Valószínűleg csak a mai negyvenesek és idősebbek emlékeznek arra, amikor Szerbiában 1999-ben kilőtték az akkor csúkategóriás amerikai lopakodót, az F–117-est. Most pedig a hírek szerint hasonló blama ért egy csodafegyvert, az orosz hiperszonikus Kindzsal lövedéket – amint ugyanis a 117-est nem is lehetett látni elvileg, úgy a Kindzsalt is kilőhetetlennek tartották. Eddig.

Na de miről is van szó? A Defense Express értesüléseire hivatkozva több lap is megírta, hogy az ukrán fegyveres erők sikeresen elfogtak egy orosz Kindzsal (Kh-47) hiperszonikus rakétát május 4-én 02:40 körül Kijev felett. Az ukrán légvédelmi egység a repülés utolsó fázisában észlelte, követte és szedte le a hiperszonikus rakétát.

A Defence Express fotókat is közölt a roncsokról. A fotók alapján a robbanófej nélküli roncs Kijev határában lévő stadionban zuhant le. Az egyik fotón egy orrkúp látható, amely valóban leginkább a Kindzsaléhoz hasonlít: összetett formájú éles átmérőjű átmenetekkel. Ezenkívül a lelőtt rakéta orrkúpja, amint az a képen látható, eltér az Iskander ballisztikus rakétáétól is. A roncson látható, hogy az orrkúpot egy átütő erejű találat érte, ami lehetővé teszi, hogy megbecsüljük a hiperszonikus sebességre gyorsítás során a magas hőmérséklet elviseléséhez szükséges anyag vastagságát. Ez azt is jelzi, hogy az elfogás meglehetősen hatékony volt, és a robbanófej a levegőben megsemmisült. Ez az oka annak az erőteljes robbanásnak, amelyet a kijevi lakosok hallottak május 4-én éjjel.

Kiderült az is, hogy az elfogáshoz egy Patriotot vetett be az ukrán légvédelem, mint Jurij Ihnat, a légierő parancsnokságának szóvivője szombaton az ukrán televíziónak nyilatkozta:

“Igen, vannak fegyvereink a ballisztikus rakéták ellen. Senki sem tudta, hogy a Patriot beválik-e a ballisztikus rakéták ellen. De bevált. Jó, hogy van ilyen fegyverünk. Sajnos nem sok van belőle.”

Kis kitérő, de május 5-én a The Kyiv Independent szerint Jurij Ihnat cáfolta ezt az értesülést, tehát hogy valóban leszedtek egy Patriottal egy hipeszonikus Kindzshalt. Azon cikk szerint Ihnat így nyilatkozott:

„Bár volt lehetőség a felhasználásukra, ballisztikus rakéta bevetéséről nem akad feljegyzés.”

Eszerint tehát nem is lőhették ki a Kindzsalt, mert ilyet vagy hasonlót be sem vetettek az oroszok. Ez a hír egyébként a Defence Express cikkét követően jelent meg, hogy aztán a mai napon a cáfolat cáfolata lásson napvilágot szintén a The Kyiv Independent oldalán – eszerint tehát a légierő elismeri, hogy május 4-én valóban elfogtak egy ilyen eszközt.

Függetlenül az igazságtól, a kérdés általában is érdekes: egyáltalán kilőhető-e egy kilőhetetlen hiperszonikus rakéta? A válaszhoz először azt kell megértenünk, hogy a Kindzsal eleve nem feltétlen hiperszonikus fegyver, legalábbis nem az a szó mai, modern értelemezésében:

Az orosz Kindzsal-rakéta tényleg hiperszonikus csodafegyver? Az Ukrajnában bevetett orosz hiperszonikus fegyver híre bejárta a sajtót, de akad két égető kérdés: tényleg Kindzsalt vetettek-e be, illetve ez az eszköz mennyire tekinthető egyáltalán csúcstechnológiájú hiperszonikus fegyvernek?

A hiperszonikus jelző ugyanis önmagában a pőre sebességre utal – azt jelenti, hogy adott közegben (ez a légkör jellemzően) a szóban forgó test legalább a hangsebesség ötszörösével halad. Ez a kitétel azonban rengeteg, már létező eszközre igaz: a NASA űrsiklója például 25M-mel is repült, de ezt az 5M-es sebességhatárt lényegében az összes űrhajó és ballisztikus lövedék átlépi. A hiperszonikus fegyver mai, modern értelmezése épp ezért nem is sebességre vonatkozik, hanem csúcstechnológiájú rendszereket foglal össze, melyekbe a Kh–47M2 Kindzsal nem tartozik bele. Hiperszonikus fegyveren szoktak olyan siklójárművet érteni, amilyet például a kínaiak sikeresen teszteltek korábban, de olyan robotrepülőgépeket is, melyek speciális torlósugár-hajtóműveket, úgynevezett scramjet (supersonic combustion ramjet) hajtóműveket használnak – de ez utóbbiak mind fejlesztés alatt állnak.

A Kindzsal pedig egy nyolcvanas évekre visszavezethető rendszerre épül, és mint ilyen nem is nagyon különbözik a hagyományos (de amúgy megbízható) ballisztikus lövedékektől azon kívül, hogy ezt repülőről lövik ki – és így a vadász ad neki egy komoly extra löketet. Az szintén nem új törekvés, hogy földről kilőhető ballisztikus rendszereket repülőkre szereljenek fel, erre akadt már több sikeres kísérlet is: 1974-ben az USA légiereje például egy konkrét interkontinentális lövedéket, egy Minuteman I ICBM-t lőtt ki egy C–5-ös teherszállítóról.

A Kindzsal tehát elsősorban egy ballisztikus lövedék, és az már korábban is elhangzott, hogy ezek elfogására a Patriot képes – épp ezért is küldtek ilyen rendszereket Ukrajnába. Viszont ballisztikus lövedékként a Kindzsal előnye egyben a hátránya is a szakértők szerint: tehát a lövedék valóban sebesen repül, de ezt a pontosság rovására történik. Vagyis a Kindzsal vagy sebesen száguld, és valóban nehéz lelőni, vagy kénytelen visszavenni a tempóból, hogy eltalálja a célt. Mint az egyik katonai szakértő fogalmazott:

"Ha célokat akarnak eltalálni Ukrajnában, akkor vagy nem használják ezeket a rakétákat, vagy le kell lassítaniuk, mert ez tönkreteszi az előnyüket."

Magyarán a Kindzsal kilövése egyáltalán nem elképzelhetetlen elvileg sem, aminek az az alapvető oka, hogy ez nem egy csúcstechnológiájú fegyver, csak egy nagyon felgyorsított ballisztikus lövedék, amely használata esetén választani kell a sebesség és a pontosság között.

(Kép: németországi Patriot rendszer, wikimedia.commons/German Patriot, CC BY 2.0)