A világon mindenütt fellelt, de leginkább az ókori Egyiptomhoz kapcsolt múmiák, a tibeti bódhiszattvák, a barlangokba rejtett vagy magas sziklafalakon szárított Carajía szarkofágok holttestei épp úgy a halhatatlanná válás valamely formájának kísérletei mint a szabadkőműves és alkimista praktikák, legújabban pedig az orvostudomány eredményei.
A halál a legutóbbi időkig elkerülhetetlennek tűnt, de aztán jött Spongya Bob és Csúnyacsáp a Turritopsis dohrnii, közismertebb nevén a halhatatlan medúza. A faj nem úgy halhatatlan, hogy egyedei rendkívül hosszú ideig élnek, élettartamuk csupán a Medúzáknál szokásos néhány hónap.
De.
Ha környezeti stressz vagy támadás éri őket, ha megbetegszenek vagy megöregednek, esetleg kifejlett állapotukban reprodukción estek át, a nyugdíjas hetek és az elkerülhetetlen halál helyett visszafejlesztik magukat apró polip állapotba, ahogy az életüket kezdték és az egész ciklus kezdődik elölről. Ehhez egy sor specializálódott sejttel és azokat vezérlő sejtélettani mechanizmussal rendelkeznek, melyeket a tudósok vadul igyekeznek megfejteni, ha ugyanis a Turritopsis képes rá, akkor mi is megoldhatjuk egyszer, és vegyük észre a nem jelentéktelen “2in1”-t, ez nem csak az örök élet, de az örök fiatalság titka is!
A halhatatlanság mozgalma a transzhumanizmus vagy poszthumanizmus, ami nem csak a scifi regények lapjain létezik. Célja szerint a tudomány és technika eredményeit az ember szellemi és fizikai képességeinek fejlesztésére kell felhasználni, mivel a betegségek, a fogyatékosság, az öregedés és a halál úgymond szükségtelenek. 2014 óta Transhumanist Party néven még politikai párt is létezik az Egyesült Államokban, melynek magyar alapítója, Zoltán István Gyurkó transzhumanista politikus, újságíró és üzletember, aki indult a 2016-os amerikai elnökválasztáson is Trump mellett. Zoltánhoz később még visszatérünk, de előbb következzen a halhatatlanság kergetésének Északi-sarkja.
A világpiacon jelenleg négy nagyobb cég kínál mélyhűtéses, hibernáláshoz hasonló, halálunk után igénybe vehető szolgáltatást. Az amerikai Cryonics Intézet (CI) létrehozása kétségtelenül az egyik első komolyabb próbálkozás volt a XX. század második felében.
Robert Ettinger fizikatanár 1976-ban indította be nonprofit cégét, de az alapokat már 1962-ben megjelent “A halhatatlanság kilátásai” (The Prospect of Immortality) című könyvében lefektette. A Cryonál rendkívül alacsony hőmérsékletre hűtve igyekeznek konzerválni, életre feltételezhetően alkalmas állapotban tartani az emberi testeket. A cél, hogy a konzervált teljes testek és fejek bevárják a tudomány előrehaladtával beköszöntő aranykort, mikor az újraélesztéshez, gyógyításhoz szükséges tudás és technológia már rendelkezésre áll.
"Ma a tudományos fantasztikum tárgykörébe tartozik azt feltételezni, hogy egy elhunyt személy visszahozható az életbe, még ha a tudomány fejlődését is figyelembe vesszük. A krionika rizikós a beteg számára, etikai kérdéseket vethet fel a társadalom számára, nagyon drága és nincs bizonyított előnye. Ha egy gyógyszer lenne, sosem hagynák jóvá."
– állítja Dr. Channa Jayasena, a Londoni Imperial College reproduktív endokrinológia vezető klinikai adjunktusa, vagyis nem mindenki boldog a létező hibernálás mai gyakorlatától. A cégnek egyébként van egy titokzatos magyar megrendelője is, azt, hogy ő épp hol tart a “szolgáltatás-megrendelése - meghalok - lefagyasztanak” háromszöggel felvázolható folyamatban, nem tudni. A CI-nál, amennyiben fizikailag az USA területén tartózkodunk, már 28 000 dollár befizetésével ügyféllé válhatunk, 35 000 dollár éves tagdíj mellett. Ha külföldön élünk, szükségünk lehet egy 95 000 dollár összegű készenléti csomag megvásárlására is, hogy adott esetben még időben kerülhessünk közelebb az abszolút nulla fokhoz. Ettinger tavaly halt meg, azóta természetesen a Cryo egyik tartályában pihen feleségeivel és családjával együtt.
Szintén Ettinger munkája nyomán 1972-ben az Arizonai Scottsdale-ben jött létre az Alcor Élethosszabbítási Alapítvány olyan környezetben, amit kifejezetten a természeti katasztrófák alacsony előfordulása miatt választottak. Fred és Linda Chamberlain alapította, és ma 150 beteg (halott) ellátását végzik. Köztük van az első lefagyasztott ember, James Bedford pszichológia professzor.
