Mostanáig alábecsültük a napi szinten kidobott élelmiszer mennyiségét

2020 / 02 / 27 / Perei Dóra
Mostanáig alábecsültük a napi szinten kidobott élelmiszer mennyiségét
Holland kutatók szerint az elpazarolt ételek mennyisége akár kétszer akkora lehet, mint eddig hittük.

Az egyre súlyosabb méreteket öltő élelmiszer-pazarlás és ennek bolygóra gyakorolt hatása sokszor reflektorfénybe került az elmúlt évek során, világszinten ugyanis évente mintegy 1,3 milliárd tonna étel végzi feleslegesen a szemétben, ebből több mint hetven százalék ráadásul még csak tányérra sem kerül. Holland kutatók most viszont arra jutottak, hogy a korábbi tanulmányok alábecsülték a kidobott élelmiszer mennyiségét, a világ összes emberére ugyanis naponta ötszáz kalóriányi elpocsékolt táplálék jut. Ami kétszer több az eddig becsültekhez képest. Az adat azért is különösen sokkoló, mivel a kidobott élelem csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fő kulcspontja: az ENSZ szerint ez a jelenség adja az összes üvegházhatású gázkibocsátás tíz százalékát. Az EurekAlert hozta le elsőként a holland Wageningen Egyetem kutatását, melyben Monika van den Bos Verma hangsúlyozza, az élelmiszer-pazarlás megállítása egyaránt nyereség a gazdaságnak, a fogyasztóknak és a bolygónak is. A szakemberek korábban kétszáztizennégy kalóriára becsülték a napi, fejenként keletkező globális élelmiszer-veszteséget. A holland kutatók azonban részletesen megvizsgálták a FAO, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatait és ebből számolták ki az élelmiszer-hulladék valódi mennyiségét. Kiderült, hogy amennyiben a fogyasztói társadalom eléri a napi hét dolláros kiadási küszöböt, a kukába került ételek mennyisége növekedésnek indul. A FAO becslése 2015-ben még - az össznépességhez viszonyítva - naponta kétszáztizennégy kalóriáról szólt.

A holland tanulmány szerint viszont ugyanabban az évben az elpocsékolt étel fejenként ötszázhuszonhét kalória volt – mondja Thom Achterbosch, a Wageningeni Egyetem kutatója, rámutatva, hogy a FAO alaposan alábecsülte a globális élelmiszer-veszteséget.

Plusz azt gondolnánk, az élelmiszer-pazarlás a gazdagabb országokban jellemző, de már a szegényebb államokat is érinti. A kutatók igen egyszerű megoldást látnak az élelmiszer-hulladék csökkentésére, például, hogy változtassunk fogyasztói magatartásunkon, és ne vásároljunk egyszerre túl sokat. A tanulmány ugyanakkor nem foglalkozott azzal az élelmiszer-veszteséggel, amely még az előtt keletkezik, hogy az élelmiszer a fogyasztóhoz kerül, de ha hihetünk az általános becsléseknek, akkor az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek egyharmada megy kárba szállítása során, valamint a konyhában. A globális célkitűzés az, hogy 2015 és 2030 között világszerte felére csökkenjen az élelmiszer-hulladék mennyisége.

„Ez voltaképp a legfenntarthatóbb módja a világ élelmiszer-problémáinak megoldásához.” – mondta Martine Rutten, a tanulmányon társszerzője.

Mit tehetnek az élelmezési szektor szereplői?

Úgy tűnik egyre több helyen felismerik, hogy az élelmiszer-pazarlás csak akkor csökkenthető, ha az ellátási lánc minden fázisában változásokat eszközölnek. Vegyük például a szállítást, ahol már eleve a gyümölcsök negyvenöt százaléka kárba vész, mert valamilyen módon megsérül az út során. 2019 azonban fejlődést hozott, ami valószínűleg idén is folytatódik. A Safe Traces startup például gondoskodik az élelmiszerek nyomon követhetőségének javításán azáltal, hogy biztonságos élelmezési megoldást garantálnak a termékre a mosási ciklus alatt. Az eljárás teljes átláthatóságot biztosít az élelmiszer származási helyéről, illetve a szállítás során megtett útjáról. Mindez egyrészt lehetővé teszi a márkavédelmet a termelők és feldolgozók számára, másrészt hatékonyabban csökkenthetik az élelmiszer-pazarlást azáltal, hogy jobban megértik, hol keletkezhetnek problémák az ellátási láncban,még mielőtt az összetevők az étterembe jutnának.

Egy másik cég, a Zest Labs szintén az ellátási láncon keresztül csökkenti az élelmiszer-pazarlást: szenzoros érzékelőkkel információkat gyűjtenek a betakarítás minőségéről, a termék romlási sebességéről, a terepi viszonyokról és a mikroklímáról, hogy pontosan meghatározzák, milyen hosszú ideig tartható el az adott termék.

(Fotó: Getty Images Hungary)


memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Az árát nehezen hozza be, de állandóan kéznél lévő, vegyianyagmentes zöldségeket biztosít a bárhol elhelyezhető mikrofarm, ami az öntözésen kívül önállóan működik.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.