Várhatóan génszerkesztett sertések lesznek az első génszerkeszett állatok a világon, amelyek kereskedelmi forgalomba kerülnek – a módosított genetikai állományú jószágok várhatóan két éven belül megjelennek a húsiparban – számol be a hírről a NewScientist. Ezeket a sertéseket úgy “módosítják”, hogy immunisak legyenek az iparágnak rettenetes anyagi veszteségeket okozó sertés szaporodási és légúti szindrómával (PRRS) szemben.

Mint az MSD Animal Health honlapja írja:

“A sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS), amelyet vírus okoz, még mindig kétségtelenül a legnagyobb gondot okozza az állatorvosoknak és a sertéstartóknak szerte a világon. A neve azt jelzi, hogy a PRRS megbetegedés főleg szaporítási problémákat okoz a kocáknál és légzőszervi betegséget valamennyi sertés korosztályban, ami hatalmas veszteség forrása a sertéságazatban. Ezek a klinikai tünetek jelentősen különböznek a vírus virulenciájától és az adott sertés ellenállóképességétől függően.”

A vírus további jellemzői közé tartozik a nagyon magas mutálódási arány, vagyis folyamatosan megjelennek a vírus új törzsei, de gondot jelent még a kórokozó gyors terjedése is, mivel a légáramlattal a PRRS akár 9,1 km-re is eljuthat. Ráadásul a PRRS más vírusok és baktériumok károkozását is fokozza. Ezek miatt a PRRS a legnagyobb gazdasági veszteséget okozó sertésbetegségek között szerepel – az MSD adatai szerint a PRRS hatása az európai mezőgazdasági nyereségre átlagosan -19,1%, de a legrosszabb esetben -41% is volt.

A Genus, egy nemzetközi tenyésztő cég épp ezért több száz CRISPR által szerkesztett sertést hozott létre. Clint Nesbitt, a Genus munkatársa szerint az amerikai szabályozó hatóságok 2025 elejére vagy még hamarabb jóváhagyják ezen állatok húsának a forgalmazását. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyási folyamata ugyanis jelenleg is zajlik, de több éve kezdődött, és valószínűleg pozitív eredménnyel zárul.

A Genus célja a hatósági engedélyek biztosítása az Egyesült Államok kulcsfontosságú sertéshús-export piacain, beleértve Mexikót és Kínát is, hogy megkönnyítse a zökkenőmentes kereskedelmi bevezetést. A genetikai módosítás a sertés CD163 fehérjét célozza meg, amelyet a PRRS vírus a sejtek megfertőzésére használ ki. Az ezt a fehérjerészt kódoló DNS-szegmens CRISPR génszerkesztéssel történő eltávolításával a sertések immunitást nyernek anélkül, hogy a módosítással más funkciókat befolyásolnának, amint azt az Egyesült Királyság Roslin Intézetének kutatása is bizonyítja.

Ezeknek a genetikailag továbbra is változatos, ám a betegségekkel dacoló sertéseknek a – mondjuk így – “kifejlesztése” nem nélkülözte a kihívásokat. Ezek közül a legfőbb, hogy a szándékolt módosítás csak az állatok töredékénél jelent meg – a többi esetben az úgynevezett “mosaicism” és nem szándékos genetikai elváltozások jelentek meg.

A mosaicism esetében a genetikai módosítás nem minden sejtben következik be egyenletesen az adott szervezetben. Vagyis például az említett fehérje valóban nem jelent meg az állat bizonyos sejtjeiben, másokban viszont igen – ez heterogenitást eredményez az állat genetikájában, ami nem csak a módosítás hatékonyságát befolyásolja, de az állat egészségét is.

A nem szándékolt genetikai változások esetében a CRISPR (vagy más genetikai szerkesztési módszerek) alkalmazása folytán nem szándékolt változások jelennek meg, amelyek az eljárás során véletlenül keletkeznek. Ezek a véletlen változások más génekben történő módosításokat jelenthetnek, amelyek nem voltak a módosítás céljai, és befolyásolhatják az állat fejlődését, egészségét vagy viselkedését nem várt módon.

A Genus azt tervezi, hogy a sikeresen szerkesztett sertésekből származó spermát forgalmazza, de azt a cég is elismeri, hogy az első utódgeneráció nem lesz teljesen immunis a PRRS-re. Ahhoz ugyanis már további tenyésztés szükséges, hogy az állatok a szerkesztett gén kettős másolatával rendelkezzenek a teljes immunitás érdekében. Ennek az az oka, hogy minden sertés két példányban hordoz genetikai információt minden génjéből – egyet az anyától és egyet az apától örökölt. Emiatt pedig a kívánt genetikai változás két módon is jelen lehet az állatokban: az egyik esetben a kívánt genetikai változtatás mindkét szülőtől örökölt génmásolatban megtörtént (homozigóta állapot), vagy csak az egyikben (heterozigóta állapot).

