A Union of Concerned Scientists szervezete fenntart és évente többször frissít egy adatbázist, mely a jelenleg a bolygónk körül keringő műholdakat tartja pontosan számon, sőt, listát is találunk róluk a nevük és felbocsátó országok adataival. Az adatbázis szerint tavaly áprilisban 2666 szatellit teljesített szolgálatot odafönt, de ez a szám azóta növekedett, többek között a SpaceX tevékenységének köszönhetően, akik csütörtökön lőtték fel a legutóbbi adag Starlink műholdat, a hálózat kiépítésének huszadik missziója során.

De nem csak a SpaceX igyekszik minél több egységet feljuttatni, többek között a OneWeb is szorosan a nyomukban halad, igaz, hogy nekik még csak 110 műholdjuk állt az Északi-sark felett áthaladó pályára, de további 144-et szándékoznak felszállítani és az októberben induló imternetszolgáltatásuk 400 Mbps sebességet és 32 milliszekundumos késleltetést ígér az eddig rendkívül drága interneten tengődő alaszkaiak számára. Az Európai Űrügynökség és a NASA által is bevezetett ride sharing, vagyis egyszerre sok kis műhold szállítására alkalmas szolgáltatások pedig még inkább leegyszerűsíthetik mindenki számára az űreszközök űrbe juttatását.

Amikor egy műhold kiöregszik, és már nem tudja tovább teljesíteni a feladatát, űrszemét válik belőle, amely potenciális veszélyt jelent a működő egységek számára.

A 2666 szatellit nagyjából csak a negyven százaléka az összes, több mint hatezer fent keringő műholdnak. Az űrforgalom irányítása így egyre bonyolultabb feladat és egyre veszélyesebb következményekkel járhat, ha nem sikerül jól csinálni. Ha ennyi egység kering odafönt, valóra válhat a Kessler szindróma teoretikus jövőképe, amely szerint, ha egyszer egy elég zsúfolt űrbéli környezetben összeütközésbe kerül két objektum, a leszakadó darabok további ütközéseket generálnak és a folyamat megállíthatatlanul terjed tovább, míg annyi kisebb-nagyobb, valamint egészen miniatűr részecske fogja ellepni a pályát, hogy még sok generáció számára ellehetetleníti a használatát.

Ezért próbálkoznak a nemzetek különféle hulladékkezelő programokkal, például az ESA 2025-ben indítja el a ClearSpace céggel közös küldetését, amely egy VESPA-t fog kivonni a forgalomból egy hatalmas karmokkal rendelkező kamikaze robottal.

Az orosz tudósok ha lehet, eggyel még látványosabb projekttel kísérleteznek: ők egy űrlézer segítségével melegítenék plazmává a műholdakat.

A Bauman Moszkva Állami Műszaki Egyetem kutatócsapata, Egor Loktionov vezetésével egyelőre földi körülmények között, az egyetem laboratóriumában tesztelte azt a lézert, amely a szatelitet pulzáló sugarakkal semmisítené meg. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az eszköz pontosan melyik részére érdemes irányítani a sugarakat ahhoz, hogy a leghatékonyabban és a legkevesebb plusz törmelék létrehozásával oldják meg a problémát. Ehhez különféle űrhajódarabokat állítottak fel a vákuumkamrában, majd lézerrel lőtték őket, amíg meg nem semmisültek. Ez a lézerablációként ismert módszer hatékonyan megsemmisíti, pontosabban plazmává alakítja a célobjektumokat, de a Földről indítva kevésbé lehet pontosan célozni vele, mivel a sugár útvonalat megzavarhatja az atmoszférikus interferencia.

Ha viszont az űrből lövik ki, ez a zavaró hatás megszűnik és a lézer tűpontosan találja el a műholdat. Ez különösen azért fontos, mert a vizsgálat eredménye szerint a napelem, mely minden szatelliten megtalálható, elpárolgás helyett számtalan apró szilánkra robban szét, ha a sugár útjába kerül, és ezzel rengeteg újabb, nagyon veszélyes hulladék keletkezik.

A lézer emellett az egyik legolcsóbb megoldás lehet, a többi nagyszabású projekttel összehasonlítva.

Az ESA és a ClearSpace akciója például, minimum 86, de akár 117 millió euróba (43 milliárd forint) is kerülhet. És ez csak egy darab hulladék eltávolítása lesz. "A lézeres hulladékeltávolítás, véleményem szerint, olcsóbb, megbízhatóbb és flexibilisebb módját jelenti a munka elvégzésének." - mondta Loktionov. A kutatók nem véletlenül tesztelik pont ezt a módszert, az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz ugyanis már 2018-ban bejelentette, hogy lézeres ablációval szeretnék a jövőben megoldani az űrszemét kérdését.

(Fotó: ESA, GettyImages/3DSculptor)

Ez is érdekelhet:
Hatalmas, kozmikus karommal takarítja ki a világűrt az Európai Űrügynökség Lesz mit rendbe tenni, hiszen az alacsony Föld körüli pálya mára egy valóságos szemétdombbá változott.
Küszöbön az űr-környezetvédelem időszaka: úgy beleszólunk az űrkörnyezetbe, mint korábban soha Szép és jó, hogy az ember a világűrben is megvette a lábát, ám akárcsak a Földön, úgy a távoli galaxisban is rengeteg szemét kíséri utunkat. A világűr ugyanis már most is hulladéktól zsúfolt, a műhold-konstellációk fellövésével pedig még inkább az lesz.
A szakértők szerint ilyenek lesznek a valódi űrcsaták A nemzetközi helyzet mostanában sajnos éppen úgy fokozódik, ahogy jó harminc éve megtapasztalhattuk, így nem csoda, ha a jobb sorsra érdemes űrkutatás sem úszhatja meg a militarizálódást. Majd minden jelentősebb hatalomnak van saját katonai űrprogramja. De vajon mi történne, ha egy fegyveres konfliktus a világűrre is eszkalálódna?