Egyre több országban nyomoznak mobilapplikációval a vírusos betegek kontaktjai után
2020 / 03 / 29 / bobak.zsofia
Egyre több országban nyomoznak mobilapplikációval a vírusos betegek kontaktjai után
Az old school módszer szerint megkérdezik a beteget, hogy kivel találkozott, majd megkeresik azokat, akikkel kapcsolatba lépett. A high-tech módszer szerint a mobilra telepített applikációk figyelik a lépéseiket.

A kínai kormány volt az első, amely digitális útra próbálta terelni a hagyományos módszerekkel lassan zajló kontaktkeresést, mely a vírus megállításában fontos szerepet játszhat. Februárban jelentették meg azt a mobilapplikációt, amely a felhasználók telefonjára telepítve megmutatta, a közelében voltak e valakinek, aki regisztráltan vírusfertőzött. A lakosoknak előbb be kellett szkennelni egy QR kódot az Alipay-en, a WeChaten vagy egyéb platformokon keresztül, majd meg kellett adniuk a nevüket és a személyi igazolvány számukat. A használóknak ezután lehetőségük nyílt megtekinteni, közelében voltak e valakinek, aki elkapta a fertőzést.

Az alkalmazás hatékonyságát ugyanaz hátráltatta, mint ami megnehezíti a nem digitális kontaktkereséseket is, vagyis hogy nehéz eldönteni, pontosan ki számít betegnek és mi számít közeli (veszélyes) kapcsolatnak.

Sokan enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget, viszont a hozzájuk közel lévő emberek elkaphatják és akár rosszabbul is járhatnak. Az applikáció a következők szerint definiálta a közeli kontaktust:

  • Hatékony védelem nélkül olyan emberek közelébe kerülni, akik bevallottan, gyanítottan, vagy közepes szinten vírusosak, még ha nem is produkálnak tüneteket
  • Emberek, akik együtt dolgoznak, vagy együtt élnek
  • Orvosi személyzet, családtagok, azok, akik a beteg, vagy az ápolói közvetlen közelébe kerülnek
  • Repülő, vonat személyzete és utasai, akik a beteg személlyel együtt utaznak (repülőn például előtte-utána három sorral ülnek)

Mivel az app név megadásával működött, felvetette az ismert emberjogi kérdéseket, miszerint lehet e, illetve milyen mértékben lehet egy kormánynak megfigyelni az ország lakosait, azonban Kínában addigra nagyon sok megbetegedés történt és több mint ezer haláleset. Emellett pedig: “Ázsiában az adatokat nem úgy kezelik, mint valamit, amit el kell zárni, hanem úgy, mint valamit, amit használni kell. Biztosítva, hogy ez átlátható módon zajlik, a felhasználó beleegyezésével.” - mondta Piper Carolyn Bigg, hongkongi technológiai ügyvéd. Az ilyenfajta segítség nagyban megkönnyítheti az egészségügyi szervezetek dolgát ilyen hirtelen kialakult és széleskörűen elterjedt vészhelyzet esetén, mikor a legnagyobb problémát gyakran az erőforrások és az információ hiánya okozza. Monica Schoch-Spana, a John Hopkins Központ orvosi antropológusa szerint egy olyan kommunikációs eszköz kifejlesztésével, mellyel elérhetővé válnak azok, akik segítségre szorulnak, levehetik a teher egy részét a kórházakról is.

A kontaktkeresés feladatát egyébként is nehéz, sőt lehetetlen tökéletesen kivitelezni, hiszen ha valaki eljár otthonról, bejár dolgozni, utazik járműveken, rengeteg emberrel kerülhet közelebbi fizikai kapcsolatba.

