Ne keverjük a vegyszereket

Egy szimpla hétköznapi takarítás alkalmával valószínűleg nem merülne fel az emberben, hogy a fertőtlenítők hatását fokozandó összekeverje őket, azonban a koronavírustól való félelem extrém helyzetet teremt, valamint a közösségi médiában is sokféle jó és kevésbé jó tanácsok tömkelegei látnak napvilágot, így könnyen elbizonytalanodhatunk. Hallgassunk a szakemberekre, akik a fertőtlenítéshez elsősorban az alkoholtartalmú, vagy klórtartalmú szereket ajánlják, de nem keverve (és nem is rázva). Lehet, hogy a kémia órákat már régen elfelejtettük, de most megpróbálhatjuk felidézni a különböző reakciók kimenetelét.
A háztartási tisztítószerek három kategóriába sorolhatóak:

• Lúgos: ide tartoznak a nátrium-hidroxid (lúgkő) tartalmú anyagok, például lefolyótisztítók, illetve a népszerű klóros vegyszerek, a hipó, Clorox, Domestos. Ezek hatóanyaga a nátrium-hipoklorit. Fehérítésre azért alkalmasak, mert bomlásuk során oxigén keletkezik, melynek erős az oxidáló hatása. Lúgos hatásúak az ammóniát tartalmazó anyagok, például az ammónia vizes oldata, a szalmiákszesz is. A természetes anyagok közül a szódabikarbóna.
• Savas: ezek a sósavat (HCl), foszforsavat, szulfaminsavat vagy más savat tartalmazó vegyszerek, melyeket vízkőoldásra használunk. A wc tisztítók is ebbe a csoportba sorolhatóak. Hatásukra gáz fejlődik, szén-dioxid szabadul fel, valamilyen oldható só keletkezik. A hidrogén-peroxid is gyenge sav és természetesen az ecet-, vagy citromsav is.
• Semleges: kémhatásuk 7 pH körüli, az olyan szerek tartoznak ide, melyek az emberi bőrrel is találkoznak, így a nagyon savas vagy nagyon lúgos hatás káros lenne. A mosogatószerek, súrolószerek, általános tisztítószerek általában lúgosak. Tartalmazhatnak valamilyen fertőtlenítőt is, ekkor enyhén lúgos hatásúak.

Ezekből a savas és lúgos kémhatású szereket nem szabad összekeverni.

Ha a kettő találkozik, mérgező gázok szabadulnak fel, melyek belélegezve károsíthatják a nyálkahártyát, a tüdőt, irritálják a szemet, legrosszabb esetben halált is okozhatnak. A hipó és a sósav összeöntése során a sav felborítja a klór vizes oldatának természetes egyensúlyát és zöldessárga színű, mérgező klórgáz fejlődik. Aki szereti a kémiát, az egyenlet a következő:
NaOH + HCl => NaCl + H2O, illetve foszforsav esetén: 3 NaOH + H3PO4 => Na3PO4 + 3 H2O
Éppen ezért az ecettel való keverést is kerüljük, az ecetsav ugyan természetes és kevésbé erős hatású anyag, de ugyanúgy gáz fejleszt, ha lúggal találkozik. És ez nem csak a keveredésre érvényes: ha hipóval mostuk le egy felületet, utána ne töröljük át ecettel. A hidrogén-peroxid és ecet sem férnek meg egymással és az ammónia-klór kombináció (hipó szalmiákszesszel keverve) is rossz ötlet, együtt klóramint termelnek, ami szintén mérgező. Az alkohol vizes oldata ugyan nagyjából semleges kémhatású, de klórtartalmú szerekhez ne öntsük, mert a kombinációjukból jön létre a kloroform, ami levegő hatására foszgénre és sósavra bomlik.

A foszgént (CCl2O) az első világháborúban vegyi fegyverként vetették be, halálos tüdővizenyőt okozott a katonák körében.

