Az Einstein rejtvényeként elhíresült fejtörő régi múltra tekint vissza és eredete mára homályba veszett, így nem lehet tudni, hogy valóban van-e valami köze a híres fizikushoz. Egyes elméletek szerint valójában Charles Lutwidge Dodgson, azaz Lewis Carroll, az Alice Csodaországban írója találta ki a feladványt, aki matematikusi végzettségénél fogva maga is szerette a megoldandó problémákat és az elgondolkodtató találós kérdéseket. Az Alice Csodaországban egyik bizarr karaktere, az őrült Kalapos is feltesz például egy furcsa kérdést Alice-nak, miszerint
Miért olyan a holló, mint egy íróasztal?
Ennek a rejtvénynek nincs ugyan megoldása, legalábbis Carroll saját bevallása szerint, aki a regény egy 1896-os kiadásában tisztázta a sok olvasót foglalkoztató rejtélyt, de 1870-ben megjelent egy Puzzles from Wonderland című gyűjtemény, ami az író többé-kevésbé megoldható (bár inkább szórakoztatónak szánt) fejtörőit tartalmazta az Alice Csodaországban stílusában.
Einstein rejtvénye, vagy másik elhíresült nevén, a Zebra rejtvény azonban származhat mástól is, erre utaló jel többek között az is, hogy az 1962-ben a Life International magazin által publikált verziójában szerepelnek olyan cigarettamárkák, amelyek Einstein fiatalkorában vagy Carroll idejében még nem is léteztek. A Kools mentolos cigarettát 1933-ban vezették be, jóval azután, hogy az író elhunyt (1898-ban), Einstein pedig ekkor már 54 éves volt. Persze lehetséges az is, hogy az eredeti feladvány ezt a márkát még nem említette és csak később rakták bele, hiszen a rejtvénynek 1962 óta is számos különböző változata született - Einstein rejtvényének eredettörténete így egy kicsit önmagában is megfejthetetlen rejtélyt jelent.
Akárki is legyen a fejtörő szellemi atyja, a lényeg, hogy a feladvány az elmúlt évtizedekben nagy utat járt be és már arra is használják, hogy számítógépes algoritmusok képességeit, konkrétan a kényszerkielégítési problémák megoldására való alkalmasságukat teszteljék a segítségével.
"Kényszer kielégítés fogalma alatt azt a megoldási folyamatot értjük, amelyben a különböző feltételeknek (kényszereknek) eleget tévő megoldást keressük."
- magyarázza Szabó István, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának munkatársa - "Egy kényszer kielégítési problémában az állapotokat egy változók (variables) halmaz értékei határozzák meg, és a célfüggvény a kényszerek (constraints) egy halmazát adja meg, amelyeknek teljesülniük kell."
A feladvány különféle verzióiban a változók és a kényszerek valamelyest eltérnek, de mindegyik lényege, hogy a megadott információk alapján egy utcában lévő házak lakóit kell beazonosítanunk és egy háziállatot (néha zebrát, néha halat) megtalálnunk. Az 1962-es változat a következőképpen hangzik:
Ahogy a feladványból látható, az öt ház mindegyikében más nemzetiségű ember lakik, akik más típusú italt és cigarettát fogyasztanak, és másfajta állatot tartanak, mint a szomszédaik, a házak pedig más-más színűre vannak festve.
A feladat, hogy kitaláljuk, ki iszik vizet és kinél van a zebra.
A megfejtés a cikk végén látható.
Egy későbbi verzió ennek variációja, amelyben egy hal hollétét kell felderíteni, ezt a változatot a TED Ed videójában ismerhetjük meg (magyar felirattal).
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
És most az első változat megfejtése:
Tehát a norvég issza a vizet és a japán tart zebrát.
(Forrás: Mensa International, Ted Ed, Mental Floss, Fotó: 1tamara2/Pixabay)