A NASA magánvállatokat kért fel, hogy a Holdról mintákat szerezzenek. Az 50 és 500 gramm közötti mennyiségű mintákért 15000 és 25000 dollár közötti összegeket fizetne – írja a Guardian. A kezdeményezésnek kettős célja van. Egyrészt, ahogy azt a NASA-nál megfogalmazták: a kőzetminták segíthetnek abban, hogy majd a Holdra érkező asztronauták meg tudjanak élni az égitesten, azaz felhasználhassanak a Holdon talált anyagokat, így kisebb rakományt kelljen magukkal vinniük. A másik pedig hogy elkezdjék kialakítani azt a regulációs hátteret, amely az idegen égitestek kibányászásra, illetve az ezekkel kapcsolatos kereskedelemre vonatkozik.

A Hold és a Mars farmerei

A minták közvetlenül tehát az Artemis programot segítenék, melynek célja, hogy 2024-re ismét embert juttasson Földünk kísérőjére. Ám az alapelve nem változna a későbbre tervezett, a Marsra indított missziók esetén sem: a cél, hogy az űrhajósok minél többet használjanak fel a helyben található, az adott égitest erőforrásaiból, hogy ezzel is csökkentsék a rakományt.

Kié a Hold?

A NASA szerint a kezdeményezés összhangban áll az 1967-es Outer Space Treaty-ben (Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén) megfogalmazott elvekkel. A '67-es szerződés szerint egyetlen ország sem jelentheti be igényét a Holdra vagy más égitestre, éppen úgy, ahogy az Antarktika esetén sem merülhetnek fel területi követelések.

A NASA egyébként már májusban elkezdte kidolgozni a jogi hátterét annak, hogy országok és vállalatok a Holdon tevékenykedhessenek. Ennek a jogi gyűjteménynek a neve: Artemis Accords, és ebben szerepel úgynevezett biztonsági zónák (safety zones) kialakítása. Ezekben a zónákban lehetőség nyílna bányászati tevékenységekre és a Hold vizsgálatára. A NASA szakembere szerint amúgy az idegen égitesteken végzett bányászati tevékenység szabályozása ahhoz hasonlatos, mint ami jelenleg a világ óceánjaival kapcsolatban érvényben van. Példájuk szerint a nyersanyagok felhasználása annak megfelelő jogi háttérrel történhetne, ahogy a tonhalak kerülnek kifogásra az óceánokból – ami – teszi hozzá a brit lap – a túlhalászás és az ipar környezetkárosító hatása miatt kicsit aggasztó hasonlat.

Nem spórolnak

A kezdeményezéssel a NASA nem a pénztárcáját kíméli (mint elvileg az űrutazásba bevont magántőkével – de ott is kérdéses némileg a végső egyenleg), hanem elsősorban a jogi precedens felállítása a cél a The Planetary Society nonprofit tudományos magánegyesület szakértőjének a Twitterre írt bejegyzése szerint.

The importance of this announcement is not so much the financial incentive (which is tiny) but in establishing the legal precedent that private companies can collect and sell celestial materials (with the explicit blessing of NASA/U.S. gov). https://t.co/idBVgEdUeh

— Casey Dreier (@CaseyDreier) September 10, 2020

Nem zárható ki tehát annak a veszélye, hogy a tudományos célok leple alatt a privát szféra elkezd lassan tapogatózni ezen égitestek irányába.

(Kép: Pixabay)