Közeleg a Szárnyas fejvadász világának ideje - érzelmeket manipuláló, önmagukat narráló, időnként szőrös androidokkal
2021 / 10 / 09 / Bobák Zsófia
Közeleg a Szárnyas fejvadász világának ideje - érzelmeket manipuláló, önmagukat narráló, időnként szőrös androidokkal
Milyen lesz a külseje, és, ami még fontosabb, milyen algoritmusok fogják vezérelni azokat a gépeket, amelyek a legközelebb kerülnek majd hozzánk, esetleg, bizonyos esetekben, akár helyettesítenek is majd minket? Összegyűjtöttük a legfontosabb újdonságokat a humanoidokkal kapcsolatos kutatásokból, amelyek betekintést engednek a közelgő ember-gép kapcsolatok alakulásába.

A gépek segítsége nélkül kevés feladatot lehetne hatékonyan kivitelezni a világban, de azoknak a teendőknek a köre, ami korábban leginkább csak a fizikai munkákra korlátozódott, egyre szélesebbre bővül, a robotok napról napra közelebb jutnak az otthonainkhoz és a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően egyre jobban hasonlítanak ránk. Míg egy autó összeszerelése közben nem elvárás, hogy emberformájú humanoidok álljanak a gyártósorok mellett, addig bizonyos munkakörökben hasznosabb az emberi külső, tanulmányok szerint az idősek ellátásában például pozitív hatást érhet el a humanoidok alkalmazása, ami nem csak újdonságot és szórakozást nyújt a mindennapos teendők elvégzése közben, hanem a magány érzetét is csökkenti és a demenciával küzdők mentális képességei szempontjából is előnyös hatással bír.

A humanoidok/androidok építése közben azonban a mérnököknek figyelembe kell venniük a pszichológiai következményeket is, amivel egy humán külalakkal felruházott gép közelsége járhat: az idősotthonokban nem feltétlenül van szükség arra, sőt, lehet, hogy pont negatív irányba vinné az ember-gép interakciót, ha túlságosan emberszerű lenne a társasági robot, de egyes feltalálók, más területekre koncentrálva, egyértelműen azon dolgoznak, hogy olyan élethű avatárokat építsenek, amelyek akár az emberek helyettesítőiként is felléphetnek. Hiroshi Ishiguro, az Oszakai Egyetem robotikai laboratóriumának vezetője, aki létrehozta a saját gépi másolatát, 2019-ben úgy nyilatkozott, hogy csak idő kérdésének tartja, mikor érkezik el az androidok világa.

"Nem tudom, mikor érkezik el a Szárnyas fejvadász jövője, de hiszek benne, hogy elérkezik."

- mondta az AFP-nek. - "Minden évben új technológiákat fejlesztünk - mint például a mélytanulást, ami növelte a mintafelismerés teljesítményét[...] Most a szándékra és a vágyakra koncentrálunk és arra, hogy ha beépítjük ezeket a robotokba, vajon emberszerűbbekké válnak-e."

Nem csak Ishiguro, számos más kutató is azzal kísérletezik, hogy az ideális ember-gép kapcsolatok működési elvének rejtelmeit feltárja és a robotokat olyan tulajdonságokkal és képességekkel lássa el, amelyek elősegítik a társadalomba és humán környezetbe való beilleszkedésük sikerét. A legújabb kutatások néha meglepő, néha várható, vagy éppen bizarr eredményekre jutottak.

A magában beszélő robot

A Palermo Egyetem RoboticsLabjában végzett kísérletek során furcsa jelenségre derült fény: azok a robotok, amelyek hangosan beszélgetnek önmagukkal, nagyobb bizalmat váltanak ki az emberekből. Korábbi tesztek során Pepper humanoiddal bizonyították, hogy ha egy robot megfogalmazza az elvégzendő feladatai közben felmerülő akadályokkal kapcsolatos 'gondolatait', akkor sokkal jobban megfelel az emberekkel együtt dolgozó gépek számára előírt morális sztenderdeknek és elvárásoknak, és jobban teljesít az interakció során.

Ennek oka, hogy a hangosan kimondott szavak átláthatóbbá teszik a robot tevékenységét, céljait és döntéseit a körülötte lévők számára,

akik így jobban fel tudják mérni, hogy mire számíthatnak a géptől.

