen 26 négyzetkilométernyi szárazfölddel rendelkező országot négy főbb sziget és öt korallzátony alkotja, amelyek nagyon alacsonyan fekszenek: legkiemelkedőbb pontjuk alig 4,5 méteres. A hosszan kígyózó (de több részből álló) fő atollon, Funafutin él a népesség nagyobb része (több mint 6000 ember), de az atollt, mint ahogy a többi szigetet is, hamarosan elborítja az óceán az egyre emelkedő tengerszintnek köszönhetően. Az atoll formája magyarázza, miért is vannak különösen nehéz helyzetben az itt lakók:
az óceán ugyanis mindkét oldalról mossa a vékony sziget partjait, és dagály idején már most is nagyon gyakran elönti az utakat és házakat
- a jövőben pedig erre napi szinten kerül majd sor az előrejelzések szerint.
A World Bank Group 2021-es jelentése szerint a klímaváltozás által okozott kockázat Tuvalu esetében nagyon magas: a legnagyobb hosszabb távú fenyegetést a szigetek eltűnése jelenti a mindent elárasztó óceán miatt, és erre (több sziget eltűnésére) már a 21. században sor kerülhet. A globális tengerszint-emelkedés az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) 2014-es jelentése szerint átlagosan 0,44 m–0,74 méter lesz a 21. század végére, de valószínűleg ennél magasabb emelkedésre is számíthatunk majd a valóságban. Ez sok tengerparti országnak okoz problémát a közeljövőben, de Tuvalu számára - az ország formája és alacsony fekvése miatt -, és több más, hozzá hasonló helyzetben lévő kis szigetország számára egyenesen halálos ítéletet jelent.
Az ország lakosai számára Ausztrália nyújt segítséget, ami speciális vízumot ad ki a tuvalui polgároknak egy klímamigrációs megállapodás keretében. Az úgynevezett Ausztrál-Tuvalu Falepili Unió egyezménye lehetőséget ad rá, hogy évente 280 ember ilyen különleges vízummal utazzon Ausztráliába, ahol azonnal jogosultságot kapnak az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, bizonyos adókedvezményekhez és segélyekhez. Vízumot azonban sokkal többen is igényelnének, júliusi hírek szerint az ország körülbelül 11 ezer lakosának 80 %-a élne a lehetőséggel, hogy vízumot kapjon, bár a Reuters decemberi beszámolója szerint eddig a lakosság harmada adta be a kérelmét a vízumra.
A tömeges elvándorlás gondokat okozhat Tuvalu mindennapos működésének fenntartásában, de az ottmaradók számára enélkül is egyre nehezebb lesz az élet, mivel a számítások szerint már 2050-re mindennapos áradásokkal kell szembenézniük a lakosoknak a néhol csak 20 méter széles Funafutin.
“Süllyedünk, ahogy mindenki más is.
És nem számít, hogy ma érezzük-e meg a hatását, mint mi itt Tuvalun, vagy száz év múlva, egy nap mindannyian érzékelni fogjuk a súlyos következményeit ennek a globális krízisnek."
- figyelmeztette a világot Simon Kofe, Tuvalu akkori igazságügyi, külügyi és kommunikációért felelős minisztere (jelenleg közlekedési, energiaügyi, kommunikációs és innovációs miniszter) 2021-ben egy felvételen, amelyet a COP26 klímakonferencián mutattak be, és amelyben térdig vízben állva mondta el beszédét a klímaváltozás hatásairól.
(Fotó: Carolyn Van Houten The Washington Post/ Mario Tama/Getty Images)
