Lezárták az M86-os egy szakaszát, hogy kedvükre száguldozzanak rajtuk az önvezető kísérleti autók
2020 / 06 / 25 / Rácz Tamás
Lezárták az M86-os egy szakaszát, hogy kedvükre száguldozzanak rajtuk az önvezető kísérleti autók
Tesztpálya helyett valódi közúton találkoztak a magyar és osztrák önvezető autós projektek járművei, hogy egymást méregessék négy napon át.

Az önvezető autózás egyszerre van sokkal távolabb és közelebb, mint gondolnánk. A teljesen önállóan közlekedni, mit közlekedni: akár hatalmasakat ugratni és bűnözőket is ártalmatlanná tenni képes kocsi, amit a Knight Riderben már a '80-as években láthattunk KITT néven: ez a beláthatatlanul távoli jövő. Az olyan családi autó viszont, amely képes legalább a korszerű, jól felfestett és kitáblázott autópályák unalmas szakaszain átvenni az emberi sofőrtől a vezetést és a környezetét folyamatosan felmérve, a többi járművel és az út forgalomtechnikai eszközeivel kommunikálva biztonságosan közlekedni, ha erre alkalmasak a körülmények között - ez bizony már itt van a közelben.

A magyar gazdaság számára kiemelten fontos autóipar nem csak összeszerelő üzemek működésére szorítkozva van jelen az országban. Háttéripari cégek hazai leányvállalatai és műszaki egyetemek is bedolgoznak az autóiparnak fejlesztésekkel. Az önvezető járművek korára készül az 5G-hálózat fejlesztésével a mobilkommunikációs szektor is. Na és persze a közúthálózat üzemeltetői is hozzá kell, hogy tegyék a maguk fejlesztéseit az infrastruktúrához, hogy eljöhessen a közlekedők biztonságát és kényelmét egyaránt javító gépi járművezetés kora.


Több mint tucatnyi, kamerákkal. LIDAR-okkal, radarokkal felszerelt jármű gyűlt össze a teszten, magyar és osztrák fejlesztési projektekből

Az áruszállításban már csak a sofőrhiány miatt is kiemelten fontos az önvezető technológia mielőbbi életképessé fejlesztése

Az említett szektorok közötti példátlan együttműködés valósult most meg az M86-os autóút lezárt, három kilométeres szakaszán. Közútkezelő, telekom-cég, egyetemi projekt és autóipari fejlesztő; mind együtt gyűjtötték az adatokat egy nagyszabású éles teszt keretében. A teszt lényege: adatokat gyűjteni arról, hogy az egyes fejlesztések tesztjárművei miként "látják", pontosabban inkább érzékelik egymást és a tereptárgyakat,  majd az adatok megosztásával és elemzésével finomítani a szenzorok, kommunikációs berendezések eszközeit és szoftvereit.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem partnerei, a Knorr-Bremse, a Magyar Közút, az Ericsson, a Magyar Telekom, valamint osztrák iparági szereplők közreműködésével június 24-27. között egyedülálló járműipari mérési kampányt végez az M86-os út csornai elkerülő szakaszán. A cél: inkubációs tesztkörnyezetet biztosítani a hazai- és a nemzetközi autóipari szereplők számára. A projekt keretében egy szenzorokkal gazdagon felszerelt közforgalmi útszakasz kialakítása világviszonylatban is egyedülálló lehetőséget kínál majd az intelligens infrastruktúrák, valamint a részben vagy teljesen önvezető járművek fejlesztéséhez.