Az Alcor a világon szinte bárhonnan fogad jelentkezőket, speciálisan képzett orvosi csapatokat küldenek külföldre, hogy stabilizálják és visszahozzák a közelmúltban elhunytakat a létesítménybe, ahol megkezdődhet a megőrzés. Mivel azonban nem minden kórház alkalmazkodik az eljáráshoz, az Alcor azt javasolja, hogy a vásárlók életük vége felé költözzenek Scottsdale-be a zavartalan lebonyolítás érdekében. Náluk a fej tárolása 100 000 dollártól, a test megőrzésének ára 200 000 dollártól kezdődik, plusz a tengerentúli ügyfelek számára felszámított pótdíjak.
Az Egyesült Államokon kívül a kriogenika piaca beszűkül. A mai napig az első és egyetlen szolgáltató a KrioRus, melyet az Orosz Transzhumanista Mozgalom (RTM) alapított 2005-ben, és irodái Moszkva szívében találhatóak. A KrioRus, amely eredetileg csak a társaság alapítóinak és az RTM tagoknak volt elérhető, fokozatosan nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára, ma 51 testet őriznek.
A társaság a betegek háziállatait is befogadja, jelenleg 20 állatot tárolnak tartályaikban. Ők szintén a világ minden tájáról fogadnak ügyfeleket, a teljes emberi test megőrzése 36 000 dollárba kerül, ugyanannyiba mint egy nagy kutyáé, de egy macskát már 10 000 dollárért el lehet tárolni.
Kakukktojás az Oregon államban található Salemben 2014-ben indult Oregon Cryonics, hiszen ők kizárólag „idegkonzerválást” végeznek. Úgy érvelnek, hogy a jövőben könnyebb lesz egy új test létrehozása egy megőrzött agy körül, mintha a páciens eredeti testét egészséges állapotba kellene hozni. Az elégedetlenkedők 48 000 dollárért megtarthatják a koponyájukat is, a szerényebbeknek marad az agy és a gerincvelő tárolása 31 000 dollár fejében. Az intézményben jelenleg 6 beteg agyát őrzik.
Akkor, ahogy ígértem, újra Zoltán, vagyis Zoltán István Gyurkó, aki ír a Wired, Newsweek vagy a Huffpost lapjaira is, és bár történetünk szempontjából tökéletesen indifferens, de nagyszerű, hogy magyarként ő találta fel a Vulkán-szörföt, ami épp az, aminek hangzik, vagyis egy deszkán a vulkánok hamuval borított oldalán kell lecsúszni a végtelenbe és tovább. És a hegy alján sem állt meg, ahogy ő fogalmaz:
„A tudomány és technológia felhasználásával szeretném legyőzni a biológiai halált, így életemet a Transzhumanista mozgalom vezetésének szenteltem. Azok után lettem transzhumanista, hogy Vietnámban majdnem taposóaknára léptem, miközben a demilitarizált övezetből tudósítottam. Megértettem, hogy nem akarok meghalni, és mivel nem hiszek a túlvilági életben, minden erőfeszítésemmel azon vagyok, hogy a tudomány végre legyőzhesse az öregedést és a halált.”
Bár a tudományos körökben vállalhatatlan Trumpot Republikánus pártot már maga mögött hagyta, egy tavasszal adott interjúban Zoltán az újrázást is meglebegtette a 2020-as amerikai elnökválasztás kapcsán, szóval gigantikus kis szerencsével akár transzhumanista elnöke is lehet az első számú szuperhatalomnak.
A majdnem elpusztíthatatlan misztikus vadembertől tanulva az oroszok sem szeretnék, ha az enyészeté lenne az utolsó szó. A "2045 initiative" röviden a Halhatatlanság projekt nem kisebb céllal indult, mint az emberi élet - halál utáni - “avatar” testben történő folytatása az agy és a gerincvelő átültetésével. A dolog persze itt sem olcsó, nagyjából 3 000 000 dollárt kell ma fizetni, ha a jövőben felfedezendő technológiából profitálni szeretnénk. A céget Dmitry Itskov orosz vállalkozó alapította 2011 februárjában a neurális interfészek, robotika, mesterséges szervek és rendszerek tudományterületeinek vezető orosz szakemberi részvételével. A tudományos mega-projektben minden pontosan megtervezett, a főbb elérendő célállomások pedig a következők
Megfizethető android "avatarok" megjelenése és széles körű alkalmazása, melyeket "agy-számítógép" interfész vezérel. Általuk: veszélyes környezetben végzett munka, mentési műveleteket optimalizálása, utazás extrém helyzetekben, stb. Az avatar komponenseit a gyógyászatban teljesen vagy részlegesen rokkant betegek számára is elérhetővé teszik majd.
Önálló létfenntartó rendszer létrehozása az emberi agy számára, mely egy robothoz kapcsolódik, ami maga az avatar és megmenti az embereket, ha a test már teljesen elhasználódott vagy visszafordíthatatlanul károsodott. Az ép aggyal rendelkező bármely betegségben szenvedő betegek képesek lesznek tökéletesen meggyógyulni. A technológia megkönnyíti majd a hibrid bio-elektromos eszközök kifejlesztését, ekképp új IT forradalmat generálva, végül a biológiai és elektronikus rendszerek legkülönfélébb új hibridjeit is megteremtve.
