A selfjég olyan jégtömeg, amely a partról benyúlik a tengerbe (emlegetik jégpajzsként is), és általában akár a tenger fenekéig is húzódhat. A kutatók 34 szeizmikus szenzort telepítettek a Ross-selfjég felszíne alá, hogy két éven át kövessék a jég mozgásást, valamint strukturális változásait. Az adatok kiértékelésekor azonban azt vették észre, hogy a jég szabályosan muzsikál, és a hangmagasság aszerint változik, hogy a szelek miként fújnak a jégfelszín jeges dűnéi felett. Ez a jelenség nem csak önmagában a „zenejáték” miatt érdekes, de ebből a muzsikából következtetni lehet a változó időjárási körülményekre, valamint arra is, hogy a jég készül-e megrepedni. Érdekesség, hogy mivel a jégpajzs szélei  szabályosnak tűnnek, ezért ezek a helyek kedvelt visszatérő illusztrációs elemei a különböző összeesküvés-elméleteknek, amelyek gyakran az elveszett Atlantisz falaiként hivatkoznak erre a természeti jelenségre. Forrás: Science.org (Kép: wikimedia.commons/A57A Glacier Antarctica 3)