A kutatók régóta feltételezték, hogy az SN 1987A szupernóva egy csillagot rejt, de az elméletet most mérésekkel is sikerült igazolniuk. A csillag azonosítását megnehezíti, hogy nem a Tejútrendszerben található, hanem annak egyik szatellitgalaxisában, a Nagy Magellán-felhőben, ami a Földtől mintegy 170 ezer fényévre található. A másik nehézség, hogy a feltételezett csillag egy neutroncsillag, ami jellegéből fakadóan mindössze nagyjából 25 kilométeres átmérőjű, így műszerekkel lehetetlen közvetlenül érzékelni.

A csillagászok 1987. február 23-én fedezték fel az SN 1987A névre keresztelt szupernóvát, ami a Földhöz legközelebbi ilyen jelenség. A kutatók egészen mostanáig nem voltak biztosak benne, hogy a csillag túlélte a kozmikus robbanást, ám az Atacama-sivatagban található rádiótávcső-rendszerrel (ALMA) most sikerült kézzelfogható eredményeket felmutatniuk.

Az Astrophysical Journalban megjelent tanulmány szerint a csillagászok egy nagy "pacát" érzékeltek a szupernóva közepén, ami mintegy négyezer csillagászati egység szélességű (egy csillagászati egység a Föld és a Nap távolsága) és rendkívül forró, 5000 Celsius-fokos hőmérsékleten izzik. A kutatók ebből azt feltételezik, hogy a ködben lennie kell valaminek, ami felmelegíti a környező gázokat, ami jó eséllyel egy neutroncsillag.

A csillagászok teóriáját több bizonyíték is alátámasztja. Az egyik, hogy néhány órával azelőtt, hogy a szupernóva fénye elérte volna a Földet, a kutatók neutrínókat érzékeltek, amelyek a Naprendszeren kívülről érkeztek. A neutrínók szinte mindenen áthatolnak, így egy neutroncsillag keletkezése esetén valamivel előbb érnék el a Földet, mint a fotonok.

A másik, hogy a modellszámítások pontosan egybevágnak a felfedezéssel. A kutatók azt feltételezték, hogy az SN 1987A asszimetrikusan robbant fel, így a robbanásnak valamivel arrébb kellett löknie a feltételezett neutroncsillagot, a pacát pedig pontosan ott találták, ahol a csillagnak a számítások szerint lennie kéne.

Ha a feltételezésük helyes, az SN 1987A-ban található csillag messze a legfiatalabb, amit valaha sikerült megfigyelni, hiszen a jelenlegi rekordtartó, a Cassiopeia A, 330 éves.

(Forrás: Astronomy.com)