Az emberi agy és az emberi tudat számítógépes modelljének létrehozása, az egyedi tudat mesterséges hordozóra való áttöltésének lehetőségével. Ez már a kibernetikus halhatatlanság, a fejlesztés létrehoz egy barátságos mesterséges intelligenciát, bővíti az emberi képességeket, és az agyi sérüléseket is visszafordíthatóvá teszi. Ennek a lépcsőnek az elérése igazi forradalmat hozhat az emberi természet igazi megértésének területén is, mely gyökeresen átalakíthatja az emberiség technológiai és társadalmi szerkezetét.
Az anyag-független elmék új testeinek új képességei messze meghaladják a „rendes” emberek testi képességeit. Egy új korszak köszönthet be az emberiség számára, a testünk nanorobotokból áll majd, és képes lesz bármely formát felvenni. Egy dolog azonban egyértelmű: egy faj, először a történelemben, a saját teljesen felügyelt evolúciós átmenetét hajtja végre és végül új fajjá válik. Sőt, megteremti egy nagyszabású űrbéli terjeszkedés előfeltételeit is.
A halál elkerülésében nyakig merültek a tech szcéna multinacionális nagyvállalatai is. A szereplők a Google, Calico nevű vállalatával, 750 millió dollár befektetéssel, a Big Pharma vállalatai, Peter Thiel a Paypal alapítója 120 millió dollárral, Larry Ellison az Oracle fenegyereke, hogy csak a legnagyobb játékosokat említsük.
A Google a regeneratív medicinában látja a jövőt, így az életkort jelentősen meghosszabbító gén kifejeződését, bekapcsolását kiváltó gyógyszereket fejlesztenek. Az ötlet 1954-ben született, mikor
Clive M. McCay gerontológus egy idős és egy fiatal egér véráramát összekötve azt tapasztalta, hogy az idős egér fiatalodni kezdett és a fiatal nem kezdett el gyorsabban öregedni. Vámpír-hatás? Báthory Erzsébet Effektus?
A tudósoknak mindenesetre a hidegháborús ötvenes évek alatt ez még soknak bizonyult, a kutatást eredményeit eltemették. 2004-ben Amy Wagers, a Harvard Egyetem Őssejtkutató és Regeneratív Bilológiai tanszékén vette a bátorságot, hogy megismételje a kísérletet, amely ismét működött.
Ő talált rá a hatást kiváltó GDF11 fehérjére is, melyről kiderült: az egerek öregedésének egyik fő felelőse. Az életkor előrehaladtával a fehérje mennyisége csökken, ennek következményeképp pedig csökken az egér őssejtjeinek aktivitása is: gyorsul az öregedés.
A magyarországi öregedés-kutatás egyik nagy eredménye Vellai Tiborhoz, az ELTE Genetika Tanszékének vezetőjéhez fűződik. Vellaiék felfedezték, hogy az ugrógének, az úgynevezett transzpozonok komoly szerepet játszanak a DNS molekula információtartalmának torzulásában, ami az öregedés egyik kísérőjelensége.
A transzpozonok viselkedésének befolyásolásával tehát le lehet lassítani, vagy akár meg lehet állítani az öregedés folyamatát is, és ez néhány évtizeden belül be is következhet.
Ezen a felfedezésen is az ötvenes évek óta ülünk, hiszen a jelenséget már akkoriban felismerték, azonban csak elektronmikroszkóppal tudták vizsgálni (az autofág struktúrák átmérője csupán néhány mikrométer). A genetikai analízis eszköztára gének elrontásán alapul, elrontják például azokat a géneket, amelyek szerepet játszanak az autofágiában, ezen keresztül autofágia-hiányos törzseket hoznak létre. Az ilyen törzsek genomjában aztán klónozással megkeresik azt a gént, amelyik elromlott. Mivel elektronmikroszkóppal nem lehet ilyen genetikai vizsgálatokat elvégezni, az autofágia mechanizmusának kutatása Csipkerózsika-álmát aludta fél évszázadon keresztül.
A folyamat tudományos neve a sejtes önemésztés, ennek során a sejt anyagainak egy része a lizoszómába kerül, amelyben enzimek segítségével lebomlik alkotó elemekre. Ilyen lebontandó anyagok közé tartoznak például a sérült, aggregálódott vagy oxidálódott fehérjék, amelyek eltávolítása létfontosságú a sejt normális működésének fenntartásához. Az autofágia tehát a sejtalkotók megújításának egyik legfontosabb molekuláris mechanizmusa. Az autofág degradáció segítségével kerülnek ki a sejtből káros anyagok, amelyek felhalmozódása okozza például a legtöbb neurodegeneratív betegség, így az Alzheimer-, Parkinson- és Huntington-kórok kialakulását.
Forrás: Wikipédia, Awesomeocean (Képek, Videó: NSF, Youtube, )