A múlt hétvégén Ukrajna miatt ismét előtérbe kerültek a hiperszonikus fegyverek. Ennek kapcsán mi magunk is megírtuk (lentebb kattintható a cikk), hogy hiperszonikus fegyver és hiperszonikus fegyver közt is akad különbség, és attól, hogy egy eszköz a levegőben adott esetben gyorsabban is halad a hangsebesség ötszörösénél, még nem feltétlen olyan csúcstechnológiájú eszköz, mint amire sokan a hiperszonikus jelző alapján asszociálnak.

Az orosz Kindzsal-rakéta tényleg hiperszonikus csodafegyver? Az Ukrajnában bevetett orosz hiperszonikus fegyver híre bejárta a sajtót, de akad két égető kérdés: tényleg Kindzsalt vetettek-e be, illetve ez az eszköz mennyire tekinthető egyáltalán csúcstechnológiájú hiperszonikus fegyvernek?

Ám amíg az orosz Kindzsal csak egy átalakított ballisztikus lövedék, melynek a dizájnja a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, akad nagyhatalom, amely valóban eléggé élen járhat ezen eszközök fejlesztésében. És ez a nagyhatalom Kína, amely ország az egész világot meglepte, mikor nyáron sikeresen tesztelt egy hiperszonikus siklójárművet. Hogy az a fegyver (amit Kína egyébként hivatalosan nem ismert el, hogy tényleg fegyver lenne) még csak a kezdet, az onnan is látszik, hogy egyrészt továbbfolynak a fejlesztések immár a 8M és annál gyorsabb eszközök irányában, másrészt az ország a civil szektorba is átültetné a technológiát hiperszonikus kereskedelmi járatgépek formájában – ez utóbbi esetén 2035 a céldátum – számol be róla a hongkongi South China Morning Post.

A hiperszonikus fejlesztések egyik legmunkásabb velejárója ugyanakkor a szélcsatorna teszteken készült több tízezer fénykép kiértékelése. Ez pedig tipikusan az a terület, ahol a mesterséges intelligencia rengeteget tud segíteni.

Egy-egy szélcsatorna teszt során másodpercenként készül több tízezer kép, amelyeket eddig pixelről pixelre kellett a szakértőknek átfésülniük. Kínában pedig ahogy felpörögtek a fejlesztések, már iszonyatos mennyiségű adat elemzésére volt szükség, és első pillantásra tehát ez valóban az a terület, ahol a mesterséges intelligencia igazán hasznos. Azonban akadt egy bökkenő: a rendszert az elemzéshez embereknek kellett volna betanítania – ebben az esetben tehát az kellett volna, hogy egy ember a képeken megjelölje a lökéshullámot, majd ezt betáplálják a mesterséges intelligenciába, és ezután a kapott eredményeket egy ember ismét ellenőrizze, hogy így kapjon a gép visszajelzést a teljesítményéről, és képes legyen a fejlődésre. Azonban a hiperszonikus sebesség esetén már rendkívül komplex az aerodinamika, a kutatók pedig jellemzően nem érnek rá ilyesmire – így a betanuláshoz szükséges adathalmaz ezen a módon csak nehezen született volna meg.

A kutatók épp ezért egy olyan rendszert fejlesztettek ki, amelynek ilyen fajta betanításra nincs szüksége – az erről szóló tanulmány március 16-án jelent meg a Journal of Propulsion Technology című lapban. Az eljárás lényege, hogy a gép minden egyes pixel elhelyezkedésének, fényességének és színének kiértékelése alapján próbálja felismerni a lökéshullámot. A felügyelet nélküli szegmentálás (unsupervised segmentation) elnevezésű technika egy olyan, a grafikával kapcsolatos matematikai elméleten alapszik, mely szerint látszólag egymással nem összefüggő tárgyak közt is azonosítható kapcsolat. Ezt az előzetes adathalmazt pedig a szoftver felhasználhatja a saját betanulásához – a szélcsatorna kísérletek esetén a mesterséges intelligencia által azonosított lökéshullámok 85 százalékban megegyeztek az emberi szakértők által beazonosított lökéshullámokkal. Pontosság tekintetében ez egy átlagos szoftver négyszeresének felel meg.

Az MI tehát ezen kísérletek kiértékelésével rengeteg terhet vehet le a kutatók válláról. Mindehhez ráadásul még csúcstechnológiájú számítógépre sem volt szükség – a mesterséges intelligencia egy olcsó, hároméves videokártyán futott, és így is 9 másodperc alatt dolgozott fel egy képet. Mindez lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára, hogy előre jelezze a lökéshullámok előfordulását, és olyan hiperszonikus fegyvereket tervezzen, melyek körül jobban kontrollálható a légáramlás – mondták a kutatók.

(Kép: wikimedia.commons/ 果壳军事)