Lemodellezték: ez történik, amikor a Bennu 2182-ben a Földbe csapódik

2025 / 02 / 06 / Felkai Ádám
Lemodellezték: ez történik, amikor a Bennu 2182-ben a Földbe csapódik
Bár az esély erre az eseményre kicsi, a következmények brutálisak.

A tudósok modellezték a Bennu aszteroida becsapódását a Földre 2182 szeptemberében, és az eredmények aggodalomra adnak okot. Bár az ütközés esélye mindössze 0,04%, a dél-koreai Puszan Nemzeti Egyetem kutatói szimulációt készítettek arról, mi történne, ha az 500 méter széles égitest mégis bolygónknak ütközne. A következmények távol állnak a derűstől.

„A szimulációink szerint a becsapódás akár 400 millió tonna port is a sztratoszférába juttathat, ami jelentős hatással lenne az éghajlatra, a légköri kémiára és a globális fotoszintézisre”

– magyarázza Lan Dai és Axel Timmermann.

A szimuláció alapján a globális hőmérséklet akár 4°C-kal is csökkenhet, míg a csapadékmennyiség 15%-kal eshet vissza. Emellett az ózonréteg 32%-kal vékonyodna el, ami súlyos következményekkel járhatna a növényzetre. Az úgynevezett „becsapódási tél” a fotoszintézis drasztikus, 20-30%-os visszaesését eredményezheti, ami komoly veszélyt jelentene a globális élelmiszer-ellátásra. Bár a Bennu lényegesen kisebb, mint a Chicxulub – az a 10-15 kilométer átmérőjű aszteroida, amely 66 millió éve a dinoszauruszok kihalásához vezetett –, még egy kisebb becsapódás is hosszú évekre megváltoztathatná a Föld klímáját. A légkörbe kerülő por és törmelék elzárná a napfényt, lehűtené a bolygót és csökkentené a mezőgazdasági termelékenységet.

A szó szerint borús kilátások ellenére a kutatók egy váratlan pozitív hatást is felfedeztek: az algák a vízi ökoszisztémákban gyorsabban regenerálódhatnának, mint a szárazföldi növényzet. Bizonyos tengeri kovamoszatok – amelyek egyébként kulcsszerepet játszanak az óceáni táplálékláncban – kifejezetten jól alkalmazkodhatnak a vasban gazdag aszteroidaporhoz, ami akár még a növekedésüket is elősegítheti. Ez egy korlátozott, de lehetséges „pufferhatást” nyújthatna a tengerben tapasztalható élelmiszerhiány ellen.

A Föld története során számos aszteroida-becsapódás történt, de az erózió és a geológiai folyamatok sok krátert eltüntettek. Timmermann szerint a közepes méretű aszteroidák ütközése nagyjából 100 000-200 000 évente esedékes, vagyis jó eséllyel a korai emberi ősök is átélhettek hasonló kataklizmákat, amelyek befolyásolták evolúciójukat és túlélési esélyeiket.

Bár az emberiség talán képes lenne túlélni egy ilyen eseményt, az élet, ahogyan jelenleg ismerjük, drasztikusan megváltozna. A Science Advances folyóiratban megjelent kutatás éppen ezért hangsúlyozza, mennyire fontos folyamatosan nyomon követni az aszteroidákat, valamint kidolgozni és fejleszteni az eltérítési stratégiákat.


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Szuperforró kőzetek: a geotermikus energiatermelés Szent Grálja
Szuperforró kőzetek: a geotermikus energiatermelés Szent Grálja
A Föld felszíne alatt 10-15 kilométerrel rendkívül forró kőzetek találhatóak, amelyek elláthatják energiával az emberiséget.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.