Mennyire rossz a helyzet Magyarország digitalizációját illetően, mennyire vagyunk "fejlettek" akár vállalati, akár lakossági szempontból?

Ez a bizonyos Digital Economy and Society Index (DESI, magyarul a digitális gazdaság és társadalom indexe) jól mutatja, hogy egy ország hol tart a digitalizációban. A jelentés szerint, bár tavaly Magyarországon történt előrelépés 2021-hez képest, a 2022-es adat azt mutatja, ez csupán arra volt elég, hogy hazánk a 27 uniós tagállam között a 22. helyet foglalja el. Ez azt is jelenti többek között, hogy az emberek 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól. Viszonyításképpen, az Európai Unió Digitális Évtized nevű programjában azt irányozta elő, hogy az EU polgárainak 80 százaléka rendelkezzen ezekkel az alapszintű digitális készségekkel 2030-ra. Ami a vállalkozásokat illeti, ezen a területen is történt előrelépés, de a magyar vállalkozások többsége még mindig nem használja ki a digitális technológiák kínálta lehetőségeket. A vállalatok 21 százaléka használ vállalati erőforrás-tervezési szoftvert az információk elektronikus megosztására (uniós átlag: 38%), és 13 százalékuk használja a közösségi média eszközeit (uniós átlag: 29%). Ez véleményem szerint súlyos elmaradást jelent az uniós átlagtól, szinte valamennyi dimenzióban. Ezzel szemben az is elmondható, hogy Magyarország jól teljesít, ha a digitális, vezetékes, és mobil infrastruktúrák helyzetét nézzük, olyannyira, hogy ebben élen járunk az Európai Unióban. 2021-ben a háztartások 22 százaléka fizetett elő legalább 1 Gbps sebességű széles sávú szolgáltatásra, szemben az EU-ban mért 7,6 százalékkal.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a digitalizáció egyik kulcsa az ezzel kapcsolatos oktatás fejlesztése. Tud-e, és dolga-e részt vállalni az oktatásban egy Google méretű és jelentőségű vállalatnak? Beváltotta-e a Grow Hungary with Google oktatási program a hozzá fűzött reményeket, mik a tapasztalatok?

Nagyon fontos, hogy vállalati szinten is hozzájáruljon minden cég ehhez az ügyhöz úgy, ahogy tud, és ha az oktatásból bármilyen szinten ki tudja venni a részét, akkor azt megtegye. A Grow Hungary with Google 2016 óta fut Magyarországon, segítségével mintegy 150 ezer emberhez jutottunk el, hogy az internet és technológia segítségével munkát találjanak, karriert építsenek, indítsanak új, vagy fejlesszék a meglévő vállalkozásukat. Ez egy olyan edukációs program volt, ahol a jelentkező vállalkozók, magánszemélyek alapkompetenciáit, alapkészségeit segítettünk fejleszteni. A tapasztalatok és a visszajelzések is nagyon vegyesek voltak ezzel kapcsolatban, de szerintem nagyon fontos, hogy mindenki, akinek lehetősége van rá - akár vállalati keretek között - el tudjon indítani hasonló kezdeményezéseket. A Grow Hungaryn kívül is voltak törekvéseink, például karriertanúsítványok kiadása, illetve olyan mélyre ható, gyakorlatias képzések, amelyek felkészítették az embereket például a belépő szintű IT állásokra, amelyekből a folyamatosan növekő IT szolgáltatásban rengeteg pozíció van, többek között projektmenedzsment, adatelemzés, vagy akár olyan népszerű területek, mint a UX vagy a UI. Ezek a Coursera felületen indított tanfolyamok jelenleg is elérhetőek. Helyi civil szervezetekkel együttműködve sokáig ösztöndíjat is biztosítottunk ehhez kapcsolódóan, 2021-ben 300, 2022-ben pedig további 300 ilyen díjat osztottunk ki a Greenfox-on keresztül.

A történelem első mobiltelefonos hívását majdnem pontosan 50 éve, 1973. április 3-án indították. Hozhat-e hasonló technológia forradalmat a mesterséges intelligencia megjelenése?

