A NASA marsjárója, a Curiosity 2011-ben indult az űrbe Cape Canaveral-ból és 2012-ben érkezett meg a Mars felszínére, ahol azóta is tevékenykedik. A landolási helyszín, azaz a Gale-kráter feltérképezése után, 2014-ben a rover megkezdte felfelé tartó útját a szomszédos Mount Sharp emelkedőire, amelyek 5 kilométerre magasodnak a kráter fölé. Ezen a területen található a Gediz Vallis hegygerinc és völgy, ami különösen ígéretes helyszínt képvisel a kutatások szempontjából, mivel a régió kőzetei három milliárd évvel ezelőtt alakultak ki, akkor, amikor még nagy mennyiségű víz volt a Marson.

A Gediz Vallis Csatornában néhány milliárd évvel ezelőtt víz folyhatott, amiről az itt lévő kőzetrétegek árulkodnak. A Curiosity 2022 októberében kezdte meg kutatását a Mars egy különleges pontján, ahol a feltételezések szerint a valahai tavak és folyóvizek kénben gazdag kőzeteket hagytak hátra, amelyek a Marsnak a maitól gyökeresen eltérő múltbeli látképéről tanúskodnak. A helyszínen a rover fúrásokat végzett és mintákat elemzett, de a mozgását nehezítette az éles kövekkel teli környezet. A csatornához valamivel később érkezett és itt folytatta a valahai víztömegek jelenlétére utaló jelek utáni nyomozást.

A Curiosity nemrégen pedig rátalált a környéken egy olyan kőzetre is, amely nem csak részletekben tartalmazott ként, hanem tisztán kénből állt.

A sárga kénkristály felfedezése meglepetést okozott a kutatók számára, mivel korábban a kén alapú ásványok összetevői között, amelyeket a marsjáró segítségével vizsgáltak, többféle anyagot találtak, kizárólag kénből felépülő kristályokra ezért nem számítottak a kutatás során.

"Tisztán kénből álló kövek mezejére rálelni olyan, mint oázist találni a sivatagban"

- mondta el a felfedezéssel kapcsolatban Ashwin Vasavada, a Curiosity projektmenedzsere - "Nem kellene, hogy itt legyen, ezért most meg kell magyaráznunk a jelenlétét."

A meglepő kristályt a marsjáró méghozzá véletlenül fedezte fel, miközben a Gediz Vallis Csatornában haladt előre. Az űreszköz május 30-án gurult keresztül egy kőzeten, ami a rá nehezedő rover súlyától összeroppant és láthatóvá vált belső tartalma. A kutatók a marsjáró robotkarjának használatával vizsgálták a kőzetet és az eredmények alátámasztották, hogy valóban tiszta kénre bukkantak a Gediz Vallis területén. A Curiosity kameráinak felvételei alapján azt is megállapították, hogy a kőzetből több is található a környéken, egy egész mező kénkristály rejtőzik a csatorna területén. Korábban a kutatók úgy gondolták, hogy erre a környezetre nem jellemzőek azok a feltételek, amelyek a hasonló összetételű kőzetek kialakulásának kedveznek, de az új bizonyítékok fényében újra kell írniuk az elméleteket és választ találni arra a kérdésre, hogyan jöhettek létre a különleges ásványok.

Bár a Curiosity nem tud minden rejtélye megoldást nyújtani, de a rajta elhelyezett tudományos műszerekkel néhány elemzést el lehet végezni a helyszínen is. A NASA beszámolója szerint a kénkőzetek túl törékenyek voltak ahhoz, hogy fúrást végezzen rajtuk a marsjáró, de egy másik anyagból, a Mammoth Lake-nek elnevezett kőzetből vett mintát, amelyet porított formában vetett vizsgálatok alá. A Curiosity azóta tovább haladt és elhagyta a Mammoth Lake környékét, a jövőben pedig további érdekességeket fedezhet fel a Gediz Vallis Csatorna más területein.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS