Az első, teljesen hazai építésű műhold a Masat-1 volt (a magyar és a satellite szavakból képezték a nevét). Ezt a körülbelül 1 kilogrammos és 10 centiméter élhosszúságú úgynevezett pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) fejlesztették, és 2012-ben lőtték fel. A Masat-1 3 évet töltött odafent, 2015-ben tért vissza a légkörbe, és semmisült meg.
A most kilőtt mindkét műholdat, a SMOG-P-t és az ATL-1-et, szintén a BME diákjai és oktatói fejlesztették ki. A Masat 1-hez hasonlóan ezek is pikoműholdak, a SMOG-P 5x5x5 centiméres, míg az ATL-1 kétszer ekkora: 5x5x10 centiméteres. A műholdak a rakétán az Alba Orbital Abapod v2 műholdplatformján várják, hogy pályára állhassanak. Az Alba Orbital Twiterre feltöltött képén a két hazai szatellit is látszik. (A cikk illusztrációján a fehér szatellit melletti két műhold.)
A két műhold eltérő feladatokat lát majd el. A SMOG-P esetében egyrészt magának a konstrukciónak a sikerességét kell bizonyítani (a Masat-1-hez hasonlóan), másrészt ez a szatellit készíti el a tervek szerint a Földből az űrbe jutó elektromágneses szennyezettség térképét, de elemzi a napszél tevékenységet, és teszteli a „kis műhold, nagy antenna” elv szerint korszerűsített földi vezérlő állomást is. Ez utóbbinak egyébként komoly kihívás lesz egyszerre két műholddal is kommunikálnia. A kilövésről videó is készült:
Bár az ATL-1-et is a BME oktatói és diákjai fejlesztették, emögött anyagilag az ATL Ipari és Kereskedelmi Kft. áll, tehát ez az első eset, hogy egy hazai magánvállalkozás szatellitet juttat a világűrbe. Az ATL-1 fő feladata egy új, hőszigetelő anyag tesztelése lesz a világűr szélsőséges körülményei közt.
Az Index információi szerint dél körül érkezett a hír, hogy a reggeli kilövés után mindkét magyar műhold sikeresen pályára állt. Ezután a földi állomásra akkor érkeznek az első jelek, ha rendelkezésre állnak már a pályaadatok. Erre elvileg 24 órán belül sor fog kerülni.
(Kép: Twitter)