Maszktilalom után maszkban

Carrie Lam, Hongkong kormányzója tavaly betiltotta az orvosi maszkok viselését, ehhez képest a legutóbbi sajtótájékoztatón ő is viselt egyet. Ám ez csak a leglátványosabb példája, hogy a koronavírus megjelenése drasztikusan újrakeverte a lapokat az egész régióban a közelmúltbeli tüntetéssorozat után, amikor tömegek követelték Hongkong erősebb autonómiáját.

Hongkong erre most több ponton is igyekszik megszakítani, vagy legalábbis csökkenteni az összeköttetését Kínával.

A gyakorlatban ez négy szárazföldi és két vízi határátkelő határozatlan időre szóló lezárását jelenti. A Kínából érkező légi forgalmat felére mérséklik, és leállítják a Hongkongot Kínával összekötő gyorsvasutat is, valamint minden egyéb Kínával összeköttetést biztosító jármű számát megritkítják. Lam bejelentette azt is, hogy a kínai hatóságokkal történő egyeztetés után leállítják a beutazási engedélyek kiadását kínai állampolgároknak.

Európában is megjelent a vírus

Miután múlt pénteken találtak három fertőzöttet Franciaországban, a vírust Németországban is beazonosították egy betegen. A beteg német állampolgár, és Starnbergben (Münchentől délre) dolgozik. A fertőzött nem járt Kínában, de munkatalálkozón vett részt, ahol jelen volt egy kínai állampolgár is, és tőle kaphatta el a fertőzést. (A kínai állampolgár visszautazott Kínába, és miután mutatkozni kezdtek rajta a tünetek, Pekingben beazonosították rajta a fertőzést.)

A WHO hibája

A WHO a legutóbbi, január 27-én kiadott helyzetjelentésében világszinten 2798 esetről tud, ebből 2741 eset Kínán belül fordult elő. Kínában 461 páciens állapota súlyos, és a fertőzésbe eddig 80-an haltak bele. Az Egészségügyi Világszervezet közben megváltoztatta, pontosabban korrigálta a járvány világszintű kockázatelemzését, és magasra módosította azt: a január 26-os helyzetjelentés első oldalán a hármas számú lábjegyzetben elismerik, hogy az először mérsékelt szintű kockázati becslés hibásan lett beírva, és ez visszamenőlegesen igaz a január 23-25 helyzetjelentésekre is. Tehát a magyarázat alapján a WHO nem emelte meg a kockázati besorolást, csak már eleve rosszul szerepeltette azt. (Kínában a járványkockázat továbbra is nagyon magas, régiós szinten pedig magas -- ezek a besorolások nem változtak.)

Fontos, hogy ez azt sem jelenti, hogy a szervezet a járványt nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek (Public Health Emergency of International Concern – PHEIC) minősítette volna, hiszen ezt csak a Vészhelyzeti Bizottság (Emergency Comittee) teheti meg. A bizottság viszont nem kizárt, hogy hamarosan ismét összeül, és akkor a járvány minősítését is megváltoztathatják, hiszen ezzel kapcsolatban már eleve nem voltak azonos állásponton a tagok. Emiatt egy átmeneti vészhelyzeti fokozat bevezetése is felmerült.

Száz felett a halottak száma

Közben több forrás szerint is átlépte a halálos áldozatok száma a százat. A CNN világszinten 4583 fertőzéses esetről és 106 halálos áldozatról tud.  A Johns Hopkins Egyetem által frissített világtérkép a cikk írásának a pillanatában 4774 és 107 halottat tüntet fel. A WHO adatokat is megosztott a Kínán kívüli esetekről, ezek szerint a fertőzöttek átlagéletkora 45 év, a legfiatalabb páciens 2 éves, a legidősebb pedig 74, és a fertőzöttek 71 százaléka férfi.

Mit tervez a WHO?

Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszevezet igazgatója kollégáival együtt Pekingbe utazott, hogy a kormánytagokkal és a helyi egészségügyi szakemberekkel egyeztessen arról, hogy milyen választ adjanak a járványra. A legfontosabb feladat most az információszerzés és az együttműködés erősítése. A jelenlegi becslések szerint a vírus lappangási ideje 2-10 nap, és ahogy érkeznek be az adatok, úgy fog ez a szám pontosodni.

Az egyik központi kérdés a fertőzési időszak meghatározása lesz, tehát annak megállapítása, hogy a lappangási, tünetmentes időszakban is lehet-e a páciens fertőző.

Közben a WHO folyamatosan figyeli az eseményeket, és készen áll arra, hogy bármikor újra összehívja a Vészhelyzeti Bizottságot.

Ő a tettes

A Kínai Tudományos Akadémia mikrobiológiai intézete elektronmikroszkóppal készített képeket osztott meg a vírusról. Ezen jól látszanak a vírus burkáról kitüremkedő fehérjetüskék, amelyek a képeken a Nap koronájához hasonlítanak (innen ered a kórokozó neve is). Amúgy a koronavírus említett tüskéitől függ, hogy a kórokozó milyen szervezettekkel lesz kompatibilis – tehát, hogy például embert képes-e megfertőzni.

Mi a helyzet Magyarországon?

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a keddi, budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy minden magyar kórház felkészült a koronavírusos betegek fogadására. Magyarországon egyébként két gyanús esetet találtak eddig, de végül mindkettőnél kizárták a koronavírus fertőzést.

Müller Cecília, országos tisztifőorvos elmondta, hogy bár még nincs fertőzött, a behurcolás ettől még nem zárható ki.

Azonban a vírus gyors azonosítására, felfedezésére felkészültek a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a területi szervek munkatársai is.

Egyébként több cég is megpróbál preventív lépéseket tenni: a Samsung gödi gyárában például egy hetes karanténba helyezik a Kínából érkező munkásokat munkavégzés előtt.

(Képek: Institute of Microbiology at Chinese Academy of Sciences, Wikipedia)