A XXI. század első nagy autóipari forradalma az úgynevezett platformstratégia általános elterjedése volt. Ennek lényege, hogy a gyártók olyan építőkészleteket terveznek, melyből egy gyártósoron, nagy részben azonos alkatrészekből több különböző modell is összeszerelhető. Az első forradalmárok oly lelkesen hirdették az új gyártási rendszert, hogy platformjuk neve szinte önálló branddé vált: a Volkswagen MQB-je, a Peugeot-Citroën EMP2-je ismerősen hangzik, ugye?
A második forradalom a villamosítás. Első, ma is tartó hullámában megéljük a benzines autók elhibridesedését, ezzel párhuzamosan néhány szintén elektromos segédhajtásos próbálkozás mellett a dízelek visszaszorulását, valamint persze a tisztán elektromos autók tömegének érkezését. (A második hullám a hidrogénautók térhódítása lesz, de ez kicsit lassabban fog menni: konnektor minden háztartásban van, hidrogénkút pedig egyelőre még egész országokban sem mindig akad.)
A platform alapú gyártás és az elektromos mobilitás magával hozta az elektromos modellplatformok megjelenését. A Volkswagen ebből is brandet csinált: a tisztán elektromos ID modellek műszaki alapjait a MEB (Modularer E-Antriebs-Baukasten) legókészletből építik össze.
Ez volt a hosszú felvezetés, de most végre elérkeztünk cikkünk valódi tartalmához! Az elmúlt napokban egy kínai és egy indiai autógyártó is bemutatta új, moduláris elektromos autós építőkészletét, ezzel gyakorlatilag bejelentve egy csomó új, tisztán elektromos modell érkezését a közeljövőben.
A Chery Automobile 2003 óta a legnagyobb kínai autóexportőr. Európában a mai napig nem sikerült megvetnie a lábát, de voltak izgalmas, egészen autószerű próbálkozásai már a hagyományos technológiával is. Az új @Life platform azonban olyan elektromos modelleket hozhat, amelyek minden korábbi kínai kocsinál komolyabb érdeklődést válthatnak ki akár a Tesla által amúgy is felpuhított, a tradicionális hazai gyártók státuszát ma már kevésbé mereven elismerő kontinentális közönségből.
A 129-490 lóerő közötti teljesítményű elektromos motorokat, akár 700 km-es hatótávot lehetővé tévő kapacitású lítium-akkukat befogadni képes moduláris építőkészlet legnagyobb újítása, hogy a szerkezeti elemek alumíniumból készülnek. Így egy @Life-platformos villanyautó a gyártó szerint mintegy 30%-kal könnyebb, mint egy hasonló méretű acél padlólemezes kocsi, szerkezeti merevsége viszont 20%-kal nagyobb.
Az indiai Mahindra szintén nem igazán ismert mifelénk, bár egy-két pickupjuk, terepjárójuk vagy szabadidőautójuk azért fel-feltűnik még a magyar forgalomban is. Az ő elektromos platformjuk neve MESMA48, melyből a betűk a Mahindra Electric Scalable Modular Architecture szavak kezdőbetűi.
Ez a platform nem elsősorban személyautók, hanem kis méretű és kis teljesítményű városi mobilitási eszközök, kisáruszállítók, nagyvárosi taxik építőkészlete. Indiában már több mint 11.000 MESMA-alapú jármű fut, a cég mostani bejelentése pedig arról szólt, hogy a Mahindra megpróbál kilépni a hazai piacról és megmutatja a világnak kicsi, csendes, emissziómentes termékeit.
A kis elektromos járművek mellett azonban már ott a MESMA 350, az elektromos személyautók SUV-ok műszaki építőkészlete és és hamarosan érkezik a MESMA 650 is, melyből az indiai cég elektromos buszok és nagy teherautók összeállítását tervezi.
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
