Régebben, ha lejárt a tej, akkor aludttejet lehetett belőle készíteni, de ez a mai tartós tejek esetén nem opció. Sebaj, ha a fogyasztásra már nem alkalmas, aranyat azért még mindig kinyerhetünk a segítségével – már ha akad egy kellően fejlett laborunk és megfelelő szakembergárdánk. A tudósok ugyanis egy új módszert dolgoztak ki az arany és más nemesfémek visszanyerésére az elektronikai hulladékból, amihez a lejárt tejből kinyert anyagból készült aerogélt használnak fel – írja a NewScientist.
A Raffaele Mezzenga és csapata által vezetett kutatás a svájci ETH Zürichben eredménye, hogy a tejfeldolgozás során keletkező savó hulladékot felhasználva aranyabszorbeáló anyagot hoztak létre. A folyamat során a tejsavót géllé alakítják: először nanoszkopikus fehérjeszálakat extrahálnak, majd ezekből a rostokból kémiai kezeléssel aerogélt állítanak elő. Ezt az aerogélt ezután a számítógép-alaplapok oldott alkatrészeit tartalmazó oldatba adagolják, ahol hatékonyan elnyeli az aranyionokat.
Az e-hulladék újrahasznosításának legfőbb kihívása eddig épp az volt, hogy fenntartható módszerre volt szükség az értékes fémek kinyerésére. A hagyományos módszerek erős vegyi anyagokat igényelnek, amelyek mind a környezetre, mind az emberi egészségre rendkívül károsak. Mezzenga csapata azonban most újszerű megoldást kínál a tejipar egyik melléktermékének a felhasználásával, így az egyébként hulladéknak számító anyagot a fémek újrahasznosításának értékes erőforrásává változtatja.
Miután az aerogél felfogja az aranyat az oldatból, az anyagot megszárítják és felmelegítik, így 90% feletti tisztaságú, azaz körülbelül 22 karátos aranyrögök maradnak hátra, mint az a cikkünkhöz csatolt képen is látszik. A fennmaradó rész elsősorban réz, ami azt jelzi, hogy az aerogél képes többféle fémet is felszívni az elektronikai hulladékból.
Jason Love, az Edinburghi Egyetem kutatója szerint bár a tejsavó aerogél használata valóban környezetbarát, de kihívásokat jelent a visszanyert arany tisztasága és bizonyos alkalmazásokra való alkalmassága tekintetében – magyarán a jelenlegi előnye az eddigi technikákhoz képest, hogy sokkal környezetbarátabb, ugyanakkor kevésbé hatékony azoknál.
Ez a zöld újrahasznosítási technika tehát jó dolog, de ez nem jelenti, hogy nekünk engedni kellene a csábításnak, hogy összeöntsük a lejárt doboz tejünket és a nagyi pincéjében porosodó számítógéproncsot – a szakértők ugyanis óva intenek minden átlagembert attól, hogy megpróbáljanak az e-hulladékból aranyat kinyerni, mivel az elektronikai alkatrészek feloldásához szükséges vegyszerek rendkívül veszélyesek. A mostani kutatás tehát valóban új ajtókat nyithat meg a fenntartható e-hulladék újrahasznosítása előtt, de ehhez szakemberekre és szakszerű kezelésre van szükség a környezeti és egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében.
(Kép: egy e-hulladékból a fenti úton nyert aranyrög, forrás: Raffaele Mezzenga)