Lehet, hogy van élet a távoli, jeges “szemgolyó bolygón”!

2024 / 07 / 11 / Felkai Ádám
Lehet, hogy van élet a távoli, jeges “szemgolyó bolygón”!
A planétát eredetileg 2017-ben fedezték fel, de a James Webb-bel most vizsgálták meg alaposabban. Ez alapján a szemgolyó bolygón akár lehetséges az élet jelenléte is.

Az LHS 1140 b, egy a Földtől 50 fényévnyire található exobolygó, amelynek két érdekessége is akad: egyrészt (talán) egy bizarr szemgolyóra emlékeztet, másrészt akár még lakható is lehet. A bolygót a a James Webb Űrteleszkóp (JWST) vizsgálta meg alaposabban – számol be róla a Live Science. Ezt az égitestet eredetileg 2017-ben fedezték fel, de akkor még mini-Neptunusznak gondolták. Az újabb eredmények azonban arra utalnak, hogy az LHS 1140 b valójában egy fagyos bolygó lehet, amelynek lehet egy központi óceánja, amelyet szilárd jéghéj vesz körül. Ha pedig így van, akkor akár az élet is kialakulhatott rajta.

A bolygó átmérője körülbelül 1,73-szorosa a Földének, míg a tömege bolygónk 5,6-szorosa. Az LHS 1140 b és a gazdacsillaga (napja) között ezen kívül árapály-kötöttség áll fenn, vagyis a bolygó forgási periódusa megegyezik a keringési periódusával, így a planétának mindig ugyanaz az oldala néz a csillag felé, míg a másik oldala állandóan árnyékban marad. Hasonlóan ahogy az a Föld-Hold viszonyban megfigyelhető. Mivel pedig az LHS 1140 b egyik oldala folyamatosan a csillag felé néz, így ott egy stabil régió alakulhatott ki, ahol a víz folyékony maradhat. Az exobolygó mindössze 25 földi nap alatt kerüli meg vörös törpecsillagot, és annak a “lakhatósági zónájában” helyezkedik el, abban a régióban tehát, ahol a folyékony víz létezése lehetséges.


Az LHS 1140 b exobolygót teljesen jég boríthatja (balra), vagy lehet egy olyan jégvilág, amelynek folyékony alcsillagóceánja (tehát szinte közvetlen a csillag alatt maradt rajta folyékony állapotú víz) és felhős légköre van (középen). A bolygó mérete körülbelül 1,7-szerese a Földnek. (forrás: Benoit Gougeon, Montréali Egyetem)

A JWST közeli infravörös kamerája és rés nélküli spektrográfja segítségével a tudósok elemezni tudták a bolygó légkörét, amikor az elhaladt a csillaga előtt. A kutatók nitrogén jelenlétét észlelték, amely a Föld légkörének is az egyik alapvető összetevője. További vizsgálatok megállapították azt is, hogy az LHS 1140 b nem elég sűrű ahhoz, hogy kőzetbolygó legyen, és nem illeszkedik a mini-Neptunusz kategóriába sem. Innen jött a következtetés, hogy a bolygót jég borítja, amely alatt folyékony víz rejtőzhet.

A bolygó felszínének a nagy része valószínűleg fagyott. Azonban a csillag felé néző oldalon a hőmérséklet 20 Celsius-fok körüli lehet, ami elég meleg ahhoz, hogy folyékony vizet és esetleg tengeri élővilágot is fenntartson. Ez pedig az LHS 1140 b-t ígéretes jelöltté teszi a lakható exobolygók keresésében.

A nagy kérdés így most az, hogy van-e ennek a bolygónak légköre – ennek megállapításához azonban még legalább egy évnyi adatgyűjtés szükséges, majd további két-három évre van szükség más gázok, például a szén-dioxid kimutatásához.

 

 


Talán már kapcsolatba is léptünk az Androméda-galaxissal – vélik a kutatók
Talán már kapcsolatba is léptünk az Androméda-galaxissal – vélik a kutatók
A Tejútrendszer és az Androméda egy új kutatás szerint akár most is összeérhet – egyre nehezebb ugyanis megmondani, hogy valójában hol kezdődik egy galaxis és hol végződik a másik.
Visszatért a Földre a Calypso, a Boeing újrafelhasználhatónak tervezett űrtaxija
Visszatért a Földre a Calypso, a Boeing újrafelhasználhatónak tervezett űrtaxija
A Starliner White Sandsben landolt legénység nélkül.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.