Ahogy arról a Planetary Society július elején beszámolt, kínai kutatók egy frissen publikált cikkben részletezték annak az aszteroidaeltérítő missziónak a terveit, amelynek során a kínai űrügynökség - a NASA korábbi DART küldetéséhez hasonlóan - megkísérli egy kisbolygó pályáról való kimozdítását. A cél ennek a speciális, de potenciálisan működőképes bolygóvédelmi intézkedésnek a tesztelése, de emellett az aszteroida közeli megfigyelése is nagy szerepet játszik majd a küldetés során, vagyis a tudományos adatgyűjtés is kiemelt figyelmet kap a misszió tervezésében. Ennek érdekében a programban két űreszközt küldenek az aszteroidához: egy szondát, ami az objektum felszínébe csapódik és egy másik egységet, ami monitorozza az eseményeket és a kisbolygót.

A NASA 2022-es DART (Double Asteroid Redirection Test, Dupla Aszteroidaeltérítő Teszt) missziója során szintén használtak egy külső megfigyelőeszközt az Olasz Űrügynökség LICIACube-ja személyében, ami két kamerája segítségével örökítette meg az ütközés utáni pillanatokat. Földi teleszkópok, valamint a Hubble és a James Webb Űrteleszkóp is biztosított adatokat a becsapódás következményeivel kapcsolatban, ennek köszönhetően az nyilvánvalóvá vált, hogy a DART sikerrel járt, valóban letérítette a Dimorphost az addigi keringési pályájáról és jelentősen megváltoztatta a keringési idejét, de a kisbolygó változásával kapcsolatos közelebbi és alaposabb vizsgálatokra csak a közelgő Hera misszió alatt nyílik majd lehetőség. A Hera az Európai Űrügynökség szondája, ami különböző műszerekkel a kettős kisbolygórendszer megfigyelését végzi majd, képet adva a Dimorphos és a Didymos összetételéről, valamint a DART által hátrahagyott kráterről is.

A kínai űrügynökség programjában egyszerre utazik a két szonda,

ezáltal a megfigyelést azonnal el lehet kezdeni, nem kell éveket várni a misszió különböző szakaszai között. A Hera ezzel szemben idén októberben indul útnak és előreláthatólag 2026-ban találkozik majd a Dimorphos aszteroidával.

A most készülő misszió célpontjának a 2015 XF261 jelzésű kisbolygót választották ki, amelyet 2015-ben detektáltak először és a számítások szerint több mint 30 méter átmérőjű. A pályája és mozgása alapján végzett korábbi becslések eleinte arra utaltak, hogy 2106-ban akár a Földet is veszélyeztetheti, de később kiderült, hogy a becsapódásra nincs esély, viszont idén július 9-én 50 millió kilométerre megközelítette a bolygót és az elkövetkező évek során közelebb is kerül a Földhöz. 2029-ben nagy valószínűséggel mindössze 6,8 millió kilométer választja majd el a Földtől, így a hozzá induló szondáknak rövidebb utat kell megtenniük, mint a DART-nak, ami a Földtől 11 millió kilométerre lévő aszteroidákat vette célba.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kínai aszteroidaeltérítő misszió melyik évben veszi kezdetét és pontosan hogyan zajlik majd, de a bolygóvédelmi akciók egyre nagyobb figyelmet kapnak a világ minden pontján és a megelőzést előtérbe helyező programok is hangsúlyos szerepet játszanak. A megfigyelőrendszerek bővülésével a NEO-k (near-Earth object, földközeli objektum) detektálása és folyamatos szemmel tartása már lehetséges, de egy potenciális aszteroida-becsapódás hatása még akkor is katasztrofális lehet, ha évek vagy évtizedek állnak rendelkezésre a felkészülésre. Eddig a DART volt az egyetlen misszió, amelynek során egy kisbolygó mozgását megpróbálták kinetikus becsapódással szándékosan módosítani, hogy kimozdítsák pályájáról, ezért a módszer vizsgálatához és fejlesztéséhez még további tesztekre van szükség.

(Fotó: Terranaut/Pixabay, NASA)