A mobiltelefonok széles körű használata még nem is olyan régen terjedt el, de mára már jóformán állandóan a kezünkben van eszköz. Az alapos tisztítás azonban ritkán jut eszünkbe, pedig az elmúlt évtizedben végzett felmérések mindegyike egyöntetűen ugyanarra a végeredménye jutott: a mobil több baktériumnak ad otthont, mint bármely más használati eszközünk. Egy 2011-ben Nagy Britanniában, a University of London kutatói által lefolytatott vizsgálat kimutatta az E. coli jelenlétét a tesztelt telefonok tizenhat százalékán. A káros Escherichia coli a gyomorfertőzéses és ételmérgezéses megbetegedésekkel hozható összefüggésbe, és általában ürülék közvetítésével kerül a különböző felületekre. A tanulmány szerzője, Dr. Ron Cutler elmondta:

“Néhány város jobban teljesített, mint a többi, de az E.coli jelenléte a telefonokon és kezeken, minden egyes helyszínen, országos problémára utal. Az emberek azt állítják, hogy rendszeresen mossák a kezüket, de a tudomány mást mutat.”

Egy 2009-es Törökországban, egészségügyi dolgozók körében végzett kutatás során a telefonok 94.5 %-án találtak baktériumokat, köztük harminchárom százalék Streptococcus volt. A gond nem a higiéniai szabályok be nem tartásában, vagy a gondatlanságban gyökerezik, hanem a nem megfelelő technikában. Mikor elhagyjuk a mellékhelyiséget, nem elég leöblíteni a kezünket, hanem több percig kell sikálnunk, ajánlások szerint addig, amíg kétszer végigénekeljük a Boldog Szülinapot című örökzöld slágert. Azonban a napi útjaink során rengetegféle felületet megérintünk, többet, mint a történelem folyamán bármikor, az ATM-ektől kezdve a boltok önkiszolgáló gépeinek kijelzőjén át a buszjegy automatákig, mondta Dr. Charles Gerba, az Arizona Egyetem mikrobiológusa, aki felmérései során arra a felfedezésre jutott, hogy az élelmiszeriparban és a gyerekekkel foglalkozó munkahelyeken dolgozó emberek kezén található a legtöbb szennyeződés.

Állandó kézmosás helyett így reálisabb megoldás lehet, ha, előre feltételezve, hogy nem sikerül minden körülmények között követni a higiénikus életmód törvényeit, inkább a telefonunk tisztítására helyezzük a hangsúlyt.

A különböző telefonfajták különböző eljárást igényelhetnek, de itt nem a márka szerinti eltérésekre kell gondolni. A különbség a vízállóságban rejlik, a vízhatlan típusok nyilvánvalóan jobban ellenállnak a vizes tisztításnak, mint a többi telefon, de az óvatosság itt is szükséges, egyik eszköznek sem tesz jót az esetleg a készülék belsejébe kerülő nedvesség. A Samsung Galaxy S9 vagy például az iPhone XS tulajdonosai azért bátrabban nyúlhatnak a vizes törlőkendő után, amit nem kell nagyon eláztatni, éppen csak nedvesítsük be. Törlőkendőnek ne papírból készültet válasszunk, hanem a kijelzők vagy szemüvegek ápolására alkalmas mikroszálas terméket. Először mindenképpen kapcsoljuk ki a készüléket, majd, miután óvatosan letöröltük, ne felejtsük el a tartótokot is megmosni, azt már, feltéve, hogy műanyagból van, szappanos vízzel is kezelhetjük. Az Apple support oldalán olvasható ajánlás szerint messziről kerülendő minden, a háztartásban egyébként használt vegyszer, üvegtisztító folyadék, ammóniát vagy hidrogénperoxidot tartalmazó (pláne zsíroldó) szer, de az antibakteriális törlőkendők használatát sem javasolják.

Ezek ugyanis nem csak a baktériumokat távolítják el, hanem a kijelző oleofobikus bevonatát is.

