A képen két galaxis kölcsönhatása látszik, és a kettőst együtt Arp 143-nak nevezik – a pár jobb oldali tagja a fényes, félig-meddig szétesett csillagképző spirálgalaxis, az NGC 2445, míg a baloldali a kevésbé fényes NGC 2444 galaxis. A kutatók elmondása alapján a Hubble által lencserevégre kapott „frontális ütközés” egyfajta kozmikus labornak tekinthető, ahol a galaxisok kölcsönhatása és evolúciója egyaránt megfigyelhető. Ami azonban különösen érdekessé teszi a képet (én nem csak a laikusok számára), az a látványos háromszög, ami ezt az interakciót kíséri.

A csillagászok ennek kialakulása kapcsán úgy vélik, hogy a két galaxis korábban áthaladhatott egymáson. Az NGC 2445 tele van születő csillagokkal, mivel bőséggel található benne olyan gáz, amely a csillagszületéshez szükséges. Viszont ez a galaxis még nem került ki teljesen az NGC 2444 gravitációs vonzásából, hanem a páros egyfajta kozmikus kötélhúzásba kezdett, amit az előbb említett galaxis fog valószínűleg megnyerni. Ennek következtében az NGC 2444 gázt von el az NGC 2445-től, ami miatt a fiatal csillagokból álló folyam ilyen háromszöggé rendeződött. Ez alapvetően nem egy szokatlan jelenség, mivel a kutatók elmondása alapján a szimulációk már korábban is arra utaltak, hogy a hasonló ütközések során fiatal csillagok gyűrűje szokott megjelenni – azonban ennek a gyűrűnek az alakja, tehát a háromszög, már valóban egzotikumnak tekinthető.

A „kozmikus elakadásjelző” magyarázata a kutatók szerint, hogy két galaxis még mindig elég közel található egymáshoz, és a köztük fellépő szokatlan kölcsönhatás rendezi ezt a máskülönben gyűrű alakú csillagfolyamot háromszöggé. A csillagászok becslése szerint a háromszögben található csillagok 50-100 millió évesek lehetnek – tehát valóban elég fiatalok, de sajnos (vagy nem sajnos) az NGC 2445 ezeket hátra fogja hagyni, ahogy fokozatosan eltávolodik a másik galaxistól. Az igazán fiatal 1-2 millió éves csillagok azonban az NGC 2445-tel maradnak, mivel ezek közelebb helyezkednek el a galaxis centrumához. A Hubble pár önálló csillagot is kiszúrt – ezek a galaxis legfényesebb és legnagyobb tömegű csillagai. A képen látható kék foltok nagy része csillagok csoportjai, míg a rózsaszín foltok óriási, fiatal csillaghalmazok, amelyeket még mindig por és gáz borít be.

Az ütközést egyébként az NGC 2444 sem úszta meg sértetlenül, mivel a gravitációs kölcsönhatások miatt eléggé fura alakot vett fel – egyébként az NGC 2444 azért sötétebb, mert főleg idősebb csillagokból áll, mivel rég (jóval a mostani ütközés előtt) kifogyott a csillagképzéshez szükséges gázokból.

(Kép:  NASA, ESA, STScI, Julianne Dalcanton (Center for Computational Astrophysics / Flatiron Inst. and University of Washington); Image Processing: Joseph DePasquale (STScI))