Az Európai Déli Obszervatórium bemutatta, hogyan néz ki, mikor erőteljes lézerek sokaságát indítják egy távoli, űrbeli célpont felé, hogy segítségükkel megfigyeléseket végezzenek. A VLTI (Very Large Telescope Interferometer) négy teleszkóp fényét gyűjti be - vagy a VLT négy, egyenként 8,2 méteres UT-ját (Unit Telescopes), vagy a négy, mozgatható, 1,8 méteres AT-t (Auxiliary Telescopes) használják hozzá - ezzel alkot egy hatalmas virtuális teleszkópot, ami sokkal részletesebb megfigyeléseket tud végezni, mint egy-egy teleszkóp önmagában.
Az egyes távcsövek által összegyűjtött fénysugarakat a VLTI-ben egy összetett, föld alatti alagutakban elhelyezett tükörrendszer segítségével egyesítik. A sugarakat a VLTI műszereihez irányítják, ahol összevonják őket. Ahhoz, hogy a fény egyesítése sikeres legyen, rendkívüli precizitásra van szükség: a távcsövekből érkező sugarak útjainak különbségeit kevesebb mint egy ezred milliméter pontossággal kell szabályozni. A korrekcióval a fénysugaraknak a légköri turbulenciák által okozott zavarait “javítják ki”, így lehetővé téve a virtuális teleszkóp megfelelő működését.
Tavaly novemberben a négy 8,2 méteres teleszkópra új lézereket telepítettek a GRAVITY+ program keretében, és ezek a lézerek sajátos csillagokat kreálnak a magasban. Az ESO leírása szerint a lézersugarak a Föld légkörének magas rétegeiben található nátriumatomokat gerjesztik, így mesterséges csillagokat hoznak létre, amelyek a lézersugarak végén láthatók. Ezeket a csillagokat ezután a légköri turbulencia valós idejű mérésére használják. Az úgynevezett adaptív optika technikájának segítségével tudják a kutatók a teleszkópok fényét egyesíteni a kellő pontossággal, és a lézerek ebben nagy előrelépést jelentenek - korábban a mesterséges csillagok helyett valódi csillagokat használtak referenciapontnak, de most már a lézerekkel könnyebben tudják elvégezni a munkát.
A képen a lézerek a Tarantula-köd felé lőnek ki, ami a Dorado csillagképben található, és különlegesen aktív csillagkeltető régió - a Tejútrendszert is magában foglaló Lokális Csoport tagjai közül itt születik a legtöbb égitest. A felvételen látható mesterséges csillagok a felszíntől 90 kilométeres magasságban jöttek létre.
(Fotó: A. Berdeu/ESO)