Ez egy zsír- és víztaszító réteg, mely az ujjainkról származó zsír, vagy az esőcseppekkel a telefonra kerülő nedvesség ellen nyújt védelmet, így nem tanácsos tönkretenni. Éppen ezért legyünk óvatosak az alkohollal vagy szappannal is, bár a kevésbé érzékeny, például a SIM tartó körüli részt tisztíthatjuk alkohollal, legjobb erre a célra az izopropil-alkohol, amely bármelyik tisztítószereket árusító boltban kapható. Gyakran használják érzékenyebb eszközök, lencsék vagy lejátszófejek lemosására. Előnye, hogy gyorsan elpárolog a felületről, így a vízhez adva hatékonyabban megakadályozza a nedvesség beszivárgását az illesztéseken át. A csatlakozók tisztítása során pedig felejtsük el a sűrített levegős portalanító sprayket, és még inkább a porszívót, ezek könnyedén elmozdíthatják a készülék belsejében lévő alkatrészeket.

Azonban a törlőkendős kezelés nem oldja meg a baktériumok eltávolításának feladatát, bár valamennyire higiénikusabb annál, mint ha soha nem töröljük le a mobilunkat.

A csírátlanítás az UV-C lámpák alkalmazásával kivitelezhető, melyeket a kórházak fertőtlenítésénél, a medencék vizének tisztításában, a csapból folyó ivóvíz megtisztításban vagy légszűrőknél is használnak. Az UV-C fény, amely 253,7 nm körüli tartományban sugároz, a baktériumok, vírusok és más kórokozók DNS-ét támadja, tönkreteszi a mikroorganizmusok nukleinsavait, olyan kovalens kötéseket alkotva, melyek megakadályozzák a DNS replikációt, vagyis a sejtosztódást, így a vírus nem képes többé szaporodni és fertőzni. Az UV-C azonban embere is veszélyes, nem csak ózontermelő képessége miatt, hiszen ez 253,7 nm-en elhanyagolható mennyiséget jelent csak, hanem a már említett sejtroncsoló hatás miatt. Éppen ezért az ipari vagy egészségügyi létesítményekben végzett kezelés során csak üres helységekben használják a csírátlanító lámpákat.

A telefon tisztítására alkalmas germicid lámpákat így eleve egy zárható tokban árusítják, ezekbe a tartókba behelyezzük a mobilt, rázárjuk a fedelet, majd kezdődhet a kezelés.

Mint egy szolárium a telefonoknak. A piacon többféle UV-C eszközt árusító márkával találkozhatunk, a legismertebbek között vannak a PhoneSoap, vagy a CleanSlate. Az Amazonról könnyedén megrendelhetjük bármelyiket, már amelyik éppen nem fogyott ki a megnövekedett igények miatt. Az áruk nem éppen alacsony, a legtöbbjük ötven dollár körül mozog, ennél vannak kicsivel olcsóbb és jóval drágább verziók is, a márkától és dizájntól függően. Az UV-C-vel is vigyázni kell azonban, noha ezeket direkt mobilokhoz fejlesztették, de nem lehet biztosan tudni, hogy a hosszú távú vagy gyakori használat milyen hatással van a műanyagborításra, és mennyivel rövidíti meg az eszköz anyagának élettartamát. A Hollandimpex cég germinicid lámpákkal foglalkozó szakértője, Korondán László elmondása szerint: “A sugárzás hatással van az anyagokra, elsősorban a műanyagokat öregíti. A különféle műanyagok nem egyformán reagálnak a sugárzásra” így nem lehet pontosan kiszámítani a hatást.

A másik probléma, hogy az UV-C csak a felszínen hat, ezért a gombok közé, a borítás alá beférkőző baktériumok túlélhetik a kezelést.

Tökéletes módszer tehát nincs a kórokozók ellen, de a rendszeres tisztítás és csírátlanítás által még mindig jobb eredményeket érhetünk el, mintha soha nem vennénk a fáradságot, hogy megtisztítsuk a “harmadik kezünket”.

(Fotó: Getty)