A kísérlet folytatásában azt vizsgálták, hogy a folyamatos narráció segít-e a robot antropomorfizálásában, és a résztvevők értékelése szerint valóban emberszerűbbnek hat a magában beszélő gép, arról nem is szólva, hogy a kommunikálás lehetőséget ad rá, hogy a feladatok végzése közben a stratégiát az emberi partnerrel való együttműködéshez igazítsa a robot. Mivel a kutatók elmondása szerint az emberek belső beszéde az önszabályozásban, tanulásban és koncentrálásban is nagy szerepet játszik, ezért lehetséges, hogy a humanoidoknál is az alapfelszereltség részét képezi majd a jövőben, legalábbis, ha az emberek bizalmának elnyerése a cél.

Bizalomgerjesztő robot

Ha a bizalom elnyeréséről van szó, némi érzelmi manipuláció, vagy szebben fogalmazva, dinamikus alkalmazkodás a partner érzelmi állapotához és az érzéseiről szóló információk felhasználása a bizalom kialakítására, a robotok repertoárját is színesíteni fogja, legalábbis a kutatások eredményei erre utalnak. A Tsukuba Egyetem és a Hitachi R&D Group közös tanulmányában azt vizsgálták, hogy hogyan tudnak olyan érzelmi beszédet szintetizálni robotok számára, amely az ápoló személyzet kommunikációját utánozza.

"Mikor az emberek megpróbálnak befolyásolni másokat, hogy azok megtegyenek valamit, akkor tudat alatt úgy igazítják a beszédüket, hogy az tartalmazza a megfelelő érzelmi információt."

- írják a kutatók a publikációban. - "Ahhoz, hogy egy robot hasonló módon befolyásolja az embereket, utánoznia kell beszéd közben az emberi érzések egész skáláját."

A beszéd szintéziséhez gépi tanulási modellt tréningeztek adatbázisokon, majd, mikor a program már megtanulta felismerni a mintákat, arra is képes volt, hogy a készített beszéd érzelmi tartalmát összhangba hozza a másik fél aktuális hangulatával. Az idősebb résztvevőkön végzett tesztek bizonyították, hogy a módszer működik, a robot valóban módosította az alanyok érzelmi állapotát, mikor azt a cirkadián ritmusuknak megfelelően alkalmazták. A kutatók szerint a jövőben ez a típusú szintetizált beszéd segíthet a fejlett társrobotok kialakításában.

A robot, ami a lelkünkig lát

Az Istituto Italiano di Tecnologia kutatói leültettek negyven embert egy-egy humanoid robottal szemben, majd megkérték őket, hogy játszanak egy videójátékkal, miközben a szünetekben a gépi partnerük időnként a szemükbe nézett, időnként előfordult. Mikor az alanyok visszatértek a játékhoz, a reakcióidejük jelentősen megnőtt és rosszabbul teljesítettek, de csak abban az esetben, mikor előtte a robot bámulta őket. Agnieszka Wykowska, az intézet Szociális Észlelés az Ember-robot Interakciókban egységének vezetője szerint ez annak tudható be, hogy a gépi tekintetet az agy egyfajta szociális jelzésnek veszi, és ez hatással van a döntéshozó képességekre.

Az, hogy az emberi kapcsolatokban a szemkontaktusnak nagy szerepe van az információközvetítésben, a jelzések vételében, valamint egymás szándékainak és várható viselkedésének felmérésében, nem újdonság, de a vizsgálat alapján már az is látható, hogy az emberekre vonatkozó jelenségek a gépek esetében is működnek. Hogy hogyan fogják ezeket az eredményeket felhasználni a későbbiekben a humanoidok alkalmazásában, az még kérdéses, de legalább már tudjuk, hogy ilyen egyszerűen befolyásolható az emberi elme pusztán egy üveges tekintet által.

A klónrobot, akitől félünk

Abban, hogy hogyan fogunk együttműködni a jövőbeli fémes társainkkal, nem csak a szoftverek által meghatározott belső tulajdonságoknak és a viselkedésnek van szerepe, a hardver is legalább annyira számít, hiszen a megfelelő külső már első látásra elnyerheti vagy ellehetetlenítheti a bizalmat. Ahogy az az érzelmi beszédet szintetizáló robot esetében is világossá vált, az utánzás sokat segíthet az érzelmi kötődés kialakításában, de a külalak másolásával már más a helyzet: a teljes klónozás nem felvételenül jár pozitív következményekkel a kapcsolatok szempontjából.

