Amellett, hogy senki sem szeret mosogatni vagy takarítani, ennek nemzetgazdasági szempontból is komoly jelentősége van, hiszen a fizetetlen munka nem hizlalja sem a pénztárcánkat, sem az államkasszát, miközben rengeteg időnk megy el vele. A Központi Statisztikai Hivatal 2010-es adatai szerint a magyarországi lakosság kevesebb időt fordít fizetett munkára (naponta 164 percet), mint fizetetlen munkára (naponta 214 percet), utóbbi jelentős részét pedig a házimunka teszi ki.

A házimunkával más baj is van, ugyanis jellegzetesen olyan dolog, ahol a nemi egyenlőtlenségek makacsul tartják magukat. Sebők Csilla, a KSH Szociális Statisztikai Osztályának szakértője a témában kiadott 2017-es konferenciakötetben megállapítja, hogy a házimunkában továbbra is fennáll a nemi szegregáció, azaz léteznek tipikusan női, és tipikusan férfi feladatok. "A háztartási munkamegosztás nemi egyenlőtlenségeinek vizsgálatai a világban mindenhol ugyanazt az eredményt adták: a foglalkoztatás tényétől függetlenül a nők több időt fordítottak a házimunkára, illetve az otthoni tevékenységeknek nagyobb hányadát látták el, mint a férfiak" - írja Sebők.

A gyártók szempontjából ennek a nem kis piaci résnek a kiaknázása érdekes kettősséget mutat: miközben az teljesen elképzelhetetlen, hogy egy nagyobb cég ne mutasson be évente legalább néhány új mosógépet, szárítót vagy újabban robotporszívót, a háztartási feladatok jelentős részére még alig, vagy egyáltalán nem született megoldás. Cikkünkben ezeket a megoldásokat vesszük most végig.

Vasalás

A vasalás több felmérésben is előkelő helyen végzett a leggyűlöltebb házimunkák toplistáján, így logikus lenne, hogy a cégek egymást taposva próbálják kifejleszteni a gépet, ami végre leveszi az emberek válláról ezt a terhet. Próbálkozások már vannak is, igaz, a már ma is kapható eszközök esetében nem beszélhetünk a szó szoros értelmében vett vasalógépekről. Az elmúlt években a Samsung AirDresser az LG pedig Styler néven dobott piacra működésében meglehetősen hasonló eszközt, ami gyakorlatilag egy olyan szekrény, ami a benne elhelyezett ruhákat kigőzöli és egyben meg is tisztítja. A gépekben pólókat, nadrágokat, kabátokat is lehet gőzölni, egyszerre akár többet is, és egy felületes tisztítás nem tart tovább 20 percnél. Ezek az eszközök viszont meglehetősen drágák, az áruk nagyjából 1500 dollár (azaz 450 ezer forint) körül mozog, ráadásul Magyarországon nem is lehet őket kapni.

Bizonyos szempontból hasonló elven működnek a többek között az Amazonon is kapható gőzölők, mint a JML Aero 360 vagy a SerenLife SLIRX45, amik a pólót, inget rájuk húzva meleg levegővel simítják ki a ruhákat - nagyjából úgy, mintha mondjuk a hajszárítóra húznád rá a pólódat. Ezek az eszközök már néhány tízezer forintnak megfelelő összegért beszerezhetőek, de azon kívül, hogy a végeredmény kétséges, csak bizonyos típusú ruhadarabok vasalására alkalmasak.

Az egyetlen valódi vasalógép, amit találtunk, az Effie robotja volt, ami egyszerre 12 ruhadarabot tud kivasalni, ingeket, pólókat, nadrágokat is. Ezt a készüléket 2017-ben mutatták be, ám az Effie honlapján semmi jelét nem láttuk annak, hogy bárhol kapható lenne, ráadásul a korábbi hírek szerint szintén elég borsos áron, 699 fontért vagyis közel 270 ezer forintért árulták volna.

Hajtogatás

A FoldiMate-ről 2019-ben társoldalunk, a Player.hu is megemlékezett, nem érdemtelenül, hiszen legjobb tudomásunk szerint ez volt az első olyan robot, ami valóban képes volt összehajtogatni az elé rakott ruhadarabokat. A Las Vegas-i CES-en bemutatott készülék elméletben inget, pólót, nadrágot, akár ágyneműhuzatot is képes tökéletesen összehajtogatni, ám egyelőre nincs jele annak, hogy elkezdték volna árulni, az ezer dolláros ára pedig minden bizonnyal egyébként is sokakat elriasztana.

