Az Egészségügyi Világszervezet az eddigi legrészletesebb jelentést adta ki a COVID-19 nevű koronavírus által okozott tünetekről, és ezek százalékos előfordulásáról a pácienseknél. A tanulmány alapjául 55000 laborvizsgálattal megerősített kínai eset szolgált. Gyakoriság szerint tehát a következő szimptómák fordulhatnak elő:
Láz: 88%
Száraz köhögés: 68%
Fáradtság: 38%
Tüdőből felköhögött váladék: 33%
Légszomj: 19%
Csont vagy ízületi fájdalom: 15%
Torokfájás: 14%
Fejfájás: 14%
Hidegrázás: 11%
Hányinger, hányás: 5%
Orrdugulás: 5%
Hasmenés: 4%
Vér felköhögése: 1%
Szemduzzadás: 1%
A COVID-19 alsó légúti fertőzés, és alapvetően ez különböztetheti meg a tüneteit a különböző meghűléses szimptómáktól, hiszen ez utóbbi felső légúti fertőzés, amely például orrfolyást és arcüreggyulladást okoz. Ez utóbbi két tünet tehát majdnem teljesen hiányzik a koronavírussal fertőzöttek esetén, ugyanakkor előfordulásuk a COVID-19-cel kezelt páciensek esetén sem példa nélkül való.
Kiderült a WHO tanulmányából egy jó hír is: az ismert kínai esetek zöme (80%) enyhe vagy mérsékelt tüneket produkált, és sokan otthon gyógyultak meg, tehát nem szorultak kórházi kezelésre.
Az Annals of Internal Medicine című magazinban megjelent tanulmány eredményei 200 fertőzött vizsgálata alapján születtek meg.
A kutatók szerint átlagosan 5 napra van szükség ahhoz, hogy megjelenjenek a tünetek.
Közben egy európai tudóscsapat is közölte a saját kutatási eredményeit, eszerint a páciensek jó eséllyel már azelőtt fertőznek, hogy maguk tüneteket mutatnának, és a fertőzés csúcsán a vírus ezerszer több másolatot készít magáról, mint az előző nagyobb kínai koronavírus járvány, a SARS.
Okot adhat a reménykedésre ugyanakkor, hogy 10 nappal az első tünetek megjelenése után a páciens valószínűleg nem fertőző, ez a kutatók szerint azt jelenti a gyakorlatban, hogy a két hetes önkéntes karanténba vonulás (akár a saját otthonunkban) fertőzés esetén nagyban segíthet a vírus megfékezésében.
A járvány globálisan átlépte a 120000 fertőzöttet, és a betegség több mint 4300 esetben vezetett halálhoz. Európában a leginkább érintett terület Olaszország, ahol a nyilvántartott esetek száma átlépte a 10000-et.
Szakértőnk megosztott velünk részleteket egy olasz orvos beszámolójából, amit a járványügyi megfigyelőrendszerben dolgozó kollégáinak írt.
Az orvos először is arra figyelmeztet, hogy mennyire gyorsan eszkalálódott a járvány annak ellenére, hogy az egészségügyben úgy érezték, felkészültek a fertőzés megjelenésére. Ugyanakkor több előre nem látott problémával is szembesültek:
– Nem tudták, hol fog megjelenni a vírus.
– Miután pedig megjelent a szomszédos tartományokban, villámgyorsan terjedt. (Az orvos szerint ehhez pár napra, de lehet, hogy órákra volt csak szükség.)
– A fertőzés terjedése miatt az orvos megjegyzi (kihangsúlyozva, hogy ez csak a saját benyomása), hogy a vírus alap szaporodási rátája nagyobb lehet annál, amit számítottak.
Az R0 legegyszerűbb definíciója szerint a járványtanban (epidemiológiában) azt fejezi ki, hogy egy fertőző kórokozó miként terjed egy adott populációban. Kicsit pontosabban: azt mutatja, hogy egy tipikus egyedi fertőzött hány másodlagos fertőzéses esetet okoz egy, a betegségre fogékony populációban. Az alap szaporodási rátáról (R0) mi is írtunk korábban, és ebben a cikkben kifejtettük azt is, hogy mennyire nehéz ezt pontosan kiszámítani egy zajló járvány esetén.
– A fertőzés olyan sebesen terjedt, hogy villámgyorsan megteltek a kórházi ágyak, sőt idővel egész osztályokat kellett a fertőzöttek fogadására átalakítani. Ugyanakkor éppen a sebesség miatt nem volt idő az átszervezésekre.
– Hiába hoztak létre sok száz ágyat a fertőzöttek fogadására, amint egy ágy felszabadult, rögtön érkezett egy új beteg, sok páciensnek pedig így is tíz órákat kell várnia. Az orvos hozzáteszi, hogy ekkor még messze nem is tetőzött a járvány. (A levél körülbelül a hét eleji/előző hétvégi állapotokat írja le.)
– Az orvos szintén felhívja a figyelmet a betegség okozta szimptómák igen gyors súlyosbodására, ami az eddigi statisztikáknak megfelelően inkább az idősebbeket vagy valamilyen előzetes betegségben szenvedőket érinti. Ez azonban azt jelenti, hogy egy beteg útja nagyon gyorsan vezethet néhány légúti tünettől az intenzív osztályig a kórházon belül.
– A következő probléma, hogy több egészségügyi dolgozó is megfertőződött, annak ellenére, hogy megtették a szükséges védelmi intézkedéseket.
Az orvos ismét hangsúlyozza, hogy benyomása szerint a vírus nagyon fertőző, és zárójelben hozzáteszi azt is, hogy kételkedik benne, hogy pusztán csak cseppfertőzéssel terjedne.
Ez utóbbi sejtéssel kapcsolatban épp ma jelent meg egy cikk, amely Kínában (ahol ugye remekül működik a lakosság megfigyelése) követte nyomon egy fertőzött útját egy távolsági buszon. Ez alapján arra az aggasztó következtetésre jutottak, hogy a vírus a fertőzöttől 4 méterre ülőket is megfertőzhette, illetve a vírus azután is okozott fertőzést fél órával, hogy az illető leszállt a buszról.
Fontos hozzátenni, hogy a cikk alapját képező tanulmányt később minden magyarázat nélkül eltávolították. Ennek pontos okát ennek a cikknek az írásának a pillanatában sem ismerjük.
Magyarul egyébként minderről a 444 írt.
– Az orvos végül ír az egészségügyi dolgozók leterheltségéről, a növekvő feszültségről, és a felszerelések hiányáról. Elsősorban a sebészmaszkoknak és az FFP2 maszkoknak vannak híján, ezeket próbálják beszerezni ahonnan csak lehet, de az árak már több mint duplájára szöktek fel.
Az orvos sorait ezzel a mondattal zárja:
A személyes tapasztalatom alapján legalábbis a COVID 19 NEM egy tipikus influenza...
(Kép: Flickr/EpicTop10.com)