Két rakétát is lő a NASA a sarki fénybe

2022 / 03 / 26 / Felkai Ádám
Két rakétát is lő a NASA a sarki fénybe
Habár lesz némi tűzijáték is, a cél tudományos jellegű: a légkör dinamikájának a tanulmányozása.

A rakéták kilövésére Alaszkában kerül sor, és a szerdai startok a rossz idő miatt végül elmaradtak. Búslakodásra azonban nincs ok, a március 23-tól április 1-ig tartó, első tervezett kilövési időszak egyelőre nem ért véget, ha pedig ez végül nem jönne össze, akkor akad egy másik: április 3-tól 7-ig tartó időszak is. Vagyis a közeljövőben sor kerülhet arra, hogy a NASA két rakétát is belelőjön az északi fénybe (aurora borealis). Mindez természetesen nem öncélú szórakozás, hanem annak a tanulmányozása, hogy miként lép kölcsönhatásba a szóban forgó fényjelenség a bolygó légkörével – ez utóbbi ugyanis röviden összefoglalva a mostani Ion-Neutral Coupling during Active Aurora (INCAA) küldetés lényege.

Ha a bolygó légkörét rétegesnek képzeljük el, mint mondjuk egy tortát, mi a legalsó rétegben élünk, ahol minden normális – az elemek, mint az oxigén és a nitrogén belélegezhetőek, mivel az elektronjaik stabilan „keringenek” az atommag körül. Magyarán ezek az elemek gázhalmazállapotban vannak. A légkör magasabb rétegei azonban már sokkal erősebben ki vannak téve a Napból érkező sugárzásnak és töltött részecskéknek, ezért ott kifejezetten fura dolgok történnek. A sugárzás hatására ezek az elemek elvesztik a negatív töltésű elektronjaikat, és ezért pozitív töltésű részecskékké alakulnak, és egy új halmazállapotot vesznek fel – plazmává válnak. A két réteg között létezik egy nem teljesen egyértelmű határ, amibe aztán még jobban bezavar az említett sarki fény.

A sarki fény egyébként akkor keletkezik, amikor a napkorona egy darabja kilökődik az űrbe, tehát az úgynevezett koronakidobódás során egy csomó elektron kerül a bolygó légkörébe a Napból, és ahogy ezek, valamint a légkör részecskéi közt kölcsönhatások alakulnak ki, úgy lép fel kísérőjelenségként az ismert fény is. Nem tudjuk viszont hogy mindez, amit tehát sarki fénynek nevezünk, és ami alapvetően a Nap részecskéi és atmoszféra részecskéi közötti kölcsönhatás, miként hat a légkör fentebb bemutatott határsávjára. Az INCAA-küldetés tudósai szerint a sarki fény miatt ez a határsáv lejjebb kerülhet, esetleg feljebb vándorolhat, sőt akár önmagába is visszacsavarodhat.

Annak érdekében pedig, hogy többet megtudjanak, a tudósok két rakétát lőnek bele a sarki fénybe – ezek csak pár percet töltenek fenn, mielőtt visszatérnének a Földre, de közben remélhetőleg rengeteg információt is begyűjtenek: az első rakéta olyan színes párát bocsájt ki, amilyet a tűzijátékokban is használnak, és ezzel mintegy befesti az atmoszférát, hogy a légköri dinamikák láthatóvá váljanak. A második rakéta pedig a sarki fény közelében méri majd a hőmérsékletet és a plazma sűrűségét.

(Fotó: Pixabay/Noel_Bauza)


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Az EU előírta az olcsóbb, akár jótálláson túli szervizelést
Az EU előírta az olcsóbb, akár jótálláson túli szervizelést
Az Európai Parlament megszavazta a javaslatot, ami két éven belül lép életbe a tagországokban.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.