A kiterjesztett gyártói felelősség (angolul: extended producers responsibility, a továbbiakban EPR) egy olyan környezetpolitikai megközelítés, amely a termék életciklusával kapcsolatos felelősséget a gyártóra hárítja, beleértve a tervezést, a visszavételt, az újrahasznosítást és a végső ártalmatlanítást. A szabályozás azon a gyakorlaton igyekszik változtatni, hogy a gyártók a termékeik hulladékká válásukkor esedékes újrahasznosításának, ártalmatlanításának felelősségét teljes egészében a vásárlóra terhelik. Így például nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy az üres alumínium üdítős doboz a szelektív hulladékgyűjtés körforgásába kerüljön, vagy akár arról, hogy autónkból, telefonunkból az elhasznált akkumulátort a megfelelő gyűjtőhelyekre vigyük. Az EPR olyan átfogó szabályozási csomag, amely ennek a felelősségnek az átvállalására kötelezi a gyártót.

A jogalkotók az EPR-ben három fő termékkategóriát határoztak meg: a csomagolást, az elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az akkumulátorokat.
Ami a csomagolást illeti, a 2022 év végén közzétett EU csomagolási rendeletének nevezett javaslattervezet jelentős változtatásokat tartalmaz a meglévő csomagolási irányelvhez képest, és várhatóan 2024 végén lép hatályba. A teljesség igénye nélkül, íme, néhány példa, ami jelentős változást hozhat a termékek csomagolását illetően:

•  2029. január 1-jéig be kell vezetni a betét-visszatérítési rendszert minden egyszer használatos, 3 liternél kisebb műanyag és alumínium italos dobozra.

• A termék teljes csomagolási térfogatának legfeljebb 40 százaléka maradhat üresen, különös tekintettel, a buborékfóliával megtöltött, a szükségesnél nagyobb dobozok esetében.

• Kötelező lesz feltüntetni, pontosan milyen arányban van újrahasznosítva az adott csomagolás.

• Kötelező lesz QR-kódokat megjeleníteni a csomagoláson, amely tájékoztatást nyújt a vásárlóknak a termék csomagolásának újrafelhasználhatóságáról, és segíti az ügyfeleket a megfelelő gyűjtőhelyek megtalálásában.

Érdemes megjegyezni, hogy fenti javaslat csak a kezdeti tervezet, így a jövőben további módosítások várhatóak.

Az EPR másik eleme az EU elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv (WEEE), amely a kiselejtezett elektronikai eszközök okozta környezeti problémák megoldását tűzte ki célul. Ez magában foglalja az elektromos és elektronikus berendezések begyűjtését, kezelését és újrahasznosítását az élettartamuk végén. A szabályozás értelmében többek között a hűtőszekrények, fagyasztók, a 100 cm²-nél nagyobb felületű képernyők, lámpák, mobiltelefonok esetében a gyártók kötelesek a termék csomagolásán, jól látható helyen egy speciális ábrát elhelyezni.

Az irányelv célja, hogy a segítse a hulladékká vált elektronikus berendezések elkülönített gyűjtését, megfelelő kezelését, és újrahasznosítását, valamint hogy megnehezítse az ilyen hulladék illegális szállítását és exportját. Utóbbi azért is kiemelkedően fontos, mert jelenleg a Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) tanulmánya szerint

a világ elektronikai hulladékának 90 százalékát illegálisan rakják le, emiatt pedig olyan afrikai és ázsiai országok, mint például Ghána, Nigéria, Kína, Pakisztán, India és Vietnam illegális e-hulladék-központokká válnak.

Végül az EPR harmadik, meghatározó része az EU akkumulátor-irányelve, amelynek célja, hogy az akkumulátorokat fenntarthatóvá tegye teljes életciklusuk során, beleértve a beszerzést, a gyűjtést, és az újrahasznosítást. Az akkumulátorokat három kategóriába sorolják majd:

• Hordozható – Lezárt és kézzel hordozható akkumulátorok
• Ipari – Kizárólag ipari vagy professzionális használatra, vagy bármilyen típusú elektromos járműben történő használatra tervezett akkumulátorok
• Gépjárművekben használt – Autók indítására, gyújtásához vagy világításához használt akkumulátorok

A hatóságok az akkumulátor különféle jellemzőit figyelembe vehetik majd, mint például a kémiai összetétel, a súly, valamint az, hogy az akkumulátor egyszer használatos vagy újratölthető-e.

Az Európai Unió hulladékgazdálkodással összefüggő irányelveinek történő megfelelést célzó törvények szükséges módosítását a magyar Országgyűlés 2022. decemberében elfogadta, ezek nyomán 2023. július 1-jétől a Magyar Állam felelősségi körébe kerül a hazai hulladékgazdálkodási rendszer.

(Borítókép: Getty Images/DR NEIL OVERY)