Az Ars Technicán Timothy B. Lee számolt be a nem mindennapi teljesítményről, ami szépen illeszkedik a DeepMind korábbi történetébe: a Londonban alapított, majd a Google által felvásárolt mesterséges intelligencia (MI) kutatószervezet írt videojátékozó, sakkozó majd gózó programot is. Amikor utóbbi Koreában és Kínában is diadalmaskodott a go legnagyobbjai ellen, akkor sokan elkezdték lényegesen komolyabban venni az ilyen szoftvereket, mint azelőtt. A DeepMind egyik alapítója egyenesen "Szputnyik-pillanatnak" nevezi a könyvében a kínaiak feleszmélését, hasonlóan az amerikaikat ért sokkhoz az űrverseny korai szakaszában.

Az 1959 óta évente megrendezett Matematikai Diákolimpián körülbelül nyolcvan állam középiskolásai vesznek részt, és a matematika hat területéről oldanak meg feladatokat. A geometria esetében is igaz, hogy lehetséges, hogy egy nagy nyelvi modellen alapuló MI képes volna reálisnak hangzó megfejtéseket generálni, de nem igazán tudná sem megmagyarázni, sem ellenőrizni a megfejtéseit. Ezért a DeepMind szakemberei a nyelvi modellt egy dedukcióra képes, a matematikai indoklásért felelős rendszerrel kombinálták, így született meg az AlphaGeometry.

Ahogyan Timothy B. Lee aláhúzza: a geometriai feladatokat nyers erővel nem mindig lehet megoldani. Hiába "nézne rá" egy ilyen szoftver a példára, majd kezdene el felsorolni minden állítást, amely igaznak tűnik az adott alakzatról, hogy azokból aztán újabb következtetéseket vonjon le, nem biztos, hogy eljutna a kívánt eredményig. Sokszor szükség van arra, hogy a megoldó önkényesen, kreatívan kijelöljön újabb pontokat, például egy háromszög A, B, C csúcsai mellett egy D pontot valahol a háromszögön belül, hogy eljusson a megfejtéshez. Ez viszont nyers erővel lehetetlen, egyszerűen túl sok lenne a lehetséges új pont. Ekkor kapcsol be a nyelvi modell "kreativitása" a dedukciós rendszer rigid, lineáris módszereit ellensúlyozandó. A DeepMind munkatársai tízmillió ilyen feladatot állítottak elő, további kilencvenmillió, önkényes pontokat nem igénylő feladvány mellett, amikor az MI-t edzették.

Hogy a szinte aranyérmes teljesítmény fog-e akkora port kavarni, mint a vállalat korábbi áttörései, azt nem tudni, ahogyan azt sem, hogy a kutatás vezetője, a korábbi aranyérmes Trieu Trinh az olimpiai helyezésére vagy a szoftverre büszkébb-e. Az viszont biztos, hogy a Diákolimpián a zsebszámológépek mellé az MI-ket nem fogják egyhamar engedélyezni.

(Borítókép: Getty Images)