Ablakpucolás

2018-ban még eléggé rácsodálkoztunk a berlini IFA-n az ablakpucoló robotra, ma viszont ez a kategória már olyannyira elterjedt, hogy több oldal már toplistát is készített 2020 legjobb ablakpucoló robotjaiból. A robotporszívókhoz hasonló elven működő robotokhoz személyesen még nem volt szerencsénk, de a különböző összeállításokban a legtöbbször a Mamibot W120 és az Ecovacs Winbot X neve kerül elő, utóbbi az egyetlen olyan ablaktisztító robot, ami saját akkumulátorral, vezeték nélkül működik.

Ablaktisztító robotokból már Magyarországon is egész bőséges a webshopok kínálata, az áraik nagyjából 80-tól 160 ezer forintig terjednek.

Felmosás, padlótörlés

Ebben a kategóriában már egészen széles palettáról válogathatunk, a nevesebb gyártóktól, mint az iRobot, a Xiaomi vagy az Ecovacs egészen a néhány tízezer forintért beszerezhető (igaz, csak száraztörlést végző) robotokig. A felmosó és mopping robotok a robotporszívókhoz hasonlóan szenzorokkal térképezik fel a szobát, így teljesen önállóan képesek tisztítani a területet, a fejlettebbek pedig arra is képesek, hogy ha lemerült az akkumulátoruk, visszatérjenek a dokkolóba és feltöltsék magukat.

WC-tisztítás

A mellékhelyiség kitakarítására még nem született megnyugtató megoldás, bár tény, hogy vannak kissé megmosolyogtató próbálkozások, mint a Giddel robotja, ami gyakorlatilag egy automatizált vécékefe.

Ennél jóval komolyabb vas az UC Berkeley-n kifejlesztett Somatic robot, ami a mesterséges intelligencia segítésével a betanítása után képes teljesen önállóan kitakarítani egy egész mellékhelyiséget, ezt azonban a készítői sem otthoni felhasználásra szánták, hanem nyilvános vécék takarítására.

Fűnyírás

Ahogy a bevezetőben is említettük, a házimunka még mindig erősen szegregált műfaj, és amíg a fenti foglalkozások a statisztikák szerint ma még egytől-egyig inkább a nőkre hárulnak, a kerti munka jellemzően a férfiak osztályrésze. Nekik ebből a szempontból szerencséjük van, hiszen robotfűnyíróból ma már számtalan márka közül válogathatunk, amelyek ára 150 ezertől a milliós nagyságrendig terjed. Itt már megjelennek a mindenki számára ismerősen csengő nevek is, mint a Bosch, az AL-KO, a Stihl, a Honda, de kaphatók Magyarországon a külföldön igen népszerű, a toplistákon rendre az elsők között végző Robomow és Husqvarna fűnyírói is.

Elterjedtségük ellenére a robotfűnyíróknak ma még sok gyengeségük van, leginkább olyan kertekben van értelmük, amikben kevés tereptárgy van, és nincsenek nagyobb emelkedők. Az olcsóbb, 150-200 ezer forintos fűnyírók maximális munkaterülete jellemzően néhány száz négyzetméter, de drágábban lehet kapni olyan fűnyírókat is, amik akár több ezer négyzetméteres kerttel is megbirkóznak, és még a kisebb emelkedőket/lejtőket is legyőzik. Ha a megfelelő paraméterekkel rendelkezik a kertünk, akkor viszont egészen kényelmessé tehetik az életünket, hiszen a fűnyírók mobilról, egy részük pedig hangasszisztenssel is irányítható, így elég odaszólnunk Alexának, hogy vágja le a füvet a kertben.

Ahogy látható tehát, az otthoni robotok sok területen már egészen fejlettek, ám az összes házimunka kiváltásától még így is nagyon messze vagyunk. Nincs például olyan robot, ami kitereget helyettünk vagy berakja és kiszedi a tányérokat a mosogatógépből, és olyan gépet sem fogunk találni, ami letörli a port a szekrényről, vagy ami érzékeli, ha a fürdőszoba csempéje vízköves. Arról nem is beszélve, hogy ha a fenti - már létező - robotok mindegyikét szeretnénk beszerezni, a végszámla minden bizonnyal milliós nagyságrendű lenne, így elég biztosan mondhatjuk, hogy a két kezünknek még jó ideig hasznát fogjuk venni, ha tisztán akarjuk tartani a lakásunkat.