Az OMEGA projekt keretében a Xidian Egyetem kutatói ugyanis megépítették és sikeresen tesztelték is azt az antennát, amely a jövőben az űrből a Földre visszasugározott energiát lesz képes fogadni. A 75 méter magas torony a készítői szerint számos kulcsfontosságú technológiát vonultat fel, többek között nagy hatékonyságú fénykoncentrálásra és fotoelektromos átalakításra, mikrohullámú átalakításra, mikrohullámú emisszió és hullámforma-optimalizálásra, mikrohullámú sugárirányítás mérésére és vezérlésére és mikrohullámú vételre és egyenirányításra is képes.

Ahogy a Xidian Egyetem közleményéből kiderül, Kína 2014-ben kezdett el aktívan foglalkozni az űrbeli naperőművek megvalósításával, amelynek egyik fontos megoldandó kérdése, hogy hogyan küldik vissza a Földre a több száz kilométerre megtermelt energiát. Az elképzelés szerint a geostacionárius pályán keringő napelemfarmok a földi létesítményeknél jóval hatékonyabban, a nap 24 órájában képesek lesznek energiát termelni, amelyet aztán mikrohullámmá alakítva sugároznak vissza a bolygóra. Az OMEGA projekt ebben a tekintetben is igencsak jól áll, hiszen a kínai kutatóknak korábban már sikerült energiát továbbítaniuk ezzel a módszerrel - igaz, egyelőre csak 55 méteres távolságba.

Az OMEGA projekt keretében Kína már 2025-ig olyan eszközöket küldene az űrbe, amelyek képesek a napfényből energiát előállítani, majd azt visszasugározni a Földre. Ezt követné 2030-ig egy olyan napelemfarm, ami már képes 1 MW energiát termelni, majd 2050-ig egy "kereskedelmi méretű" naperőmű.

Hogy a kínaiak előnyben vannak az energiatermelésnek ezt az újszerű módját illetően, azt 2019-ben a NASA egyik kutatási és fejlesztési részlegének korábbi vezető kutatója is megerősítette a CNBC-nek. John Mankins, aki 25 éven keresztül dolgozott az űrügynökségnél valamint a CalTech Jet Propulsion Laboratoryban, a lapnak arról beszélt, hogy miközben a NASA évtizedekkel ezelőtt már foglalkozott az űrbe telepített napelemfarmok ötletével, de végül elvetették azt, addig a kínaiaknak "egy tökéletesen jó technikai tervük van, amit megvalósíthatnak 2030-ra". Ahogy a Gizmodo emlékeztet rá, később a NASA is újra elővette az ötletet, és 2012-ben bejelentették a hasonló elgondoláson alapuló SPS-Alpha projektet, erről viszont az elmúlt években nem igazán érkezett hír.

Ettől függetlenül a kínaiakon kívül is számos ország és magánvállalat foglalkozik már komolyan az űrbe telepített napelemfarmok ötletével, a számos elképzelés közül pedig egyelőre (Kína mellett) Nagy-Britannia tervei tűnnek a leghatározottabbnak. Miután a brit Vállalkozáspolitikai, Energiaügyi és Ipari Stratégiai Minisztérium által megrendelt tanulmány 2020-ban arra a következtetésre jutott, hogy egy űrnaperőmű megépítése ma már nem csak technikailag lehetséges, de megfizethető és jelentős gazdasági előnyökkel is járhat, Nagy-Britannia nemrég bejelentette, hogy 2040-ig egy 4,8 kilométer hosszú és 1,7 kilométer széles, 60 ezer napelemmel ellátott űrnaperőművet fog pályára állítani, amit jelentős részben az űrben szerelnek majd össze, robotok segítségével.

(Fotó: Xidian Egyetem)

Föld körül keringő naperőművek biztosíthatják a jövő energiaellátását A világ űrügynökségei már javában dolgoznak a technológia megvalósításán, ami a Földről a világűrbe helyezné át az energiatermelés jelentős részét.