Lassacskán a laboratóriumokat is meghódítják a robotok

2020 / 07 / 18 / Perei Dóra
Lassacskán a laboratóriumokat is meghódítják a robotok
A Liverpool Egyetem kutatói létrehoztak egy robotot, amely hetente több mint 600 kísérletet végrehajthat az emberek számára tervezett laboratóriumi felszerelésekkel, valamint képes figyelembe venni korábbi eredményei alapján, hogy milyen tesztet kell a következő lépésekben elvégeznie.

A mesterséges intelligenciát immáron széles körben alkalmazzák új gyógyszerek és hatóanyagok keresésének felgyorsítására is, ezen munkák nagy részét azonban szimulációval vagy adatbázisok futtatásával végzik, illetve a legtöbb feladat még mindig bonyolult laboratóriumi körülményeket igényel. A robotok ezen a téren (is) nagy segítséget jelentenek, különösen mivel a laboratóriumi automatizálás egyre inkább elterjed, ez pedig nagyobb volumenű teszteléseket is lehetővé tesz a különböző területeken. A berendezéseket egyelőre azonban általában nagyon specifikus kísérletekre szabják, így azok továbbra is jelentős emberi beavatkozást igényelnek. Az Egyesült Királyságban, a Liverpool-i Egyetem kutatói ezért megalkottak egy robotot, amely kísérleteket hajthat végre az emberek számára tervezett laboratóriumi felszerelésekkel,

képes figyelembe venni korábbi eredményeit, majd mérlegelés alapján dönteni arról, hogy milyen tesztet kell a következő lépésekben elvégeznie.

„Stratégiánk az volt, hogy inkább a kutatót, és ne az eszközöket automatizáljuk” - mondja Andrew Cooper, a projekt vezetője az egyetem sajtóközleményben. Hozzátette: mindez olyan szintű rugalmasságot teremt, amely egyaránt megváltoztatja a munkavégzésüket, és a felmerülő problémák kezelését." A négyszáz kilogrammos, kerekekkel ellátott rendszer a LIDAR lézerszkennerekkel foglalkozó cég laboratóriumában tevékenykedik, a német Kuka nevű társaság által tervezett robotkarjait pedig olyan feladatok elvégzésére használja, mint a szilárd anyagok mérése, a folyadékok adagolása, levegő eltávolítása a tartályokból, illetve más ad hoc jellegű megbízásokat is ellát. A Nature szaklapban publikált tanulmányban a kutatók részletesen leírják az eszköz működtetését, valamint, hogy megpróbáltak olyan katalizátorokat találni, amelyek felgyorsítják azon reakciókat, melyek fény segítségével a vizet hidrogénné és oxigénné alakítják.

Ehhez a robot egy keresési algoritmust használt annak eldöntésére, hogy hogyan kell kombinálni a különféle vegyi anyagokat, majd a korábbi kísérletek eredményei alapján módosította terveit.

A robot nyolc nap alatt hatszáznyolcvannyolc kísérletet hajtott végre, a tervezett százkilencvenkét óra helyett százhetvenkét órában, plusz a végén talált egy katalizátort, amely hatszor gyorsabban előállítja a hidrogént, mint amivel először próbálkozott. Cooper emellett a The Verge cikkében rámutat, hogy ilyen jellegű kutatásokat általában nem végeznek el, mert egyszerűen túl időigényes az ember számára.

A csapat jóslata szerint azonban a robot egy nap alatt durván ezerszer gyorsabban elvégezheti a kutatást, sőt mi több, új, korábban megvalósíthatatlannak hitt lehetőségekre is bukkanhat.

A kutatók természetesen nem először automatizálnak egy tudományos folyamatot; a MIT egyik csoportja például olyan robotot épített, amely az objektumokat a vízen keresztül húzza, megfigyeli az így létrejövő áramlatokat és örvényeket, majd elemzi az eredményeket, melyek alapján eldönti, milyen beállítási módosításokra lenne szükség. Vagy ott van a Kolumbiai Egyetem kutatócsoportja által tervezett robotkar, ami mesterséges intelligencia segítségével vékony filmrétegeket gyárt, illetve tesztel a napelemekhez.

A fő különbség az új 'robottudós' és a korábbi eszközök között  a funkcionalitás.

Eddig ugyanis a laboratóriumi munka automatizálására irányuló szinte minden erőfeszítés statikus megvalósítást, és speciális berendezést igényelt - mondta Cooper a Chemistry Worldnek. Ezzel szemben az új rendszer ugyanúgy képes kommunikálni a már meglévő eszközökkel, mint az ember, valamint mozogni is képes a laboratóriumban, ami még inkább megkönnyíti az alkalmazkodását. A fejlesztők indítottak egy startupot, a Mobotixot, amelyről Cooper úgy nyilatkozott, hogy ott az elkövetkező tizennyolc hónapban számos különféle képességű robotot fognak legyártani. Cooper továbbá azt is elmondta a Chemistry Worldnek, hogy terveik szerint

a robotok idővel képesek lesznek elemezni a tudományos szakirodalmat is, ezáltal pedig a kísérleteik is eredményesebbek lesznek.

Ha minden a tervek szerint halad, nemsokára talán egy egész seregnyi "robottudós" vezet majd be minket a fejlődés új korszakába.

(Fotó: Cooper Group, University of Liverpool)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
A borsószem méretű, agyba ültethető eszköz elhozhatja a jövőt, amiben az agyi beültetés rutinműtétnek számít
A borsószem méretű, agyba ültethető eszköz elhozhatja a jövőt, amiben az agyi beültetés rutinműtétnek számít
Az implantátummal első körben pszichiátriai és neurológiai rendellenességek kezelésére fogják haszálni. Az eszköz 9 milliméter széles és nem tartalmaz akkumulátort, nem kell mélyre helyezni, így a későbbiekben egészen könnyen lehet majd beültetni a páciensekbe a kutatók tervei szerint.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.