A szilárd daganat megjelenésével járó rákos megbetegedéseket különösen nehéz kezelni, ennek eddigi elsődleges módja a sebészi beavatkozás, ami azonban messze nem elég hatékony. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói legújabb kísérletükben “kikapcsolták” azt a molekuláris útvonalat, amely megakadályozza, hogy a makrofágok megtámadják saját sejtjeinket – így ezek a fehérvérsejtek eltávolították a szilárd daganatokat.

Mindez olyan előnnyel is járt, hogy az immunrendszer megtanulta felismerni ezeket a daganatos sejtjeket, így a jövőben is képes lesz védekezni ellenük. A kutatásnak fontos szerepe van egy rák elleni vakcina kifejlesztésében is.

Szilárd daganat kialakulásával járnak a mellet, az agyat vagy a bőrt érintő daganatos megbetegedések. Ezekben az esetekben a kezelés eddig főleg sebészeti beavatkozásokra korlátozódott, ami viszont nem képes eltávolítani az összes rákos sejtet, a visszamaradt sejtek pedig tovább mutálódhatnak és szétterjedhetnek a testben. Épp ezért célzottabb és átfogóbb kezelésre lenne szükség, amely a rákot belülről irtja ki a saját sejtjeink segítségével.

A Nature Biomedical Engineering című folyóiratban publikált tanulmányban épp ezért egy új megközelítést dolgoztak ki a szilárd daganatos rákok célzott terápiáiban. Mindebben az a jó, hogy ez a terápia nemcsak a rákos sejteket távolítja el, hanem megtanítja az immunrendszert felismerni és a jövőben eliminálni a káros sejteket. Mint az egyik kutató elmondta:

"A szilárd daganat fizikai tulajdonságai miatt kihívást jelent olyan molekulák tervezése, amelyek bejuthatnak ezekbe a csomókba. Ahelyett, hogy új molekulát hoznánk létre a feladat elvégzésére, olyan sejtek használatát javasoljuk, amelyek "megeszik" a betolakodókat – a makrofágokat."

A makrofágok, a fehérvérsejtek egy fajtái, és azonnal elnyelik és elpusztítják – fagocitálják – az olyan betolakodókat, mint a baktériumok, vírusok (és még az implantátumokkal is szembe szállnak, hogy eltávolítsák őket a szervezetből). A makrofágok veleszületett immunválasza megtanítja szervezetünket, hogy emlékezzen a behatoló sejtekre, és a jövőben megtámadja azokat. Ez a tanult immunitás pedig elengedhetetlen egyfajta rák elleni vakcina létrehozásához.

A gondot az jelenti, hogy egy makrofág nem támadja meg azt, amit nem “lát”.

Mint a kutatók magyarázzák, a makrofágok a rákos sejteket a test részeként ismerik fel, nem betolakodóként. Ahhoz, hogy ezek a fehérvérsejtek láthassák és megtámadhassák a rákos sejteket, meg kellett vizsgálniuk azt a molekuláris útvonalat, amely szabályozza a sejtek közötti kommunikációt. Ennek az útvonalnak a kikapcsolása volt a kulcs a terápia létrehozásához.

Ezeket a módosított makrofágokat aztán „tumoroidokon”, egér melanomasejtek konglomerátumán tesztelték tenyészlemezeken. A makrofágok együttműködve összecsoportosultak a rákos sejtek körül, szétválasztották őket, és fokozatosan elpusztították a daganatot. Az in vivo (élő szervezetben történő) tesztelés során a módosított sejtek az egerek 80%-ánál képesek voltak a daganatok eltávolítására. Fontos az is, hogy a tumor eliminációja adaptív immunválaszt váltott ki – hetekkel később megnőtt a rákellenes immunglobulin G antitest.

Ez a tervezett makrofág terápia a meglévő antitestterápiával kombinálva működik a legjobban, és egy nap ezeknek a segítségével a szilárd daganatok nagyon jól lesznek kezelhetőek. Ráadásul ez a makrofágterápia lehet egy rák elleni védőoltás kulcsa is.

(Kép: A makrofágok elpusztítják a daganatot, forrás: Susan Arnold)