A clone devaluation effect (a klón leértékelésének hatása) elmélete szerint az arcok teljes egyezése kényelmetlen érzéseket vált ki az emberekből, amennyiben a személyiség egyezése is vele jár, mivel az arcvonások rengeteg információt hordoznak az adott személyről és az emberek számára az arc szorosan összefügg az egyéniséggel. Amennyiben egy archoz egyazon személyiség tartozik, de több példány is létezik belőle, az ellentmond a megszokott tapasztalatoknak, és kellemetlen, idegen érzést vált ki az emberekből.

A vizsgálatot a japán Kyushu, Ritsumeikan és Kansai Egyetemeken folytatták le és kísérlet során az is kiderült, hogy minél élethűbb a külalak és minél több létezik az adott klónból, annál ijesztőbb a hatás. Egyelőre azonban nem kell attól tartani, hogy a klónok a frászt hozzák ránk az utcán sétálva: bár sok cég dolgozik egészen valósághű humanoidok fejlesztésén, többek között Ishiguro laboratóriuma is, de egyelőre a technológia még nem áll azon a szinten, hogy a szervomotorokkal működtetett gépi arcok igazán hiteles mimikára legyenek képesek.

A robot, aki nem borotválkozott

Ha van valami, amire talán nem számítottunk a jövő androidjai kapcsán, az a testszőrzet jelenléte, de úgy tűnik, még ennek az embereknél egyre kevesebb jelentőséggel bíró humán kiegészítőnek is meglesz a szerepe a robotok működésében. A robotszőrt még 2018-ban fejlesztette ki Texasi Egyetem robotikai részlege, ahol arra keresték a választ, hogy hogyan lehetne a lehető leghatékonyabb okos bőrt kialakítani a robotok számára, ami a környezetéről gyűjtött információk által növeli a gép hatékony munkavégzését. A kutatók cink-oxidból készítették el a milliónyi hajlékony nanopálcikát, amelyek mindegyike mindössze 0,2 mikron átmérőjű, vagyis tulajdonképpen vékonyabb, mint az emberi szőr (a fejünkön lévő haj 20-180 mikron vastagságú), és mindegyik szál egy-egy szenzornak felel meg, amelyek a környezet hőmérsékletét, kémiai összetételét, a felszínek változásait tudják detektálni.

A speciális bőr pedig akár még arra is képessé teheti az ezzel beborított robotokat, hogy egy simítás révén azonosítsák az ujjlenyomatokat.

A szőrszálak nem igényelnek elektromos áramot a működéshez, mivel piezoelektromossággal szerzik az energiát, és az emberi szőrzettel ellentétben, kis méretük miatt, még csak nem is láthatóak, sőt, érintés által sem érzékelhetőek, ezért a jelenlétük nem lenne zavaró hatású a gépeken.

A kutatók bármilyen környezetben hasznosnak tartják az érzékelős okos bőrt, az ujjlenyomatolvasás mellett a protézisek érzékelésének kialakításához vagy az ipari robotok fejlesztéséhez is alkalmas kiegészítőnek ígérkezik, de akár a humanoidok működését és információgyűjtését is elősegítheti.

(Fotó: UTA, Arianna Pipitone et al, Flickr/arselectronica, Getty Images/gremlin)

További cikkek a témában:

Klónozás nélküli emberi sorozatgyártást tesz lehetővé egy új technológia A japán feltaláló, aki másodpéldányt készített magáról, kifejlesztette az avatárok sorozatgyártásához szükséges technológiát.
A robotokkal való szemkontaktus ugyanúgy hat ránk, mintha egy emberrel létesítenénk Ha nem elég emberi, az a baj, ha túl emberi, az a baj. Nagyjából így foglalhatnánk össze az általános vélekedést a harmadik generációs, úgynevezett szolgáltató és társrobotokról. A legújabb vizsgálatok ehhez képest mégis azt sugallják, hogy egy robotokkal való szemkontaktus ugyanolyan hatással lehet ránk, mint egy élő személlyel történő pillantáscsere.
Már idén megkezdődhet az emberszerű robotok tömeggyártása A világ leghíresebb robotjának, Sophiának hamarosan több ezer másolata áraszthatja el az otthonokat.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.