Ahogy arról korábban írtunk, az M1 nevű űreszköz tavaly december 11-én indult útnak, hogy a HAKUTO-R Mission 1 keretében megkísérelje a világ első kereskedelmi (azaz nem valamelyik állami űrügynökség által megvalósított) holdra szállását. A küldetés több szempontból is különlegesnek ígérkezett, hiszen az M1 lehetett volna az első japán űreszköz, ami eljut a Hold felszínére, ráadásul a HAKUTO-R Mission 1 ezen túlmenően is fontos célokat szolgált: a leszállóegység által az égitestre szállított két holdjáró a Holdnak egy olyan részét térképezte volna fel, ahol korábban még nem járt egy misszió sem.

A tervek szerint a leszállóegység a Hold északkeleti részén található, 87 kilométer széles Atlas-kráterben kísérelt volna meg leszállni, ennek megfelelően pedig nagyjából egy órával a landolás előtt 100 kilométeres magasságból kezdett el ereszkedni a felszín felé - írja beszámolójában a Reuters. Ha minden jól megy, az űreszköznek magyar idő szerint 18.40-kor kellett volna landolnia, azonban ahogy az a közvetítésben is látható volt, a tervezett leszállást követően az Ispace mérnökei hiába próbálták meg felvenni a kapcsolatot az M1-gyel. "Megszakadt a kommunikáció (az űreszközzel - a szerk.), így azt kell feltételeznünk, hogy a landolás nem járt sikerrel" - mondta később a fejleményekről Takesi Hakamada, a cég vezérigazgatója. Az Ispace első embere ezzel együtt igyekezett rávilágítani a pozitívumokra is, hiszen elmondása szerint a misszió 10 kitűzött céljából nyolcat sikeresen teljesítettek, ezzel pedig számos hasznos információt gyűjtöttek a következő misszióhoz is, amire valamikor 2024 során kerülhet sor.

A kudarcba fulladt landolás ennek ellenére nem csak az Ispace-nek, de számos más érintettnek is csalódást jelentő eredmény lehet. Az M1 elsődleges rakománya két holdjáró volt, amelyek közül az egyik, a japán űrügynökség (JAXA), a Sony Group, a Doshisha Egyetem valamint a Tomy Co nevű japán játékgyártó által közösen megalkotott eszköz egy baseball-labda méretű, guruló rover, a JAXA közleménye szerint fontos szerepet játszott volna abban, hogy az eszközzel szerzett tapasztalatok alapján a későbbiekben egy nyomás alá helyezett, emberek szállítására is alkalmas holdjárót fejlesszenek. A másik holdjárót az Egyesült Arab Emírségek űrügynöksége építette az Európai Űrügynökség segítségével abból a célból, hogy feltérképezzék a landolási területet és adatokat gyűjtsenek a talajról és az égitest geológiai jellemzőiről. Ahogy a The New York Times megemlíti, a Rashid rover volt az első, az arab világban épített űreszköz, amely elérte a világűrt, az ESA szerint pedig ez lett volna "az első olyan európai technológia, ami leszáll a Holdon". Az M1 emellett is számtalan érdekes technológiát vitt magával, többek között egy szilárdtestes akkumulátort és egy 360 fokos kamerát is, amelyeket a holdi körülmények között szerettek volna tesztelni.

Hogy a Hold felszínére leszállni még ma is mennyire nehéz manővernek számít, azt jól mutatja, hogy a történelem során mindössze három országnak, az Egyesült Államoknak, a Szovjetuniónak valamint Kínának sikerült ezt megvalósítani. 2019-ben két újabb jelentkező, az indiai űrügynökség valamint az izraeli SpaceIL is megpróbálkozott eljuttatni a saját leszállóegységét az égitestre, ám mind a Csandrajáan-2, mind a Beresheet kudarcot vallott. Utóbbi lehetett volna egyébként az első olyan űreszköz, ami kereskedelmi misszió keretében landol a Holdon, ám mivel a sikeres leszállás sem akkor, sem pedig most az Ispace-nek nem jött össze, így egyelőre továbbra is minden űripari cég előtt nyitva áll a lehetőség, hogy ők legyenek az elsők, akik sikerrel teljesítik ezt a kihívást.

Az áttörésre valószínűleg már nem kell sokat várni, hiszen a tervek szerint még az idén két újabb cég próbálkozik meg azzal, hogy elérjék a Hold felszínét: az egyaránt amerikai Intuitive Machines és Astrobotic Technology a NASA Artemis-programjának keretében igyekeznek leszállóegységet juttatni az égitestre, amelyekkel a későbbi missziók számára kiemelten érdekes helyszíneket térképeznék fel. Bár mivel amerikai cégekről van szó, így az Intuitive Machines és az Astrobotic Technology egy sikeres landolás esetén sem növelnék azoknak az országoknak a számát, akiknek sikerült űreszközt juttatniuk a Holdra, ám könnyen lehet, hogy az exkluzív klub ennek ellenére is még az idei évben újabb taggal bővül. A tervek szerint 2023-ban Oroszország, Japán és India is küld leszállóegységet a Holdra, így két (formailag pedig három) ország is lehet, akinek még idén sikerül meghódítaniuk az égitestet.

(Borítókép: a HAKUTO-R leszállóegységének méretarányos modellje a 2019-es Media Ambition Tokyo kiállításon, Fotó: Koki Nagahama/Getty Images)