Két nagy kukára való mikroműanyagot is elfogyaszthatunk életünk során

2020 / 01 / 01 / Perei Dóra
Két nagy kukára való mikroműanyagot is elfogyaszthatunk életünk során

Az eldobható műanyagok azonban lassan, de biztosan pusztítják az élővilágot a tengerpartoktól kezdve az erdős területekig. Az említett műanyagok ráadásul nem biológiailag lebomlók, csupán feldarabolódnak apró részecskékre, és ezáltal mindenhová eljutnak, beleértve a táplálékláncot is. Szemléltetésképp a Reuters munkatársai ábrasorozatot készítettek, csak éppen a tányérokon szereplő fogásokat műanyag szemcsékre cserélték.

A plateful of plastic

Visualising the amount of microplastic we eat

Leegyszerűsítve mindez annyit tesz, hogy egy hét alatt személyenként egy műanyagflakon kupakjának megfelelő mennyiséget (körülbelül öt grammot) megeszünk, elsősorban vízfogyasztással, illetve olyan ételek útján, mint a kagyló- és rákfélék, amiket többnyire egészben, vagyis az emésztőrendszerükben lévő műanyagokkal együtt fogyasztunk.

Egy hónap során megközelítőleg huszonegy grammot, egy évtized alatt akár két és fél kilogrammot, míg életünkben körülbelül húsz kilogramm mikroműanyagot elfogyasztunk. Ez nagyjából két nagyméretű kukányi mennyiséget jelent.

A tanulmány szerzőinek arra a kérdésre, miszerint milyen hatással van az egészségre a mikro- és nanoműanyagok, egyelőre nincs válaszuk.

"Annyi bizonyos, hogy miután bekerülnek szervezetünkbe, fennáll a mérgezés lehetősége, ami kétség kívül aggodalomra ad okot." - mondta Thava Palanisami, az ausztráliai Newcastle Egyetem munkatársa, a kutatás társszerzője.

Lassú, fájdalmas betegség módjára szivárgott be a műanyag az életünkbe

Ugyan ki gondolná, hogy ha egy kutató esővízmintáért indul, talajrészecskék és ásványok helyett színes, mikroszkopikus méretű műanyag szemcséket talál? Nos, Gregory Weatherrel, az amerikai kormányzati Geológiai Kutatóprogram kutatójával pontosan ez történt 2019 augusztusában, amikor mikroszkóppal elemezte a coloradói Sziklás-hegységben gyűjtött esővízmintákat.

Weather szerint az eset egyértelmű figyelmeztetésként szolgál az emberiség számára arra vonatkozóan, hogy körülöttünk sokkal több a műanyag, mint amennyit szabad szemmel látunk. Ahogy fogalmazott, az

„Benne van esőben, hóban, a környezet minden részén.”

A szakértő eredetileg nitrogénszennyeződés után kutatott, így a kapott eredmények villámcsapásként érték. Vizsgálatai ugyanakkor összefüggést mutatnak egy másik tanulmánnyal, ami szerint a Pireneusok francia oldalán azonosított mikroműanyagok a széllel több száz, sőt akár több ezer kilométert megtehetnek.

Szélben, vízben levegőben

A mikroműanyag-szennyezés többsége hulladék útján kerül a környezetbe: a műanyaghulladék kilencven százaléka nem újrahasznosított, így a természetbe kerülve idővel egyre kisebb darabokra hullik. Sherri Mason, a Penn State Behrend főiskola mikroműanyag-kutatója és fenntarthatósági menedzsere hozzátette, valahányszor kimossuk nem természetes anyagból készült ruháinkat, mikroműanyag kerül a vízbe, de mikroműanyag keletkezik számos ipari gyártási folyamat melléktermékeként is.

Bár szinte lehetetlen pontosan meghatározni a műanyagszemcsék származási helyét, Mason szerint mégis majdnem minden műanyagból készült cikk mikroműanyagokkal szennyezi a légkört. A parányi részecskék aztán esőzés során bekerülnek a vízcseppekbe, onnan pedig a folyókba, tavakba, tengerekbe és a talajvízbe.

Bár az óceánok műanyag-szennyezettségének vizsgálata több mint tíz éve tart, mostanáig mindössze csupán egy százalékról sikerült számot adni. Az édesvizeket és a levegőt szennyező műanyagok összetételéről pedig még ennyit sem. – mondta Stefan Krause, a Birminghami Egyetem munkatársa. Krause-nak azzal kapcsolatban sincsenek jó hírei, hogy még ha lehetséges is lenne valamennyi műanyagot kivonni a természetből, mennyi ideig tartana:

„Ha most rendelkezésünkre állna egy műanyagfogyasztást-beszüntető varázsigénk, akkor sem tudhatjuk biztosan, hogy még mennyi ideig keringene műanyag a vizeinkben. Annak alapján, amit mostanáig a talajvizekben és folyókban felgyűlt műanyagokról tudunk, valószínűleg évszázadokig."

(Fotó: Pixabay)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Mit jelent az, hogy 850 centiméternél tetőzhet a Duna?
Mit jelent az, hogy 850 centiméternél tetőzhet a Duna?
Előrejelzések szerint a következő napokban az elmúlt tíz év legnagyobb áradása várható a Dunán, amelynek tetőzését Budapesten 850 centiméternél várják a szakemberek. Mivel a Vigadó téri vízmérce számai a legtöbb embernek önmagában valószínűleg nem sokat mondanak, így a 2013-as példák alapján megnéztük, hogy mit jelenthet ez a vízmagasság Budapestre (és az ország más részeire) nézve.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.