A Harvard Egyetemen a Galileo Project célja, hogy az idegen civilizációk technológiai lenyomatai utáni kutatást beemelje az átlátható, elbírált és szisztematikus tudományok fősodrába. A Galileo így a SETI kiegészítése, és utóbbival ellentétben nem elektromágneses jelekre összpontosít, hanem fizikai tárgyakra. A projekt vezetője Dr. Avi Loeb, akinek különböző véleményeiről, tanulmányairól az UFO-k (újabban UAP-ok) ügyében már többször írtunk mi magunk is – a kutatót pedig most az USA kormánya kérte fel, hogy tanulmányozza a Kijev felett észlelt UFO-k ügyét.
Mint azt mi is megírtuk (fent kattintható a cikk) az előző hónapban, Kijev felett ukrán csillagászok kétféle azonosítatlan tárgyat is érzékeltek, méghozzá nagyobb számban: az egyik típus, a fantom (phantom) amely „egy teljesen fekete test, ami nem bocsát ki semmiféle sugárzást és elnyeli a ráeső összes sugárzást”. A másik típus az úgynevezett „cosmics”, ezek a fantomokkal ellentétben kifejezetten fényesek, ami azt jelenti, hogy fényesebbek, mint az ég, ami a képeken a hátterükként szolgált. AZ UFO-k egyébként olyan gyorsak, hogy alig lehet őket lefényképezni. A cikk egész pontosan úgy fogalmaz, hogy:
„Mindenhol látjuk őket. Jelentős számú tárgyat figyelünk meg, melyek természete nem tisztázott.”
A két állomás egymástól 120 kilométer távolságra helyezkedik el, így a tudósok több mérést is el tudtak végezni a különös tárgyakkal kapcsolatban. A tanulmány egyébként nem kínál magyarázatot arra, hogy ezek a tárgyak pontosan mik lehetnek, csak leírja a megfigyeléseket, melyek több mint meglepőek: ezek a hajók (miként a tanulmány nevezi őket) önmagukban vagy csoportban esetleg „repülőszázadban” is megfigyelhetőek másodpercenként 3-15 fokos rotációs sebességgel (repülők esetén egyébként ez a szám 3). A fantomokat a troposzférában 10-12 km távolságban figyelték meg – ezek méretét 3-12 méterre, sebességüket pedig 15 km/s-ra becsülték, ami 54 ezer km/h.
Ha egy kicsit elkezdünk számolni, akkor különösen izgalmas ez a sebességadat: a hang terjedési sebessége a levegőben 340 m/s vagyis 1224 km/h – ennek az ötszöröse (6120 km/h) a hiperszonikus sebesség. Ez az 54 ezer km/h azonban a hangsebesség 44-szerese – csak hogy perspektívába helyezzük: az orosz Avangard kísérleti siklójármű az általunk ismert leggyorsabb hiperszonikus szerkezet – azonban még ez is „csak” a hangsebesség 27-szeresével tudott repülni.
A kérdésről Dr. Loeb írt egy tanulmányt, amit feltöltött a nyílt hozzáférésű arXiv-szerverre „DOWN TO EARTH” LIMITS ON UNIDENTIFIED AERIAL PHENOMENA” címen. A nagy kérdés tehát, hogy a fenti, elképesztő adatok utalhatnak-e idegen civilizáció járműjére? Loeb elismeri, hogy a számok szerint a „Fantomok”, ezek a sötét, látható sugárzást nem mutató objektumok 3–12 méteres mérettartományban és 10–12 kilométeres távolságban mért 15 kilométer/s sebessége meghaladja az emberiség által alkotott repülőgépek vagy rakéták képességeit. A kulcsszó viszont a számok – Dr. Loeb ugyanis rájött, hogy ezeknek a sötét tárgyaknak a távolságát jelentősen, egy nagyságrenddel túlbecsülték, különben a repülésük a Föld légkörében fényes tűzgömböt generált volna könnyen észlelhető optikai fényerővel.
Loeb számítsai alapján a Kijev felett észlelt Fantomok sebessége 150 gigawatt feletti látható fényerejű tűzgolyót eredményezne – egy 10 kilométeres úthossz esetén a fénykibocsátás legalább egy másodpercig tartott volna, amit nem lehet nem észrevenni. Loeb szerint a megoldás az, hogy az objektumok valójában tízszer közelebb lehettek, mint azt a kijevi csillagászok írták – így módosítva viszont az eredményeket, a Fantomok paraméterei mind a sebesség, mind a méret tekintetében megfelelnek a tüzérségi lövedékekre vonatkozó számoknak. Ami a másik típust, a világító és változó objektumot illeti – Dr. Loeb szerint ez valójában egy műhold lehetett.
Közben ráadásul az érintett kijevi obszervatórium (Main Astronomical Observatory of the National Academy of Sciences of Ukraine/MAO NASU) is kiadott egy közleményt, ami dr. Loeb konklúzióját erősíti. Eszerint az észleléseket az obszervatórium teszt üzemmódjában végezték egy tervezett meteormegfigyelés alatt, és az eredményeket nem vitatták meg és nem is nézették át az obszervatóriummal. A médiafelhajtás miatt az obszervatórium egyébként összehívott egy szemináriumot is az eset kapcsán még szeptember 15-én, amelyen az ügyben a következő fontosabb megállapításokra jutottak:
„A cikk mögött álló Dr. B.E. Zhilyaev és kollégái megfigyelései eredetiek, ám az eredmények feldolgozása és értelmezése azonban nem megfelelő tudományos szinten és jelentős hibákkal történt a megfigyelt objektumok távolságának meghatározásában. Ezenkívül a megfigyelések dátumai hiányoznak a cikkből; a szerzők nem jelzik, hogy mely eseményeket figyelték meg egyszerre két helyszínről; a szerzők nem hoznak fel érveket arra vonatkozóan, hogy a megfigyelt UAP-ok között lehetnek természeti jelenségek vagy földi eredetű mesterséges objektumok (meteorok; szél által nagy távolságra szállított tárgyak; űrtörmelék stb.).
A megfigyelések kritikai elemzése (esetleges hibák, a modellek megfelelősége, az utófeldolgozás pontossága) helyett a szerzők indokolatlan következtetéseket posztulálnak a megfigyelt objektumok mint UAP-ok jellemzőiről. A NASU MAO Tudományos Tanácsa úgy véli, hogy a fent említett B.E. Zhilyaev következtetése elhamarkodott volt, és nem felelt meg a tudományos kutatás eredményeinek publikálására vonatkozó szakmai követelményeknek.”
Kép: Pixabay/tombud