Mostanáig alábecsültük a napi szinten kidobott élelmiszer mennyiségét

2020 / 02 / 27 / Perei Dóra
Mostanáig alábecsültük a napi szinten kidobott élelmiszer mennyiségét
Holland kutatók szerint az elpazarolt ételek mennyisége akár kétszer akkora lehet, mint eddig hittük.

Az egyre súlyosabb méreteket öltő élelmiszer-pazarlás és ennek bolygóra gyakorolt hatása sokszor reflektorfénybe került az elmúlt évek során, világszinten ugyanis évente mintegy 1,3 milliárd tonna étel végzi feleslegesen a szemétben, ebből több mint hetven százalék ráadásul még csak tányérra sem kerül. Holland kutatók most viszont arra jutottak, hogy a korábbi tanulmányok alábecsülték a kidobott élelmiszer mennyiségét, a világ összes emberére ugyanis naponta ötszáz kalóriányi elpocsékolt táplálék jut. Ami kétszer több az eddig becsültekhez képest. Az adat azért is különösen sokkoló, mivel a kidobott élelem csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fő kulcspontja: az ENSZ szerint ez a jelenség adja az összes üvegházhatású gázkibocsátás tíz százalékát. Az EurekAlert hozta le elsőként a holland Wageningen Egyetem kutatását, melyben Monika van den Bos Verma hangsúlyozza, az élelmiszer-pazarlás megállítása egyaránt nyereség a gazdaságnak, a fogyasztóknak és a bolygónak is. A szakemberek korábban kétszáztizennégy kalóriára becsülték a napi, fejenként keletkező globális élelmiszer-veszteséget. A holland kutatók azonban részletesen megvizsgálták a FAO, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatait és ebből számolták ki az élelmiszer-hulladék valódi mennyiségét. Kiderült, hogy amennyiben a fogyasztói társadalom eléri a napi hét dolláros kiadási küszöböt, a kukába került ételek mennyisége növekedésnek indul. A FAO becslése 2015-ben még - az össznépességhez viszonyítva - naponta kétszáztizennégy kalóriáról szólt.

A holland tanulmány szerint viszont ugyanabban az évben az elpocsékolt étel fejenként ötszázhuszonhét kalória volt – mondja Thom Achterbosch, a Wageningeni Egyetem kutatója, rámutatva, hogy a FAO alaposan alábecsülte a globális élelmiszer-veszteséget.

Plusz azt gondolnánk, az élelmiszer-pazarlás a gazdagabb országokban jellemző, de már a szegényebb államokat is érinti. A kutatók igen egyszerű megoldást látnak az élelmiszer-hulladék csökkentésére, például, hogy változtassunk fogyasztói magatartásunkon, és ne vásároljunk egyszerre túl sokat. A tanulmány ugyanakkor nem foglalkozott azzal az élelmiszer-veszteséggel, amely még az előtt keletkezik, hogy az élelmiszer a fogyasztóhoz kerül, de ha hihetünk az általános becsléseknek, akkor az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek egyharmada megy kárba szállítása során, valamint a konyhában. A globális célkitűzés az, hogy 2015 és 2030 között világszerte felére csökkenjen az élelmiszer-hulladék mennyisége.

„Ez voltaképp a legfenntarthatóbb módja a világ élelmiszer-problémáinak megoldásához.” – mondta Martine Rutten, a tanulmányon társszerzője.

Mit tehetnek az élelmezési szektor szereplői?

Úgy tűnik egyre több helyen felismerik, hogy az élelmiszer-pazarlás csak akkor csökkenthető, ha az ellátási lánc minden fázisában változásokat eszközölnek. Vegyük például a szállítást, ahol már eleve a gyümölcsök negyvenöt százaléka kárba vész, mert valamilyen módon megsérül az út során. 2019 azonban fejlődést hozott, ami valószínűleg idén is folytatódik. A Safe Traces startup például gondoskodik az élelmiszerek nyomon követhetőségének javításán azáltal, hogy biztonságos élelmezési megoldást garantálnak a termékre a mosási ciklus alatt. Az eljárás teljes átláthatóságot biztosít az élelmiszer származási helyéről, illetve a szállítás során megtett útjáról. Mindez egyrészt lehetővé teszi a márkavédelmet a termelők és feldolgozók számára, másrészt hatékonyabban csökkenthetik az élelmiszer-pazarlást azáltal, hogy jobban megértik, hol keletkezhetnek problémák az ellátási láncban,még mielőtt az összetevők az étterembe jutnának.

Egy másik cég, a Zest Labs szintén az ellátási láncon keresztül csökkenti az élelmiszer-pazarlást: szenzoros érzékelőkkel információkat gyűjtenek a betakarítás minőségéről, a termék romlási sebességéről, a terepi viszonyokról és a mikroklímáról, hogy pontosan meghatározzák, milyen hosszú ideig tartható el az adott termék.

(Fotó: Getty Images Hungary)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.