Németország Észak-Rajna-Vesztfália tartományában februárban regisztrálták az első koronavírusos beteget, azonban, mire kimutatták nála a betegség okát, már lélegeztetőgépre kellett helyezni, így a hatóságok nem tudtak tőle információkat szerezni. A szintén megbetegedett feleségét kikérdezték, és kiderült, a házaspár rendszeresen utazott, sőt egy karneválon is részt vettek, több száz másik emberrel együtt. A német kormány azonnal kijelölt ötven kerületi alkalmazottat krízis csapatnak és további szakértőket küldtek az egészségügyi minisztériumból, a járványügyi központból, és a Robert Koch Intézetből. Mindezt azért, hogy egyetlen ember kontaktjait felkutassák. Ulrich Hollwitz, a férfi lakhelyének, Heinsberg kerületnek a szóvivője elmondta: “Olyan kirakóssal kerültünk szembe, amelynek azt hittük, tízezer darabkája van, de rá kellett jönnünk, igazából végtelen számú darabból áll. Hol volt és mikor? Kivel került kapcsolatba és milyen közel? Úgy kellett dolgoznunk, mint a nyomozóknak.” Ezt a nyomozói munkát segítheti nagyban (ezzel emberi erőforrásokat spórolva) a mobilapplikációs megoldás, azonban az anonimitás lehetőségének integrálása a rendszerbe fontos lenne, hogy senki ne legyen kitéve az esetleges diszkriminációnak.

Ahogy a vírus terjed, a világ egyre több országában fejlesztik a hasonló applikációkat.

Izland: az ország Civil Védelmi Osztálya (Department of Civil Protection and Emergency Management) és egészségügyi szervezete a jövő hétre ígérte a mobil app megjelentetését, melynek használatát a hivatalos szervek ellenőrzik, tehát a polgárok adatai biztonságban lesznek, ugyanazok az adatvédelmi szabályok érvényesek az esetükben, mint bármely más egészségügyben kezelt páciensnél. Az applikáció letöltése után a felhasználó beleegyezése szükséges az adatgyűjtéshez, majd még egy külön beleegyezés, mellyel engedélyt ad, hogy az egészségügyi szervezet hozzáférjen az adataihoz, amennyiben regisztrálják nála a fertőzést. A kontaktkeresés után törlik az információkat az adatbázisból. Hólmar Örn Finsson, adatvédelmi szakértő szerint:

“Senkinek nem szabad jobban hozzáférnie ezekhez az információkhoz, mint bármilyen más információhoz a telefonon.”

Izrael: Március 17-én Benjamin Netanyahu miniszterelnök bejelentette, a vészhelyzeti törvénykezés mostantól lehetőség ad rá, hogy a COVID-19-cel fertőzött emberek telefonjának adatait felhasználva kövessék nyomon a kontaktjaikat. “Nagy örömömre eddig nem vesztettünk el senkit, de ez nem fog így folytatódni[...] Ez nem gyerekjáték, nem is vakáció. Ez élet-halál kérdés. Még mindig sokan vannak, akik nem értik meg a veszély nagyságát. Tömegeket látok a strandokon szórakozni. Azt gondolják, ez egy vakáció[...] Ma elkezdtük a digitális technológiát használni, hogy felkutassuk azokat, akik kapcsolatba léptek a koronavírussal fertőzött egyénekkel. Informálni fogjuk őket róla, hogy tizennégy napra karanténba kell vonulniuk.”

Szingapúr: Március 20-án vált elérhetővé a TraceTogether nevű alkalmazás, melyet kiegészítő eszközként vetettek be a hagyományos módszerek mellé. Az app rövid távú Bluetooth kapcsolattal működik, így csak azokat regisztrálja, akik egymás közvetlen közelében tartózkodnak. A találkozókról szóló adatokat 21 napig tárolja az alkalmazás. Amennyiben valakit COVID-19-cel diagnosztizálnak, engedélyt adhat az egészségügyi miniszter számára, hogy hozzáférhessen az adataihoz. A TraceTogether nem gyűjt személyes információkat, nevet, helyadatokat, valamint mindent titkosított formában tárol. A kormány szóvivője szerint az alkalmazást huszonnégy órán belül több mint félmillióan töltötték le és kezdték használni.

A BlueTrace protokollt, melyre az alkalmazás épül, hamarosan nyílt forráskódúvá szeretnék tenni, hogy más országok is használhassák.