A hetezogita állapot esetén a sertés genetikai állományának csak az egyik “példányában” van jelen a módosítás, ami tehát azt jelenti, hogy az állat bizonyos mértékben rendelkezik a módosítás által nyújtott tulajdonsággal (ez esetben az immunitással), de nem teljes mértékben. Az első utódgeneráció tehát ilyen lesz.

A homozigóta állapot a fentivel szemben viszont azt jelenti, hogy mindkét szülőtől örökölt génmásolatban megtörtént a módosítás. Ebben az esetben az állat teljes mértékben rendelkezik a módosítás által nyújtott tulajdonsággal – esetünkben teljes mértékű ellenállósággal a betegséggel szemben. Ezt az állapotot az első, heterozigóta utódgeneráció tenyésztésével lehet elérni.

A Genus egy olyan diagnosztikai eszközt (tesztet) is kínál, amellyel meg lehet állapítani, hogy a genetikailag módosított sertések genetikai állományában megtörtént-e a kívánt genetikai változtatás, és ha igen, akkor ez a változás milyen mértékben van jelen. A teszt így tehát lehetővé teszi a gazdálkodók és a tenyésztők számára, hogy pontosan tudják, mely állataik rendelkeznek a kívánt genetikai módosítással, és hogy ez a módosítás hetero- vagy homozigóta állapotban van-e jelen, ami segít a további tenyésztési döntések meghozatalában.

Az USA-ban egyébként a forgalmazott húson nem kell feltüntetni, hogy genetikailag módosított állatból származik.

A technológia utat találhat magának az Egyesült Államokon kívül is: az Egyesült Királyság Nemzeti Sertésszövetsége sürgetni kezdte a kormányt, hogy gyorsítsa fel a génmódosított haszonállatok engedélyezési folyamatát. Teljes pozitív fogadtatásról azonban ezen technológia kapcsán sem beszélhetünk: különböző állatjóléti csoportok, például a Compassion in World Farming aggodalmát fejezték ki amiatt, hogy ezek a fejlesztések képesek fenntartani azokat az intenzív gazdálkodási gyakorlatokat, amelyek idővel más betegségekhez vezethetnek.

Ami az európai helyzetet illeti, a GMO (genetikailag módosított szervezetektől származó) élelmiszerek vagy takarmányok forgalmazását Európában nagyon szigorúan veszik: csak azok a GMO-t tartalmazó termékek hozhatók forgalomba vagy köztermesztésbe, amelyek előzetesen hivatalosan engedélyezésre kerültek. Az engedélyezési folyamat az Európai Bizottság, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és a tagállamok részvételével zajlik, ahol egy termék környezeti és egészségügyi kockázatértékelése alapján döntenek.

Az EU-ban jelenleg két GM növény termesztése engedélyezett, de Magyarországon minden GM növény termesztése tilos. Az EU-szerte érvényes szabályozás garantálja az élelmiszerek és takarmányok GMO-tartalmának jelölését, bár bizonyos állati eredetű termékek, mint a GM takarmányt fogyasztó állatok húsa, teje vagy tojása, kivételt képeznek. A tagállamok dönthetnek a GMO-mentességre vonatkozó jelölések nemzeti szintű szabályozásáról is.

A magyar álláspont pedig még ehhez képest is drákói, hiszen mint azt Magyarország államtitkára, Budai Gyula kijelentette, az ország továbbra is fenntartja a génmódosított szervezetekkel (GMO) szembeni zéró toleranciát, amit a “GMO-mentes mezőgazdaságért” rendezvénysorozat befejezése után erősített meg. Az álláspontot a magyar GMO-stratégia is támogatja, amely tiltja a GM növények belföldi termesztését és lehetővé teszi az EU által engedélyezett GM növények termesztésének az elutasítását Magyarországon. Ez az álláspont az ország alaptörvényében is rögzítésre került, ami Európában egyedülálló.

Más kérdés, hogy a GMO-mentesség a hazai esetben a leginkább a vetőmagokat érinti, Budai ugyanis a vetőmagok ellenőrzésének fontosságát hangsúlyozta, mivel a GMO-mentes vetőmagok előállítása jelentős piacokat biztosít Magyarországnak, amely Európában a vetőmag-előállítás terén a harmadik, a világon pedig a kilencedik helyet foglalja el. Az ellenőrzések során a hatóságok szigorúan fellépnek a GMO-s vetőmagok ellen, ami tovább erősíti Magyarország GMO-mentes álláspontját.

Vagyis érdekes kérdés, hogy a GMO-sertés, ami a vetőmagpiacunkat nem érinti, vajon engedélyezve lesz-e idővel Magyarországon, ha egyébként sok veszteségtől kímélné meg akár a hazai húsipart is.

(Kép: Genus PIC)