A szódabikarbóna és ecet keveredésekor a szóda felhabzik, így, ha zárt tárolóban rázzuk össze, felrobbanhat. Bár ezeket a gyengébb hatású anyagokat a koronavírus ellen úgysem alkalmazzuk.
Ha nem vagyunk biztosak egy tisztítószer kémhatását illetően, egyszerűen nézzük meg a címkéjét, itt megtaláljuk az összetevőket, valamint a figyelmeztetést is, hogy mivel ne öntsünk össze.
Ha pedig alaposabb információkra vágyunk, keressük meg a termék biztonsági adatlapját (safety data sheet, SDS), amelyet a forgalmazónak kötelező mellékelni minden veszélyes anyaghoz, bár ezt nem a vásárló kapja meg, de online elérhetőek (nem egy közös adatbázisban, hanem a különböző cégek, boltok honlapján, csak írjuk be a keresőbe például, hogy “hypo biztonsági adatlapok” és máris kattinthatunk). Az adatlapok tartalmazzák a következőket:

• Általános adatok (megnevezés, képlet)
• Kockázati azonosítás
• Összetétel
• Veszélyesség szerinti besorolás (R mondatok és S mondatok) - a CLP rendszer esetében H mondatok és P mondatok
• Elsősegélynyújtás
• Tűzveszélyesség
• Óvintézkedés baleset esetén
• Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei
• Fizikai és kémiai tulajdonságok
• Stabilitás és reakcióképesség
• Toxikológiai adatok
• Ökotoxicitás
• Hulladékkezelés és ártalmatlanítás
• Szállításra vonatkozó előírások
• Szabályozási előírások

Ezen az oldalon mindent megtudhatunk a nagyon hasznos biztonsági adatlapokról: www.biztonsagiadatlap.hu

Mit használjunk?

A hivatalos szervek tanácsai szerint hipót, alkoholt és szappant bátran használjunk, ezek hatásosak a vírus ellen, valamint az sem utolsó szempont, hogy nem drágák és általában még olyankor is beszerezhetőek, mikor a boltok az antibakteriális törlőkendőkből és egyéb tisztítóeszközöből már kifogytak. A CDC, az Egyesült Államok Járványvédelmi Központjának ajánlása szerint a klórtartalmú szerekből egy liter vízhez nagyjából egy evőkanálnyi mennyiséget érdemes adni, de ez nem kőbe vésett szabály, mindenesetre ne vigyük túlzásba az adagolást. 0,05-0,1 százalékos nátrium-hipoklorit (hypo) már néhány percen belül elpusztítja a különböző felületeken megtapadt vírusokat, a 0,1 százalékos hipó-oldat pedig nagyjából ötvenszeres hígításnak felel meg. Az alkohol szintén hasznos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tájékoztatása szerint azokon a felületeken, melyeket a klór az oxidáló hatása miatt károsíthatna, a 70%-os alkohol (etanol) használata javasolt, ennek szintén ugyanolyan gyors vírusölő hatása van.

Azt azonban ne felejtsük el, hogy a klór fehérít, az alkohol pedig szárít.

Emiatt például a bőrrel bevont felületek fertőtlenítésénél legyünk óvatosak, hipót ne használjunk erre a célra, inkább alkoholt, illetve olyan törlőkendőt, melynek az aktív hatóanyaga nem klór, hanem például hexoxietanol és isopropanol (ilyen a Clorox törlőkendő is, de ellenőrizzük a termékek címkéjét). Száradás után a bőrből készült táskát, pénztárcát, autóülést, egyéb eszközt kenjük be bőrápoló kondicionálóval, ugyanazzal a fajtával, amelyet a cipőkhöz is használunk. Saját bőrünket viszont nem szükséges fertőtleníteni, nagy bajunk ugyan nem lesz belőle, de az alkohol szárító hatása miatt tönkrement bőr is kevésbé véd a külső környezeti hatások és fertőzések ellen. A kezünket elég sima, illetve antibakteriális szappannal alaposan megmosni. Az élelmiszercsomagolások felszínén megtelepedhet a vírus, így ezeket jobb, ha inkább kidobjuk, mint ha vegyszerekkel kezdjük tisztítani. A Rutgers Egyetem élelmiszerkutató szakembere, Thomas Montville szerint a gyümölcsök külső héját lemoshatjuk enyhe szappanos vízzel, az ételeket pedig főzzük és süssük meg. “Az élelmiszertudomány mantrája: mosd a kezed, mosd a kezed, mosd a kezed. És főzd meg az ételeket.”

Ez a cikk eredetileg 2020.03.26-án jelent meg a Rakétán.

(Fotó: Getty Images)