Szlovákia: A szlovák kormány szerdán fogadta el azt a törvényt, mely lehetővé teszi az állam számára, hogy felhasználja a telekommunikációs cégekől kapott információkat a karantén alá helyezett egyének ellenőrzésére. Az emberi jogok és privátszféra megsértésének vádjaira Maria Kolikova, a szlovák igazságügyi miniszter elmondta: ezzel valóban átléptek egy határt, amely normál körülmények között elfogadhatatlan lenne, de egy világjárvánnyal szembesülve a magánélethez való jog nem abszolút. “Ez a helyzet más jogok esetében is, például a szólásszabadság esetében: a szólásszabadság nem abszolút. Vannak bizonyos okok, amiért határt szabhatunk ezeknek a jogoknak. Biztos vagyok benne, hogy ha az élet és egészség megóvása a tét, az ilyesfajta szabályozások helyénvalóak.” Az új szabály december 31-éig lesz érvényben, azonban a program technikai részletei még homályosak.

WHO, Egyesült Államok : Daniel Kraft, amerikai fiziológus vezeti azt a csapatot, mely a WHO számára fejleszti a mobilos kontaktkereső applikációt. A fejlesztéshez csatlakoztak a Microsofttól, a Google-től, az MIT-tól, de bárki más is besegíthet, hiszen a projekt nyílt-forráskódú, a GitHubon elérhető. A cél, hogy az alkalmazás minél hamarabb megjelenjen az Apple és Google app store-okban.

“A tökéletesség a jó ellensége. Szeretnénk lefektetni az alapjait valaminek, amely a Covidra és később a jövő világjárványaira méretezhető.”

- mondta Kraft. Az applikáció a WHO vírussal kapcsolatos tanácsait is tartalmazni fogja, valamint egy chatbot jellegű felhasználói felületet, mely rákérdez az esetleges tünetekre, majd végigvezet a kiértékelési folyamaton, végül, ha szükséges, elirányít valamilyen tesztelési vagy kezelési helyszínre. Nevet nem kell megadni, de életkort vagy lokációt lehet. Az első verzió még nem tartalmazza majd a kontaktvizsgáló funkciót, de hamarosan azt is bevezetik. Ez Ramesh Raskarnak, az MIT professzorának a munkájára, a Private Kit: Safe Path-ra fog épülni, amelynek fontos hozzávalója a titkosítás és az adatvédelem. Éppen ezért a megosztott információk nem kerülnek be egy központi hatóság adatbázisába sem. Mikor egy személy vírus tesztje pozitív lesz, megoszthatja a GPS adatait az egészségügyi hatóságokkal.

“Van egy táblázat a Safe Path Fehér Könyvében, mely bemutatja a kontaktkeresés hatásait a páciensre, a felhasználóra, az üzletekre nézve. Ha ránézünk a táblázatra, az egész eléggé lehangoló. Nincsen tökéletes megoldás.”

- mondta Raskar, azonban a fejlesztők mindent megtesznek, hogy a rendszer mindenki számára átláthatóan működjön, éppen ezért a nyílt forráskódú szoftver etikai szabályelveit bárki megtekintheti.

Magyarország: Nálunk is fejlesztenek digitális applikációt, a Visual Cortex Kft. Virus Contact nevű ingyenes, nyílt forráskódú alkalmazása saját erőforrásból készül, azonban nemzetközi partnert keresnek a kiadásához (például a WHO-t). Az app anonim, Bluetooth kapcsolattal működik. Ha valaki beállítja, hogy pozitív lett a tesztje koronavírusra, az alkalmazás értesítés küld a többi felhasználó közül azoknak, akik az azt megelőző tizennégy napban az illető tíz méteres körzetén belül tartózkodtak.

Igaz, hogy a program önkéntes, vagyis saját, nem hivatalos nyilatkozat alapján működik, de a fejlesztők felhívják rá a figyelmet, hogy ezzel nem érdemes visszaélni, hiszen a hamis nyilatkozat bűncselekménynek minősül.

Az adatokat felhőben tárolják és tizennégy nap múlva törlik.

És ez csak néhány példa a világ országai közül, melyek a digitális technológia segítségével tervezik hatékonyabbá tenni a vírus megfékezését, Lengyelország, India, Dél-Korea, Szerbia, Nagy Britannia, hosszan sorolhatnánk azokat, akik hasonló módszert fejlesztenek vagy már alkalmaznak is. A jelenlegi listát itt találhatjuk, de a jövőben folyamatosan bővülni fog.

(Fotó: Getty)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.