A Széchenyi Egyetem és az MTA Sztaki autója. A projekt egyik mérnökével beszélgetve megtudtam, hogy a csornai esemény már csak azért is fontos, mert a fejlesztésekben iszonyú drága, legalább 30-35 ezer eurós, centiméteres pontosságú GPS-modulokat használnak és ezekből egyik projekt sem tudna önállóan összehozni egy nagy, mindent oda-vissza ellenőrző mérésre 10-15 darabot

A BKK KARESZ programjának mérőautója, amely Budapest úthálózatának digitalizált másolatát állítja elő nagy pontosságú 3D-térképezéssel

A több napon át tartó mérési sorozat a projekt első mérföldköve, amely során a kutatók a lezárt intelligens útszakaszon közlekedő, speciális eszközökkel felszerelt személy- és tehergépjárművek segítségével tesztelik a kooperatív környezetérzékelés előnyeit, 5G technológiára épülő adatkommunikációs lehetőségekkel támogatva.

Az intelligens infrastruktúrák kiemelt szerepet játszanak az önvezető járművek elterjedésében, ezek nélkül ugyanis nehezen valósítható meg a kevert, emberi és gépi vezetőkkel egyidejűleg közlekedő járműforgalom. A szenzorokkal ellátott utak képesek lesznek nyers és feldolgozott adatokat küldeni a közlekedési eszközöknek, több kilométerrel is megnövelve a járművek érzékelési képességet, ami számos új szolgáltatást tesz elérhetővé.


Palkovics László, az Infomációs és Technológiai Minisztérium vezetője korábban köztudottan a Knorr-Bremse kutatási és rendszerfejlesztési igazgatójaként dolgozott, számára mondhatni személyes okokból is fontos a magyar autós háttéripar szerepe az önvezető járművek fejlesztésében

Szilvai József Attila, a Magyar Közút vezérigazgatója az infrastruktúra oldaláról üdvözölte a nagyszabású adatgyűjtési projektet. A Közút számára a járművek és a forgalomtechnikai eszközök közötti kommunikáció a biztonságot és a forgalom gördülékenységét egyszerre javító forgalomszabályozási lehetőségeket jelent

A központi mesterséges intelligencia alapú adatfeldolgozás javaslatokat és figyelmeztetéseket továbbíthat az emberi vagy gépi vezetőknek a torlódások és balesetek elkerülése érdekében, sőt a fejlett infrastruktúrák kommunikációs platformként is szolgálhatnak a járművek számára, képessé téve azokat az egymással való együttműködésre. Egy fékező vagy előző autó figyelmeztetheti a körülötte haladókat, a prediktív rendszerek pedig előre jelezhetik, vagy automatikusan meg is szüntethetik a balesetveszélyes szituációkat.

Az intelligens infrastruktúrák bevezetésében a rendkívül szigorú biztonsági szabványoknak megfelelő kommunikáció jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Olyan technológiára van szükség ugyanis, amely minden időjárási körülmény mellett kvázi valós idejű kommunikációt tesz lehetővé, az adattartalom pedig külső fél által nem hamisítható. Erre alkalmas az 5G telekommunikációs technológia, amely képes biztosítani azt a sávszélességet és a gyakorlatilag késleltetés nélküli adatforgalmat, ami peremfeltétele annak, hogy a nagy sebességgel haladó önvezető járművek tömege külső forrásból származó adatok alapján hozzon megbízható vezetői döntéseket.


Egy látványos osztrák projektautó

Egyelőre általában ekkora az adatfeldolgozó technika beltéri egysége. A sorozatgyártású önvezető autóban ennek az egésznek bele kell majd férnie -mondjuk - egy cipősdobozba

A tető sem nézhet majd ki így egy szériamodellben: hosszú az út még a fejlesztők számára

A most megvalósuló projekt nem csak azért számít kuriózumnak, mert az intelligens infrastruktúrák és önvezető technológiák fejlesztésében érdekelt valamennyi iparág hazai és külföldi szereplőinek közös együttműködésében valósul meg, hanem azért is, mert közforgalmi úton kialakított, 5G kommunikációs technológiával támogatott mérési környezet kialakítására korábban még nem volt példa. Ez az új innovációs platform egyrészt növelheti Magyarország vonzerejét a fejlett autóipari beruházásoknál, másrészt jelentős versenyelőnyt biztosít a hazai iparág kutatás-fejlesztési tevékenysége számára.


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.