Kínában mesterséges intelligencia tervezheti a hiperszonikus fegyvereket

2022 / 03 / 25 / Felkai Ádám
Kínában mesterséges intelligencia tervezheti a hiperszonikus fegyvereket
Ha akad nagyhatalom, amely élen jár a hiperszonikus fegyverek fejlesztésében, az jó eséllyel Kína. Az ázsiai ország pedig most olyan MI segítségével pörgetné fel a fejlesztéseket, amelynek semmi szüksége az emberi beavatkozásra.

A múlt hétvégén Ukrajna miatt ismét előtérbe kerültek a hiperszonikus fegyverek. Ennek kapcsán mi magunk is megírtuk (lentebb kattintható a cikk), hogy hiperszonikus fegyver és hiperszonikus fegyver közt is akad különbség, és attól, hogy egy eszköz a levegőben adott esetben gyorsabban is halad a hangsebesség ötszörösénél, még nem feltétlen olyan csúcstechnológiájú eszköz, mint amire sokan a hiperszonikus jelző alapján asszociálnak.

Az orosz Kindzsal-rakéta tényleg hiperszonikus csodafegyver? Az Ukrajnában bevetett orosz hiperszonikus fegyver híre bejárta a sajtót, de akad két égető kérdés: tényleg Kindzsalt vetettek-e be, illetve ez az eszköz mennyire tekinthető egyáltalán csúcstechnológiájú hiperszonikus fegyvernek?

Ám amíg az orosz Kindzsal csak egy átalakított ballisztikus lövedék, melynek a dizájnja a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, akad nagyhatalom, amely valóban eléggé élen járhat ezen eszközök fejlesztésében. És ez a nagyhatalom Kína, amely ország az egész világot meglepte, mikor nyáron sikeresen tesztelt egy hiperszonikus siklójárművet. Hogy az a fegyver (amit Kína egyébként hivatalosan nem ismert el, hogy tényleg fegyver lenne) még csak a kezdet, az onnan is látszik, hogy egyrészt továbbfolynak a fejlesztések immár a 8M és annál gyorsabb eszközök irányában, másrészt az ország a civil szektorba is átültetné a technológiát hiperszonikus kereskedelmi járatgépek formájában – ez utóbbi esetén 2035 a céldátum – számol be róla a hongkongi South China Morning Post.

A hiperszonikus fejlesztések egyik legmunkásabb velejárója ugyanakkor a szélcsatorna teszteken készült több tízezer fénykép kiértékelése. Ez pedig tipikusan az a terület, ahol a mesterséges intelligencia rengeteget tud segíteni.

Egy-egy szélcsatorna teszt során másodpercenként készül több tízezer kép, amelyeket eddig pixelről pixelre kellett a szakértőknek átfésülniük. Kínában pedig ahogy felpörögtek a fejlesztések, már iszonyatos mennyiségű adat elemzésére volt szükség, és első pillantásra tehát ez valóban az a terület, ahol a mesterséges intelligencia igazán hasznos. Azonban akadt egy bökkenő: a rendszert az elemzéshez embereknek kellett volna betanítania – ebben az esetben tehát az kellett volna, hogy egy ember a képeken megjelölje a lökéshullámot, majd ezt betáplálják a mesterséges intelligenciába, és ezután a kapott eredményeket egy ember ismét ellenőrizze, hogy így kapjon a gép visszajelzést a teljesítményéről, és képes legyen a fejlődésre. Azonban a hiperszonikus sebesség esetén már rendkívül komplex az aerodinamika, a kutatók pedig jellemzően nem érnek rá ilyesmire – így a betanuláshoz szükséges adathalmaz ezen a módon csak nehezen született volna meg.

A kutatók épp ezért egy olyan rendszert fejlesztettek ki, amelynek ilyen fajta betanításra nincs szüksége – az erről szóló tanulmány március 16-án jelent meg a Journal of Propulsion Technology című lapban. Az eljárás lényege, hogy a gép minden egyes pixel elhelyezkedésének, fényességének és színének kiértékelése alapján próbálja felismerni a lökéshullámot. A felügyelet nélküli szegmentálás (unsupervised segmentation) elnevezésű technika egy olyan, a grafikával kapcsolatos matematikai elméleten alapszik, mely szerint látszólag egymással nem összefüggő tárgyak közt is azonosítható kapcsolat. Ezt az előzetes adathalmazt pedig a szoftver felhasználhatja a saját betanulásához – a szélcsatorna kísérletek esetén a mesterséges intelligencia által azonosított lökéshullámok 85 százalékban megegyeztek az emberi szakértők által beazonosított lökéshullámokkal. Pontosság tekintetében ez egy átlagos szoftver négyszeresének felel meg.

Az MI tehát ezen kísérletek kiértékelésével rengeteg terhet vehet le a kutatók válláról. Mindehhez ráadásul még csúcstechnológiájú számítógépre sem volt szükség – a mesterséges intelligencia egy olcsó, hároméves videokártyán futott, és így is 9 másodperc alatt dolgozott fel egy képet. Mindez lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára, hogy előre jelezze a lökéshullámok előfordulását, és olyan hiperszonikus fegyvereket tervezzen, melyek körül jobban kontrollálható a légáramlás – mondták a kutatók.

(Kép: wikimedia.commons/ 果壳军事)


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
A víz alatti biciklivel olyan gyorsan úszhatunk, mint a halak
A víz alatti biciklivel olyan gyorsan úszhatunk, mint a halak
A halaknak valóban nincs hasznára a bicikli, nekünk viszont igen – akár a víz alatt is.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.