A mesterséges intelligencia évek óta velünk van, a Google hat évvel ezelőtt tűzte ki célul, hogy az MI-t hasznosító, “AI First” cég legyen. Számos olyan termék van, amelybe szervesen be vannak építve ezek a megoldások, elég csak a Google Translate-re, vagy a Google Maps-re gondolni. Utóbbi nem csak a navigációban segít a felhasználónak, de nemrégiben egy olyan funkció is bekerült az alkalmazásba, amivel az képes javaslatot tenni, melyik útvonal használatával érhető el optimális üzemanyag-fogyasztás. Ezek analitikiai mesterséges intelligencia fejlesztések, de a prediktív MI sem új dolog, a földrengések előrejelzésében például sokat segítenek a szeizmológusoknak ezek a megoldások.

Emellett az olyan nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT, vagy a Google Bard még kialakulóban lévő technológiák, amelyek nagyon összetettek, ezért használatukkal kapcsolatban felmerülnek kockázatok is,

amelyeket folyamatosan figyelnünk és tanulmányoznunk kell, eközben azonban csapatainkat bátorítjuk a fejlesztésekre is, az innováció nem állhat meg. A Google mesterséges intelligenciára vonatkozó alapelvei pontosan meghatározzák, milyen esetekben alkalmazhatunk MI-t, illetve melyek azok a területek, ahol tartózkodnunk kell annak használatától. Ezért a Bard esetében is fokozatosan, elővigyázatosan járunk el, így egyelőre csak az Egyesült Államokban érhető el a szolgáltatás tesztverziója.

Mikor lesz elérhető a Google Bard - akár tesztverziója - Magyarországon?

Ezek a terjeszkedési tervek egyelőre nincsenek véglegesítve, így pontos dátumot nem tudok mondani.

- Hogy készül a Google az EU digitális piacra vonatkozó törvénycsomagjára? (DSA, DMA)

Elkötelezettek vagyunk, hogy megfeleljünk ezeknek a szabályozásoknak, a háttérben intenzív munka folyik ennek érdekében. Az említett törvények betartása felett főleg az Európai Bizottság őrködik majd, így a Google nagyon sokat egyeztet ezzel a szervvel is a témában. Mindkét javaslat nagyon összetett, így a megfelelés érdekében végzett módosítások a Google-nél még csak a közeljövőben fognak élesedni, de van, ami már most is elérhető. Például a DSA értelében már nyilvánosságra hoztuk a Monthly Active User jelentést, amiben az is szerepel többek között, hogy a YouTube-ot havi szinten hány európai felhasználó látogatja.

Mennyire lehet regionális ötleteket, kezdeményezéseket átvinni a globális piacra? Például egy magyar ötletet szívesen átvesz-e az "amerikai" Google?

Én a magyarországi piacért vagyok felelős kizárólag. Helyi kezdeményezések abszolút vannak, erre két példát is tudok mondani, amelyekre rendkívül büszkék vagyunk. Az egyik a Startup Hungary-ben való részvételünk, a másik pedig a tavaly alapított Digitális Kereskedelmi Szövetség. Mindkét kezdeményezés ökoszisztéma építő, amely esetekben azért fogtunk össze több piaci szereplővel, hogy az iparágat egy új szintre tudjuk emelni, fejleszteni. Remélem, és bízom benne, hogy lesznek olyan - akár szomszédos - országok, akik jó példának látják ezeket a kezdeményezéseket, és átveszik majd. Nem tudni, hogy ez így lesz-e, mindenesetre mi itt Magyarországon azért dolgozunk, hogy a magyar cégek sikeresek legyenek, ez a fő prioritás.

A Google 13 országban forgalmazza a  Pixel telefonokat, Magyarország sincs köztük. Mi ennek az oka?

120 országban még nem forgalmazzuk a Pixel-t, ennek összetett okai vannak. A Google alapvetően nem hardverek értékesítésével foglalkozott, amikor a cég létrejött,  ezért fokozatos ezek bevezetése, első körben a priorizált országok kerültek sorra, hazánk, viszonylag kis országként sajnos nem tartozik ezek közé. Bízom benne, hogy az elkövetkező években nálunk is elindul majd a Google hardvereinek az értékesítése.

(Borítókép: Orbital Strangers)