Kié a Hold? A NASA magáncégeket juttatna az égitestre
2020 / 09 / 12 / Felkai Ádám
Kié a Hold? A NASA magáncégeket juttatna az égitestre
Az űrhivatal már nem csak az űrutazásban számít a privát cégek segítségére, hanem ennél is fontosabb feladatot bízna rájuk: hozzanak mintákat a Holdról. Nem is a pénzspórolás miatt fontos mindez, hanem a jogi környezet, valamint a szokásjog kialakítása miatt.

A NASA magánvállatokat kért fel, hogy a Holdról mintákat szerezzenek. Az 50 és 500 gramm közötti mennyiségű mintákért 15000 és 25000 dollár közötti összegeket fizetne – írja a Guardian. A kezdeményezésnek kettős célja van. Egyrészt, ahogy azt a NASA-nál megfogalmazták: a kőzetminták segíthetnek abban, hogy majd a Holdra érkező asztronauták meg tudjanak élni az égitesten, azaz felhasználhassanak a Holdon talált anyagokat, így kisebb rakományt kelljen magukkal vinniük. A másik pedig hogy elkezdjék kialakítani azt a regulációs hátteret, amely az idegen égitestek kibányászásra, illetve az ezekkel kapcsolatos kereskedelemre vonatkozik.

A Hold és a Mars farmerei

A minták közvetlenül tehát az Artemis programot segítenék, melynek célja, hogy 2024-re ismét embert juttasson Földünk kísérőjére. Ám az alapelve nem változna a későbbre tervezett, a Marsra indított missziók esetén sem: a cél, hogy az űrhajósok minél többet használjanak fel a helyben található, az adott égitest erőforrásaiból, hogy ezzel is csökkentsék a rakományt.

Kié a Hold?

A NASA szerint a kezdeményezés összhangban áll az 1967-es Outer Space Treaty-ben (Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén) megfogalmazott elvekkel. A '67-es szerződés szerint egyetlen ország sem jelentheti be igényét a Holdra vagy más égitestre, éppen úgy, ahogy az Antarktika esetén sem merülhetnek fel területi követelések.

A NASA egyébként már májusban elkezdte kidolgozni a jogi hátterét annak, hogy országok és vállalatok a Holdon tevékenykedhessenek. Ennek a jogi gyűjteménynek a neve: Artemis Accords, és ebben szerepel úgynevezett biztonsági zónák (safety zones) kialakítása. Ezekben a zónákban lehetőség nyílna bányászati tevékenységekre és a Hold vizsgálatára. A NASA szakembere szerint amúgy az idegen égitesteken végzett bányászati tevékenység szabályozása ahhoz hasonlatos, mint ami jelenleg a világ óceánjaival kapcsolatban érvényben van. Példájuk szerint a nyersanyagok felhasználása annak megfelelő jogi háttérrel történhetne, ahogy a tonhalak kerülnek kifogásra az óceánokból – ami – teszi hozzá a brit lap – a túlhalászás és az ipar környezetkárosító hatása miatt kicsit aggasztó hasonlat.

Nem spórolnak

A kezdeményezéssel a NASA nem a pénztárcáját kíméli (mint elvileg az űrutazásba bevont magántőkével – de ott is kérdéses némileg a végső egyenleg), hanem elsősorban a jogi precedens felállítása a cél a The Planetary Society nonprofit tudományos magánegyesület szakértőjének a Twitterre írt bejegyzése szerint.

Nem zárható ki tehát annak a veszélye, hogy a tudományos célok leple alatt a privát szféra elkezd lassan tapogatózni ezen égitestek irányába.

(Kép: Pixabay)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.